NÉGYMILLIÓ ALATT: A saját lakosság távozik, miközben külföldiek kevesebben jönnek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Horvátországból több mint 40 ezer ember vándorolt ki a tavalyi évben. A lakosság a járvány lecsengése után is hasonló ütemben távozik, mint előtte, és ha az állam nem avatkozik közbe, akkor a horvát fiatalok további elvándorlására lehet számítani.

Távozik a saját lakosság

A horvát statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 40 424 horvát állampolgár költözött külföldre, ami a legmagasabb kivándorlási szám 2017 óta, amikor rekordszámú „lelépőt” regisztráltak hivatalosan. Az abban az évben elért csúcs 47 352 volt.

A koronavírusos járvány, ha másra nem is volt jó, az elvándorlás szempontjából azonban hasznosnak bizonyult, visszafogta ugyanis a távozási kedvet.

Két évvel ezelőtt, amikor kitört a világjárvány, mindössze 34 046-an voltak, akik elhagyták az országot, tavaly azonban ismét rekordközeli szám született a külföldre távozók számát illetően.

A kivándorlás logikus következménye a várhatóan rekordalacsony születési szám, hiszen általában a fiatalok mennek el. Az idei év első öt hónapjában mindössze 13 839 baba született Horvátországban, ahol különösen az uniós csatlakozást követően szinte folyamatosan esik vissza a születési szám, így az előrejelzések szerint 2022-ben már 35 ezer alá csúszik.

2012-ben még közel 42 ezer gyermekünk született egy év alatt „Kroáciában”, de már az akkori termékenységi arányszám is messze volt attól, hogy garantálja a népesség számának szinten tartását, viszont a 2012-es születési szám ma már végképp elérhetetlennek tűnik.

Fogyó lakosság

Ugyanakkor tavaly 35 912 állampolgár vándorolt ​​be külföldről Horvátországba, ami csaknem 2 500 ezerrel több, mint 2020-ban, de kevesebb, mint 2019-ben, amikor 37 726-an érkeztek.

Ha összehasonlítjuk a születések csökkenő és a kivándorlások növekvő számát a Horvátországba bevándorlók számával, akkor nem meglepő, hogy négy millió alá esett Horvátország lakosságának száma: a legújabb népszámlálás előzetes eredményei alapján ugyanis 3,88 millió lakosa van az országnak, a demográfiai helyzet tehát drámaian rossz.

A Večernji listnek nyilatkozó szakemberek szerint különösen problémás, hogy kiszámíthatatlan az inflációs válság tartama, ami újabb lökést adhat az elvándorlásnak. Nem azért, mert máshol nincs infláció, hanem azért, mert más országokhoz képest a horvátoknak egyre többet kell költeniük élelmiszerre, ez egyre nagyobb arányban viszi el a pénzüket.

A horvátországi infláció – az élelmiszerek és az energiaárak gyors növekedése miatt – nagyobb csapást jelent az életszínvonalra, mint például a Németországban élők esetében az ottani pénzromlás.

Az infláció növekedése az alacsonyabb jövedelmű nyugat-balkáni országokban, amelynek határán Horvátország billeg, továbbra serkenti az elvándorlást.

A kérdéssel kapcsolatban megnyilvánuló horvát szakértők szerint az országban alacsonyabbak a bérek, mint a nyugati munkaerőpiacon, ami vonzza a horvát, és nem csak a horvát munkavállalókat.

Ezért az államnak olyan politikát kellene kidolgoznia, amely a lakhatástól a bérezésig megoldana egy sor egzisztenciális problémát, mert csak ezzel tartható meg a saját lakosság. Ebből az következik, hogy a probléma gazdasági eredetű, ezért gazdasági választ kell rá adni.