Connect with us

Horvátország

NÉGYMILLIÓ ALATT: A saját lakosság távozik, miközben külföldiek kevesebben jönnek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

HORVÁTORSZÁG IS FOGY: Növekszik az országot elhagyók száma, miközben egyre kevesebben érkeznek és születnek
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Horvátországból több mint 40 ezer ember vándorolt ki a tavalyi évben. A lakosság a járvány lecsengése után is hasonló ütemben távozik, mint előtte, és ha az állam nem avatkozik közbe, akkor a horvát fiatalok további elvándorlására lehet számítani.

Távozik a saját lakosság

A horvát statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 40 424 horvát állampolgár költözött külföldre, ami a legmagasabb kivándorlási szám 2017 óta, amikor rekordszámú “lelépőt” regisztráltak hivatalosan. Az abban az évben elért csúcs 47 352 volt.

A koronavírusos járvány, ha másra nem is volt jó, az elvándorlás szempontjából azonban hasznosnak bizonyult, visszafogta ugyanis a távozási kedvet.

Két évvel ezelőtt, amikor kitört a világjárvány, mindössze 34 046-an voltak, akik elhagyták az országot, tavaly azonban ismét rekordközeli szám született a külföldre távozók számát illetően.

A kivándorlás logikus következménye a várhatóan rekordalacsony születési szám, hiszen általában a fiatalok mennek el. Az idei év első öt hónapjában mindössze 13 839 baba született Horvátországban, ahol különösen az uniós csatlakozást követően szinte folyamatosan esik vissza a születési szám, így az előrejelzések szerint 2022-ben már 35 ezer alá csúszik.

2012-ben még közel 42 ezer gyermekünk született egy év alatt “Kroáciában”, de már az akkori termékenységi arányszám is messze volt attól, hogy garantálja a népesség számának szinten tartását, viszont a 2012-es születési szám ma már végképp elérhetetlennek tűnik.

Fogyó lakosság

Ugyanakkor tavaly 35 912 állampolgár vándorolt ​​be külföldről Horvátországba, ami csaknem 2 500 ezerrel több, mint 2020-ban, de kevesebb, mint 2019-ben, amikor 37 726-an érkeztek.

Ha összehasonlítjuk a születések csökkenő és a kivándorlások növekvő számát a Horvátországba bevándorlók számával, akkor nem meglepő, hogy négy millió alá esett Horvátország lakosságának száma: a legújabb népszámlálás előzetes eredményei alapján ugyanis 3,88 millió lakosa van az országnak, a demográfiai helyzet tehát drámaian rossz.

A Večernji listnek nyilatkozó szakemberek szerint különösen problémás, hogy kiszámíthatatlan az inflációs válság tartama, ami újabb lökést adhat az elvándorlásnak. Nem azért, mert máshol nincs infláció, hanem azért, mert más országokhoz képest a horvátoknak egyre többet kell költeniük élelmiszerre, ez egyre nagyobb arányban viszi el a pénzüket.

A horvátországi infláció – az élelmiszerek és az energiaárak gyors növekedése miatt – nagyobb csapást jelent az életszínvonalra, mint például a Németországban élők esetében az ottani pénzromlás.

Az infláció növekedése az alacsonyabb jövedelmű nyugat-balkáni országokban, amelynek határán Horvátország billeg, továbbra serkenti az elvándorlást.

A kérdéssel kapcsolatban megnyilvánuló horvát szakértők szerint az országban alacsonyabbak a bérek, mint a nyugati munkaerőpiacon, ami vonzza a horvát, és nem csak a horvát munkavállalókat.

Ezért az államnak olyan politikát kellene kidolgoznia, amely a lakhatástól a bérezésig megoldana egy sor egzisztenciális problémát, mert csak ezzel tartható meg a saját lakosság. Ebből az következik, hogy a probléma gazdasági eredetű, ezért gazdasági választ kell rá adni.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava