Connect with us

Albánia

SZEGÉNYEK ARANYA: Az albán kormány össznemzeti jóváhagyást kapott a kannabisz termesztésének engedélyezésére

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kannabiszparcellak
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 4 perc

Észak-Macedóniában 2016-ban lépett hatályba a kábítószer-ellenőrzésről szóló törvény, amely lehetővé tette a kannabisz gyógyászati ​​célú termesztését. Hasonló lépésre készül Albánia is, ahol már “meg nemzeti konzultálták” a népet annak érdekében, hogy a legalizálja a füvet. Miután a “Nemzeti Kérdőív” (az ottani nemzeti konzultáció) eredménye alapján a többség igennel válaszolt a termesztés engedélyezésére vonatkozó kérdésre, így ennek jószerivel már semmi akadálya.

A hasis az albánok aranya

A hasis története az albánok számára éppen olyan régi, mint amilyen új. Nagyon korán megjelent az albánok körében, és fogalomként/kifejezésként is régóta ismert, az éppen aktuális albán hatalomnak pedig mindig keze ügyébe került – így vagy úgy – a “cucc”.

Már a török időkben is említés történik róla, majd Zogu királysága alatt is beszéltek róla, aztán a kommunista Enver Hoxha országlásának idején is előkerült a téma, amelyet a mostani miniszterelnök, Edi Rama sem kerülhetett meg.

A kannabiszt az albán királyság létrejöttéig a török időkben alternatív gyógymódként használták különféle fájdalmak enyhítésére. Ahmet Zogu király, látva a használat során jelentkező több – kevesebb negatív hatást, törvényileg elsőként tiltotta be az előállítását és felhasználását is, ettől azonban nem változott semmi: nem szűnt meg a termesztése, és fogyasztása sem maradt abba.

Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy az albánok jelentős része a muszlim vallás szerint élt, és hírből sem ismerte a kocsmát, így ténylegesen nem tudta felmérni a kannabisz bódító hatását az alkohollal paritásban, igazából csak a “gyógyító hatását” észlelte. Ebből következik, hogy az albánok nem pálinkával, hanem hasissal altatták a gyermekeket, elvégre “madár-madár”, a lényeg az, hogy kábítson.

Az albán királyság kezdetben se nem engedte meg, se nem tiltotta a termelést, a fogyasztás és a kereskedelmet. Nem tudni, hogy Zogu király kormánya végül 1931-ben milyen körülmények között volt kénytelen törvényben betiltani a termesztését. Egy korabeli dokumentumból kiderül, hogy a korçai prefektúra kérésére a minisztertanács Pandeli Evangjeli elnökletével 1931. március 27-én határozatot hozott a kannabisz ültetésére kiadott engedélyének visszavonásáról, amit azzal indokoltak, hogy a növény termelését minden szempontból károsnak ítélték meg.

A történetből kiderül, hogy korábban a hatóságok legalizálták a növény termesztését, a vele történő kereskedésre pedig a magántermelők is engedélyt kaptak. A kortársak emlékei szerint a hasist általában fogfájás csillapítására használták, és széles körben alkalmazták kisgyermekek altatására is.

A proletárok aranya

A kommunista korszakban kiváló exporttermékké lépett elő, gyógynövényként felcímkézve, jelentős deviza bevételt generálva a pártállam munkásparaszt költségvetésének. Mondhatni a pénznek nincs szaga, és elaltat bizonyos aggályokat, mint a hasis a kicsiket.

1946-ban az albán állam ugyan törvényben tiltotta be a hasis termesztését, de még ugyanebben az évben Enver Hoxha kommunista kormánya gyógynövénnyé léptették elő, és az elvtársi hatóságok vidáman hivatalossá tették a termesztését, és ebben az álcázott formában megkezdték a “tömeggyártást”. Az új törvény hatályba lépésével rövid időn belül megsemmisültek az “illegális ültetvények”, nyilván az állami monopólium védelmében.

A “proletár kannabiszt” állami vállalatokban, szövetkezetekben termesztették, nemcsak az állam áldásával, hanem annak gondozásában. A ’70-es évek végén és a ’80-as évek elején háromszorosára nőtt a beültetett területek nagysága. A nemzetközi piac és a mély válságba került albán állami vezetés éhsége miatt tovább növelték ennek a “varázslatos gyógynövénynek” az előállítási és külkereskedelmi kapacitásait.

A napsütéses éghajlat és a kimeríthetetlen vízkészletek bőséges és minőségi termesztést garantálták, ezért nem csoda, hogy a nemzetközi piac a növekvő kereslet kielégítése érdekében Albánia felé fordult, a hasis exportjából pedig sokat profitált az albán gazdaság, és az azt mozgató pártállami vezetés.

Shane Korbeci akkori kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta egy interjúban, hogy a kábító hatását elrejtő, gyógynövénynek tekintett hasis exportjából az állami kincstár évente több mint 600 millió dollárt profitált. A korabeli dokumentumok szerint a bevétel nagy része Svájcból származott, amiből logikusan következik, hogy igencsak megerősödött a svájci albán maffia, aminek később voltak politikai következményei még Koszovó tekintetében is.

Ezzel párhuzamosan Albániában szakemberek dolgoztak a jövedelmező tevékenység bővítésére, konkrét tervek is születtek, de az akkori vezetés tétovázni kezdett, ennek okait nem ismerjük. Spartak Ngjela ügyvéd elmondta, hogy édesapja, az 1970-es években volt kereskedelmi miniszter, tanulmányt nyújtott be az illetékes hatóságoknak, hogy hárommilliárd dollárra. vagyis az ötszörösére növelje az ilyen típusú exportból származó bevételeket, de az elképzelések nem találtak támogatókra.

A kommunista rezsimek napjának leáldozásával a kannabisz termesztése a “spontaneitás” szintjére esett vissza. Megint ott voltunk, ahol Zogu idejében: se nem legalizálták, se nem tiltották, miközben a kannabisz organikus termesztésről híres posztkommunista Albániát egyre gyakrabban kezdték emlegetni a hasisgyártás bajnokaként, mostanság pedig a kannabisz termesztésének és csempészésének “európai vezérországaként”.

Pedig “szegény kis albánok” nem tesznek semmi mást, csak ott folytatják, ahol nagyapáik abba sem hagyták, miközben a rendszerek jöttek-mentek: megszálló törökök, tiszavirág életű királyság, kommunista diktátorok: a paraszt minden korban paraszt maradt, azt termelt a földön, amiért pénzt kapott, vagy amit muszáj volt.

Most is kaszálnak

Albánia a XXI. században is kaszál – füvet és aranyat.

Edi Rama szocialista kormánya több éve tervezte a kannabisz termesztésének legalizálását, áprilisban pedig egy “nemzeti kérdőív” (ami kísértetiesen hasonlít a magyar nemzeti konzultációra) kérdései közé “odabiggyesztették” a kérdést, amely a következőképpen nézett ki: “Akarja-e, hogy Albániában az orvosi célú kannabiszt az állam termelhesse?”

Igen nem nem tudom

Az albán nemzeti konzultáció eredménye: igen, nem, nem tudom

Az ívet visszaküldők többsége, több mint 60 %-a igennel válaszolt, így a kormány “össznemzeti legitimitást” kapott a kannabisz állami termesztésére, kereskedelmére, hasonlóan az Észak-Macedóniában már több éve működő állami marihuánatermesztéshez, vagyis megnyílt előtte az út a “drogpolitika” reformjához.

Beszélhetünk ugyan arról, hogy sokan azért támogatták a kormány kannabisszal kapcsolatos felvetését, mert a foglalkoztatás javulását, az adóbevételek növekedését, valamint az export és a külföldi befektetői kedv erősödését remélik tőle, de ha szemügyre vesszük a történelmi előzményeket, akkor megállapítjuk, hogy mindez “mese a Holdban”.

Ha most bárkinek is déjà vu érzése van, ne hibáztassa magát, ne nézzen gyanakvóan a tükörbe és ne forduljon orvoshoz – a hiba nem az Ön készülékében van.

Kézzel festett farmerek

Albánia

Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Török-albán ellenzéki barátság
Török-albán ellenzéki barátság (Forrás: Facebook)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós Isztambul keleti városrésze, a Márvány- ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista Edi Rama kormányát.

Albán-török ellenzéki paktum

Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.

Együttműködésre van szükség a két ország demokratikus ellenzéke között a saját autokratikus rendszereikkel ellen vívott harcban

– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.

Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.

Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.

Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.

Albániában is ugyanaz a helyzet, mint Törökországban. A választásokat itt is ott is törvénysértésekkel, kábítószer-kereskedelemmel és maffiatevékenységgel szerzett pénzekkel, bűnözésen és kábítószerrel vásárolták meg, és vásárolják újra és újra

– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.

Május 14-e történelmi nap lesz?

Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.

Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.

Dolgozzunk keményen, és változtassuk május 14-ét Törökország és Albánia győzelmi napjává

– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.

Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.

Egy szomorú évforduló

Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.

2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!

Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.

Azon a napon kormányellenes tüntetés bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.

A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.

Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.

Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.

Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Albánia

FÖLDKÖRÜLI PÁLYA: Albánia felbocsátotta első 2 műholdját a világűrbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MŰHOLDAS RAMA: Edi Rama a világűrből veszi fel a harcot
Albán műholdak figyelik a Balkánt
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Albánia az USA hathatós támogatásával két megfigyelési célú műholddal kívánja erősíteni az ország bűnüldöző és védelmi képességeit. A két nemrég földkörüli pályára állított eszköz a kábítószer termelők és a csempészek mellett a szerbiai hadvezetést is el kell, hogy gondolkodtassa.

Rama új korszakról beszél

Edi Rama albán miniszterelnök a Facebook oldalán tette közzé a két albán műholdat a világűrbe eljuttató rakéta kilövéséről készült felvételt. Rama szerint a két űreszköz földkörüli pályára állításával a szkipetárok földjén egy új korszak vette kezdetét.

A műholdak kapcsán azt emelte ki, hogy azok beszerzését az ország területének hatékonyabb védelme és ellenőrzése, valamint egyes közigazgatási feladatok ellátása tette indokolttá. Ennek biztosítása érdekében az eszközök valós idejű felvételeket és adatokat továbbítanak az általuk megfigyelt területekről.

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

A két új műhold jövőbeli használati módja kapcsán a hivatalos közlemények a Rama által megfogalmazott hangzatos elvi céloknál több konkrétumot tartalmaztak.

Ezek szerint azokat elsődlegesen a szervezett bűnözés elleni harc terén veszik igénybe. A legfontosabb feladatuk a kanabisz ültetvények és kábítószergyártást végző laborok felderítése lesz.

Emellett fontos szerepet kapnak az illegális fakitermeléssel, a csempészettel és az illegális építkezésekkel szembeni fellépés terén.

Az albán környezetvédők a fatolvajok és a kábítószer kereskedők mellett az egyre pusztítóbbá váló nyári erdőtüzek korai lokalizálásában is szorgalmazzák a műholdak alkalmazását.

A műholdat az USA kormánya hozta össze

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

A jelentős műszaki innovációnak minősülő lépés hátterében a jelek szerint komoly amerikai katonai és biztonsági indokok állhatnak. A State Department tavaly nyáron hozta tető alá az alábán kormány és az amerikai Stellogic cég közti hatmillió dollár értékű szerződését.

Arról nem szól a fáma, hogy a Rama vezette kabinet ki is fizette-e az Albania-1 és az Albania-2 – ha pikírtkedni szeretnénk, akkor az utóbbi neve lehetett volna Kosovo is – fantázia nevű szerkezeteket, vagy újbóli amerikai hitelfelvétel is kapcsolódott a meglehetőse nagyértékű eszközbeszerzéshez.

A műholdak műszaki paraméterei kapcsán részletes információk nem kerültek ki a sajtóba, azt azonban az albán kormány elismerte, hogy azok rendeltetése kifejezetten a földfelszíni megfigyelő funkció, vagyis madártávlatnál is nagyobb magasságból követhetik szemmel az albán rendvédelmi szervek az országban zajló eseményeket.

Bár Rama maga a két műhold jövőbeli alkalmazása kapcsán a jogállamiság megerősítését és a korrupció elleni harcot emelte ki, a nagy felbontású felvételek azonban minden bizonnyal a NATO balkáni szárnyának megerősítését szolgálják leginkább.

A most megkötött három éves szerződés ideje alatt az amerikai cég az albán hatóságok által kijelölt területekről készít felvételt a két eszközzel. Az így szerzett adatok elemzéséhez a Satellogic megfelelő kapacitást biztosít az albán hatóságok számára.

Szakértők szerint az USA a szerbiai politikai elitre való nyomásgyakorlás céljával játszott ki ismét egy olyan kártyát az albánok oldalán a műholdak telepítésével, ami erős üzenet Belgrádnak arra vonatkozóan, hogy a szerbiai hadiipari beruházások korán sem lebecsülhető eredményei még mindig elmaradnak attól a támogatástól, amit az amerikai kormányzati gépezet hajlandó biztosítani a regionális szövetségesei pozíciójának megerősítésére.

Magyarra fordítva, az USA kész Ukrajnát csinálni Koszovóból és Albániából, hogy a nagyszerb törekvéseket és az oroszok esetleges -balkáni betörési kísérleteit meggátolja.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Albánia

BŰNBAK: Az albán ellenzék szerint Edi Rama is okolható azért, ami Koszovóban történik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Mindenki élénken figyel, még a Művész Úr is. (Forrás Twitter)
Mindenki élénken figyel, még a Művész Úr is. (Forrás Twitter)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az albánok azok közé a nemzetek közé tartoznak, akik jelentős számban két “nemzetállamban” élnek, mint pl.Korea – hála a nagyhatalmak játszóterén elért “dicsőségeknek”. Mint ahogy a valaha Trianonnak “köszönve” önmagukkal voltak szomszédosak, most Albánia is önmagával határos a Balkán-háborúkat lezáró londoni és bukaresti békék következtében. Albánok élnek a határ túlsó oldalán Észak-Macedóniában, Görögországban, Montenegróban, valamint az önállóságában eddig csak részben elismert Koszovóban, amely eltekintve a mintegy százezer szerbtől, közel kétmillió albán hazája.

Az albán miniszterelnök is okolható

Tiranában nyilvánvaló ténynek számít, hogy Albánia külpolitikájának elsődleges prioritása az albániai albánok érdekei mellett a külhoni testvérek érdekeinek képviselete is, ami különös odafigyelést, szakértelmet és “nemzetazonos öntudatot” feltételez.

De hogyan élik meg a jelenlegi koszovói helyzetet az albániai albánok?

Meglepő módon a (jórészt kormányellenőrzés alatt álló) albániai sajtó azon felül, hogy a száraz tényeket közzéteszi, szinte semmit sem közöl a vezető politikusok, kormányközeli elemzők véleményéről, de még maguk az újságírók is javarészt hallgatnak, pedig a koszovói szerb barikádok lassan már három hete állnak, és “szépen szaporodnak”.

Nincs vélemény! Legalábbis kormányoldalon nincs. De nem így az ellenzéki térfélen!

A köztársasági elnökből ellenzéki politikussá “visszavonuló” Ilir Meta, az Albán Szabadságpárt elnöke, az Albán Demokrata Párt vezetőjének, a nemrég szó szerint arcul ütött, Sali Berishának a politikai cimborája, arról beszélt az észak-koszovói feszültséggel kapcsolatban, hogy “a fő felelősség Belgrádé”.

Belgrád bűnözői struktúrákat finanszíroz! Észak-Koszovó lakosságát kizárólag azok a bandák fenyegetik, amelyek törvénytelen tevékenységeket folytatnak arrafelé. Belgrád felelős azért, hogy életben tartja ezeket a csoportokat, és aktiválja őket minden alkalommal, amikor mesterséges helyzeteket akar létrehozni

– nyilatkozta Meta, aki szerint a koszovói szerb állampolgárok olyan jogokat élveznek, amelyeket Szerbiában soha sem kapnának meg.

Szerbia provokatív politikájáért hazánk miniszterelnöke, Edi Rama is felelős, aki támogatta a belgrádi kezdeményezéseket (Open Balkan), dominanciát biztosítva a szerb vezetés számára a térségben

– mondta a volt albán elnök, aki szerint a tiranai kormány “kétértelmű politikája nem Koszovó pozíciójának erősítését szolgálta, hanem inkább szükségtelen nyomás alá helyezte Pristinát, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezés részévé váljon.”

Az albániai ellenzék szerint ezzel a tiranai kormány azt érte el, hogy Szerbia “konstruktív országnak” tűnhetett fel, miközben Koszovóra úgy tekintettek, “mintha ellenezné a tárgyalásokat”.

Itt jegyzendő meg, hogy Koszovó a kezdetektől elzárkózott a Szerbiát, Albániát és Észak-Macedóniát magában foglaló, és “nagyképűen Mini Shengenként emlegetett”, Nyitott Balkán névre keresztelt kezdeményezésbe történő belépéstől, amely a mostani koszovói eseményekkel szinte halálos döfést kapott, legalábbis addig, amíg Szerbiát Aleksandar Vučić vezeti.

Árulás törökülésben

Enver Hasani, a koszovói alkotmánybíróság volt elnöke igencsak súlyos vádakat fogalmazott meg Edi Rama albán miniszterelnökkel szemben, Hasani véleménye szerint ugyanis “az áruló törökülésben ül Albánia miniszterelnöki székében”. Ezzel Hasani egyúttal arra is utalt, hogy a tiranai kormány vezetőjét Törökország támogatja.

Rama, ez a határokkal üzletelő ember, aki csak gonoszságot hozott Albániába és Koszovóba, még mindig Albánia miniszterelnöki székében ül. Amíg ő lesz a kormány élén, Albánia ellenségeinek lesz egy emberük, aki az albánok között árulóként ádázul dolgozik a szerb-orosz érdekekért

– kelt ki magából Hasani, aki minden második mondatában “elegánsan leárulózta” Edi Ramát.

Mindezek után elmondható, hogy a szerb-koszovói albán válság kezelése a tiranai kormány részéről sem a múltban, sem a jelenben nem éppen igazi sikertörténet, főleg ha arra az albániai ellenzék és a koszovói politikusok szemszögén át tekintünk.

Edi Rama “Művész Úr” védelmében szólva, azért azt is érdemes megjegyezni: az albánok politikai természetéhez tartozik, hogy jellemző módon nem szívesen alkotnak véleményt más nemzetekről, államokról – a feltétlenül szükséges közhelyeken felül. Minden bizonnyal megvan a véleményük a koszovói helyzetről is, de azt inkább megtartják maguknak.

Az viszont biztosra vehető, hogy ez nem sokáig lesz így, merthogy 2023. május 14-én helyhatósági választásokat tartanak Albániában, ezért várható, hogy kiéleződik a belpolitikai helyzet, és szinte biztosra vehető, hogy minden politikai erőnek kapóra jön a koszovói szerbek és az ottani albánok közötti viszony, ami ki tudja, hogy hova fejlődik addig.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: