BEÜTÖTT A GÁZ(PROM)FEGYVER: Oroszország diszkriminálja a vele szemben ellenséges bosnyákokat

2022. július 15-én a bosnyák-horvát Föderáció gázimportjáért felelős Energoinvest cég vezetése közleményben tudatta a lakossági felhasználókkal, hogy a Gazprommal folytatott ármegállapító tárgyalás eredményeként 23,3%-al növekszik a lakossági földgáz ára. A bejelentést követően pár órával Nedeljko Elek, a boszniai Szerb Köztársaságban gázszolgáltatást végző Sarajevo Gas – Istočno Sarajevo AD vezetője közölte, hogy a szerb entitásban nem lesz gázáremelés. Oroszország diszkriminálja a vele szemben ellenséges bosnyákokat, akik a NATO felé húznak.

Mindenkit megdöbbentett

A gázár ilyen mértékű emelése amiatt hatott sokkoló erővel a Föderáció lakosságára, mert a boszniai államelnökség szerb tagja, Milorad Dodik június 16-án egyeztetett a gázszállítás témájában Vlagyimir Putyin orosz államfővel és a Gazprom vezetőivel a szentpétervári gazdasági fórumon. Akkor az orosz fél arra vonatkozó ígéretet tett, hogy igyekszik biztosítani Bosznia- Hercegovina stabil gázellátását. Dodik Szentpétervárról való hazaérkezését követően bejelentette, hogy a tárgyalások eredményeként nem lesz áremelés egyik boszniai gázszolgáltatónál sem, tekintettel arra, hogy az államelnökség tagjaként az egész ország képviseletében járt el.

A Dodik által nagy sajtónyilvánosság előtt teljesített szentpétervári Canossa azonban csak átmeneti eredménnyel járt a Föderáció lakói számára.

A július második hetére tervezett ármegállapító tárgyaláson a Gazprom jelezte az Energoinvestnek, hogy a megváltozott piaci körülmények miatt igénybe fogja venni az új ár megállapítása során a két társaság közti szerződésben szereplő formulát. Ez még önmagában „csak” 15%-os drágulást eredményezett volna.

Bisera Hadžialjević, az Energoinvest vezetője az N1 Bosna csatornának adott interjúban elmondta, hogy a bejelentett 23,3%-os áremelkedést 15%-ban valóban a Gazprom által bejelentett szerződéses igény eredményezte, míg a fennmaradó 8,3%-os növekedést az USA dollár és euró árfolyama közti változás idézte elő, tekintettel arra, hogy a Gazprommal fennálló szerződés elszámolási alapja az USA dollár, míg a boszniai konvertibilis márka árfolyama hagyományosan az euróhoz van rögzítve 1:1,95 arányban.

Vagyis a dollár – euró árfolyam elmúlt hetekben lejátszódott jelentős megingása önmagában 8,3%-os gázáremelést tett indokolttá a Föderációban.

A magyarországi viszonyokkal összevethetővé téve a boszniai körülményeket érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi fűtési szezonban egy 50 m2 alapterületű lakás havi gázszámlája megközelítőleg 250,- konvertibilis márka (BaM), ez 128,2 euró, míg egy családi ház esetében ez az összeg elérheti akár a havi 500,- BaM-ot (256,4 eurót). Ehhez jön hozzá az Energoinvest által bejelentett 23,3%-os áremelés. Összevetésként érdemes figyelembe venni, hogy a boszniai Föderáció Statisztikai Hivatalának 2022. június végi összesítése alapján a Föderációban az átlagos egy főre eső nettó jövedelem 1080,- BaM (vagyis 553,8 euró).

Rezsicsökkentés szerb módra

Hadžialjević megerősítette a bosnyák-horvát háztartásokban komoly felháborodást kiváltó hírt, miszerint a boszniai szerb entitással szemben a Gazprom nem érvényesíti a szerződésből fakadó lehetőségét a magasabb gázár meghatározására, vagyis a szerb háztartásoknak nem lesz áremelés, tehát a szerbek a Drina mindkét partján megúszták. Ezt követte a „hidegzuhany”, amikor boszniai „főgázbeszerző” azt is alátámasztotta, hogy Szerbiában jelenleg 0,6 BaM egy köbméter lakossági földgáz ára, míg ugyanez Boszniában 1,25 BaM.

A kétszeres árkülönbséget Hadžialjević azzal igyekezett magyarázni, hogy a szerb kormány jelentős mértékben szubvencionálja a lakossági gáz árát. Ugyanez a helyzet áll fent a Drina bal partján lévő boszniai Szerb Köztársaságban. Ezzel szemben a bosnyák-horvát Föderációban a kormány már tavaly szeptemberben kimerítette a szubvencióra szánt keretet, és a folyamatban lévő nagyberuházások miatt, mint az 5C jelű autópálya vagy a tuzlai erőmű 7. blokkjára szánt összeg, nem tud nagyobb mértékben támogatást nyújtani.

A szerb kormány által adott ártámogatás kapcsán Hadžialjević azzal próbálta meggyőzni a szubvenciós rendszer fenntarthatatlanságáról a sokat látott boszniai televíziónézőket, hogy „azt az összeget is valakinek Szerbiában meg kell fizetnie.” A népharag teljes felélesztése végett megjegyezte továbbá, hogy a politikusoknak kell szembenézni a helyzettel, mert nekik kellett volna Dodikhoz hasonlóan a Gazpromnál lobbizni a Föderáció lakóinak érdekében.

Meg kell említsük, hogy a boszniai bosnyák és horvát politikai vezetés az ukrajnai háború kitörését követően az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése mellett foglalt állást. Akkor Milorad Dodik szerb államelnökségi tag vétóján múlott, hogy a szankciók nem léptek életbe.

Ezt követően a horvát és bosnyák pártok jelentős médiakampányba kezdtek Bosznia- Hercegovina NATO csatlakozásának felgyorsítása érdekében. Vélelmezhetően ezek voltak azok a fontosabb események, amelyek hatására az orosz politikai vezetés jelezte a Gazpromnak, hogy differenciálja a boszniai piacon alkalmazott árat a szerb entitás és a Föderáció importőreivel között.

Lesz ez még rosszabb is

Hadžialjević képes volt a fentieken túl is sokkolni a közvéleményt, amikor kijelentette, hogy a lakossági gázára még jelentősen nőhet az október 1-jén esedékes ármegállapításig, hiszen az euró tovább romolhat a dollárral szemben, és a tőzsdén is emelkedhet a gáz ára. A helyzet érzékeltetése végett közölte, hogy a Gazprommal tavaly megújított hosszú távú gázszállítási szerződés alapján most meghatározott ár még mindig a harmada a tőzsdei árnak.

A puszta áremelkedésen túl Bosznia amiatt is rendkívül kitett helyzetben van, mert csak egy betáplálási ponttal rendelkezik Szerbia felől, amin keresztül kizárólag orosz gázt kap. A horvátországi gázhálózattal évek óta tervezett összekapcsolódás még mindig csak a tervasztalon létezik, a munkálatok még évekig eltarthatnak. Utóbbi sem jelentene érdemi megoldást a Krk szigetén lévő LNG tározó kapacitásának jelentős növelése nélkül, tekintettel arra, hogy annak kapacitásai már évekre előre le vannak kötve.

Hadžialjević megerősítette, hogy Bosznia- Hercegovina jelenleg nem bír érdemi gáztározó kapacitással. Az Energoinvest felvette a kapcsolatot külföldi exportőrökkel kapacitások lekötése céljából, azonban a bizonytalan európai piaci környezet miatt eddig még nem jött sehonnan válasz. De várnak rá, így minden érintett megnyugodhat!