Harminc évvel Dayton után még mindig az a kérdés, ki kitől fél Boszniában

Boszniában vasárnap mindenki választ: elnököt, parlamentet, nemzetet, szövetségest és ellenséget

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Vasárnap általános választásokat tartanak Bosznia-Hercegovinában, ahol a választópolgároknak nem egyszerűen pártok és programok között kell dönteniük. Egy olyan politikai rendszerben adják le a voksaikat, amely harminc évvel a daytoni béke után is jelentős részben arra épül, hogy az adott szavazó melyik nemzethez tartozik.

A kampány végére ezért megint előkerült szinte minden: a nemzeti veszélyeztetettség, a „legitim képviselet”, az állam szétesésének vagy éppen központosításának veszélye, Oroszország, Németország és természetesen a háborús múlt. Csak az szorult kissé háttérbe, hogyan élnek azok az emberek, akiknek vasárnap szavazniuk kell.

Előbb a nemzet, aztán a fizetés

A boszniai választási kampány egyik különös sajátossága, hogy a politikai térkép és a hétköznapi élet nem teljesen fedi egymást.

Az emberek együtt dolgoznak, egyik entitásból átjárnak a másikba, közös vállalkozásokban vesznek részt, ugyanazokban az üzletekben vásárolnak, és nagyjából ugyanazok miatt bosszankodnak: az alacsony fizetések, a korrupció, az egészségügy állapota és a fiatalok elvándorlása.

Kapcsolódó cikk

Boszniai választások: elindult a nagy politikai tülekedés

A választók elégedetlensége egyre növekszik, a választási kampányban azonban azonban mindezt megelőzi egy sokkal nagyobb kérdés: veszélyben van-e a nemzet, és mivel nem egy, hanem egyszerre három nemzetről van szó, ez a kérdés ennélfogva bonyolultabb nem is lehetne, miután háromszoros veszélyről van szó.

Miután a veszélyeztetettség érzete állandó bizonytalanságot szül, a politikusok ezért ebben a helyzetben a közösség védelmezőjeként jelenhetnek meg. A kritikus hangot így könnyű nem egyszerű politikai kritikaként, hanem a saját közösség érdekei elleni támadásként értelmezni.

A három nagy nemzeti politikai térben természetesen más-más a félelem tárgya. A boszniai szerb politikában az entitás jogköreinek és a Republika Srpska fennmaradásának kérdése kerül elő, ugyanakkor a horvát oldalon a „legitim képviselet” a háromtagú államelnökségben, a bosnyák politikai szereplők pedig az állam további etnikai feldarabolódásától és a központi intézmények gyengülésétől tartanak.

Más a csomagolás, de a politikai termék meglehetősen hasonló: a félelem az összetartó erő mindhárom közösségben, természetesen külön-külön, ami erősen csökkenti a kohézióba vetett hitet.

Ez abban is megnyilvánul, hogy a választáson rivális etnikai nacionalista pártok állnak egymással szemben: a bosnyák SDA, a szerb SNSD és a horvát HDZ BiH, amelyeket mindenképpen megillet a nacionalista jelző, nem véletlenül használtuk ezt a meghatározást eddigi elemzéseinkben.

Mindhárom politikai térben saját riválisaikkal is meg kell küzdeniük, hogy képviselőiket bejuttassák az országos parlamentbe és az igazi politikai csatatérnek számító államelnökségbe, ahol elvileg közvetlenül is konfrontálódik a három nemzeti politikai érdek.

Azért elvileg – vigyázat, ez Bosznia –, mert még ez sem teljesen igaz: a föderáció választási rendszerében a bosnyák választók szavazatai a horvát elnökségi tag személyét is eldönthetik, ami hosszú ideje a boszniai horvát politika egyik legfontosabb sérelme.

A választók ugyan azt mondják, hogy túl akarnak lépni a háborús évek retorikáján, de a politika megrekedt a nemzeti megosztottság szintjén, a jelöltek ritkán kampányolnak fő támogatói bázisukon, vagyis saját nemzeti közösségükön kívül, a polgári társadalom pedig olyan légvár, amelyben Boszniában kevesen hisznek.

518 mandátum, 7028 jelölt

Ha maga a politika nem volna eléggé bonyolult, a választási rendszer gondoskodik a folytatásról.

Október 4-én megválasztják Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének tagjait, az országos parlament képviselőházát, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházát, a Republika Srpska elnökét és alelnökeit, a boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlését, valamint a föderáció kantonális parlamentjeit.

A legfrissebb választási adatok szerint 518 mandátumért 7028 hitelesített jelölt indul, a választói névjegyzék augusztus 20-i állapota pedig 3 408 517 választópolgárt tartalmaz. Az országban 5569 szavazóhelyet alakítottak ki.

Az idei voksolás technikailag is mérföldkő: első alkalommal alkalmaznak biometrikus választói azonosítást, szavazólap-szkennereket és gyorsított elektronikus eredménytovábbítást, vagyis Dayton politikai konstrukciója 2026-ban digitálisabb lesz, de egyszerűbb aligha.

Milanović is beszállt

A kampány utolsó napján Zoran Milanović horvát államfő is megszólalt, és üzenete lényegében megmutatta, miért ilyen nehéz Bosznia-Hercegovinában elszakítani a választásokat az etnikai képviselet kérdésétől.

Kapcsolódó cikk

A boszniai horvátok követelik, hogy ne más válasszon helyettük

Milanović arra szólította fel a boszniai horvátokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni, és válasszák meg „saját valódi képviselőiket”. Azt is kijelentette, fontosnak tartja, hogy mindhárom államalkotó nép – horvátok, bosnyákok és szerbek – saját legitim képviselőjét válassza meg az államelnökségbe és a parlamentekbe.

Ez különösen érdekes annak fényében, hogy miközben a külföldi szavazásra regisztráltak száma összességében jelentősen csökkent 2022-höz képest, Horvátország az egyetlen felsorolt nagyobb diaszpóraország, ahonnan növekedett a regisztrált választók száma. A közölt adatok szerint 5762-ről 6360-ra emelkedett a szám, miközben Németországból, Ausztriából, Svédországból, Svájcból és Szerbiából egyaránt visszaesést mértek.

A növekedés azért különösen érdekes, mert a külföldről érkező horvát voksok a boszniai horvát elnökségi helyért folyó versenyben is szerepet játszhatnak, amiről a BALK-on külön is írtunk.

Dodiknál Németország és Putyin is előkerült

Milorad Dodik boszniai szerb vezér Németországot „destruktív tényezőnek” nevezte, és azzal vádolta Berlint, hogy beavatkozik Bosznia-Hercegovina választási folyamataiba, miközben híveit Savo Minić és Željka Cvijanović támogatására mozgósította, akiken keresztül továbbra is kezében tarthatja a hatalmat a boszniai Szerb Köztársaságban, és részben Boszniában is.

Kapcsolódó cikk

Putyin nyíltan beszállt a boszniai választásokba

És ha már a geopolitikai választék egyik oldalán megjelent Berlin, megérkezett Moszkva is. Dodik Vlagyimir Putyinnak mondott köszönetet a támogatásért, a Moszkvában szóhoz sem jutó Savo Minić támogatását pedig kifejezetten az Oroszországgal évtizedek alatt kiépített politikai irányvonal folytatásaként állította be.

Feltűnő ugyanakkor egy korábban állandó vendég hiánya: Orbán Viktor és Magyarország ezúttal nem vált a boszniai szerb kampány hangsúlyos elemévé. Hogy ebben mennyi a geopolitikai újratervezés és mennyi a pillanatnyi politikai célszerűség, azt Milorad Dodik nem magyarázta el, de az biztos, hogy bukott politikussal nem lehet kampányolni.