Görögország
GEOPOLITIKAI JÓFIÚ: Egymás nyakába borult az Egyesült Államok és Görögország
Más vonatkozásiokban ugyan, de Magyarországon is ismert a diplomáciai szófordulat, hogy sosem voltak ilyen jók a kapcsolatok. Ez most a Biden-Micotákisz találkozó kapcsán hangzott el, és leginkább Görögországban visszhangzott. A görög kormány színe-java kétnapos látogatáson vesz részt az Egyesült Államokban ; az első napon, hétfőn Joe Biden amerikai államfő és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök találkozott Washingtonban.
A balkáni biztonság pillére
A találkozót, majd az azután tartott fogadást nagy figyelem kísérte – főleg az egészre rossz szemmel néző Ankarából –, s igen, az előzetes várakozásoknak megfelelően egy igazi szövetségesi egymás nyakába borulást lehetett látni – ezt pedig már inkább irigykedve nézték Ankarából. Ezen ráadásul az oszmánoktól való görög függetlenség kikiáltásának 201. évévről is megemlékeztek.
Az igencsak barátinak mondható találkozón az amerikai elnök kifejtette, hogy az ókori Görögországból származó demokratikus elképzelések mennyire fontosak, egyúttal megállapította, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen éppen a demokráciára jelent fenyegetést, s megköszönte, hogy Athén segíti Kijevet ebben a küzdelemben.
It was an honor to host Greek Prime Minister Kyriakos Mitsotakis and Mrs. Mitsotaki for a reception at the White House. The friendship, partnership, and alliance between our two nations is stronger than it has ever been. pic.twitter.com/2DLXuP9yhZ
— President Biden (@POTUS) May 17, 2022
Micotákisz hasonlóan látta a helyzetet, s kiemelte, hogy Görögország egy megbízható kelet-mediterráneumi szövetséges, amely a balkáni és a tágabb régió biztonságának egyik pillére. Az az üzenet, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene támogatni Ankarát, biztosan át is ment, de a jelenlegi helyzetben Biden szemlátomást nem akarja elmérgesíteni a kapcsolatokat Törökországgal – viszont Görögország, úgy tűnik, számíthat az amerikaiak támogatására.
Míg Törökország az ukrajnai háború kirobbanása óta taktikusan egyensúlyoz Ukrajna és a Nyugat, illetve Oroszország között, addig Görögország teljes mellszélességgel beállt NATO- és EU-szövetségesei mögé.
A háború kapcsán – amely egyébként az ukrajnai, jellemzően Mariupolban és környékén elő görög kisebbség pusztulását hozta magával – a görög kormány támogatásáról biztosította Zelenszkijt, s csatlakozott az uniós szankciókhoz.
Küldött fegyvereket Ukrajnának, illetve április elején 12 orosz diplomatát utasított ki az országból – a bűnlajstromuk hosszú volt: a Preszpa-megegyezés akadályozásától kezdve az oltásellenes mozgalmak támogatásán át hadiipari információk megszerzésére tett kísérletekig. Így a tavalyi próbálkozások, hogy Athén Moszkvával is javítsa a kapcsolatát, egyelőre befejezettnek tekinthetők.
Joe Bidenopolousz és Görögország
Görögország felértékelődése az USA számára persze, már korábban kezdetét vette, de folytatódni is fog. Ez alapvetően négy tényezőnek köszönhető:
- Görögország lett a geopolitikai jófiú – különösen a problémás Törökországhoz képest –; rendezte kapcsolatát Észak-Macedóniával, sőt, immár nagy barátok, miközben a többi balkáni országgal is igyekszik jó viszonyt építeni. Ráadásul az izraeli-(ciprusi)-görög kapcsolatok is nagyon sokat fejlődtek az utóbbi években, az izraeli barátság pedig mindig gyümölcsöző tud lenni Washingtonban. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években az Egyesült Arab Emirátusokkal és Szaúd-Arábiával is szorosabbá váltak a görögök kapcsolatai, tavaly közös szaúdi-görög légi hadgyakorlatot is tartottak.
- Persze, az amerikaiak szeretik a kézzelfogható dolgokat: a Micotákisz-kormány még tavaly új katonai védelmi együttműködést írt alá öt évre az amerikaiakkal, amelyet előző héten, komoly viták ellenére ratifikált a görög törvényhozás. Továbbá engedélyt adott arra, hogy az eddigi egyhez (a krétai Szouda) képest további három görög bázist is használjanak az amerikaiak (Volosz, Lithoro és Alexandroupuli). Alexandroupuli különösen felértékelődik, mivel a kikötője amerikai és NATO védelmi központ lett. Ráadásul Micotákisz a látogatás során jelezte, hogy országa vásárolna F-35-ös vadászgépeket is.
- Energiabiztonság és diverzifikáció: Athén szerepe felértékelődőben van a már meglévő, revithousszai LNG-terminál miatt, illetve már épül az újabb Alexandroupuliban, amely garantálhatja egyes balkáni államok leválását az orosz gázról (s akár az amerikai gázszállításokhoz való hozzáférést is).
- A görög diaszpóra jó kapcsolatokat ápol Bidennel (vagyis ahogy a Delaware-i közösség hívja: Joe Bidenopolousszal); a hagyományosan erős amerikai görög lobbicsoportok támogatása fontos az államfő számára, persze, nem mindenek felett.
Vannak problémák is
A fentebb említett tényezők fontosak, megvannak azonban a maguk korlátai. A görögök és a ciprusiak legnagyobb bánatára Washington januárban ejtette az EastMed gázvezetéket, s egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerülne más belátásra térítenie Bidenopolouszt a görög lobbinak.
Ciprus ügyében sem várható előrelépés, persze, ez kevésbé az Egyesült Államok felelőssége, de Athén elvárna egy határozottabb kiállást. Végezetül pedig ne felejtsük el, hogy Washington nem akarja elveszíteni Törökországot, így a görög-török vetélkedésben sem várható egy perdöntő állásfoglalás, inkább csak a konfliktus eszkalációjának elkerülésére tett erőfeszítések.
Amire viszont a Micotákisz-kormány már büszke lehet, hogy sikerült két meghatározó NATO-tagállammal jó és szoros diplomáciai és katonai kapcsolatokat kiépítenie. Az egyik Franciaország, a másik pedig az Egyesült Államok, a fegyvervásárlások miatt pedig ezek a kapcsolatok egyre szorosabbakká válnak.
Kérdés, mire lesz elég a szintén fegyverkező Törökországgal szemben, de attól még Görögország is egyre nagyobb pénzeket öl a fegyveres erőinek fejlesztésébe. Mivel a görög kormány további kétmilliárd eurós haditengerészeti fejlesztési csomagról döntött, így nyomban megindultak a jelentkezők lobbizni Athénba: a Babcock International brit cég delegációja nemrég kilincselte végig az illetékes görög intézményeket, de már egy amerikai-német konzorcium, és a holland Thales is bejelentette érdeklődését.
A korvettvásárlásokra is van bőven lehetséges partner: Franciaország, Hollandia, Olaszország és az Egyesült Államok, hogy csak néhányat említsünk.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy míg bő tíz évvel ezelőtt egy „gazdasági csődként”, mondhatni az „EU beteg embereként” láthatta mindenki Görögországot, addig ma egy sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő, fegyverkező, ambiciózus állam benyomását kelti.
Görögország
A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez
Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.
Amerika vadászgépekkel segít
Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.
A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.
Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.
A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.
Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.
Görög légifölény a Balkánon
A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.
Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.
A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.
Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)
Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.
A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.
Törökország lassított
A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.
Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.
Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.
A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.
Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.
Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.
A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)
Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.
A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.
A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.
Szerbia
KELLEMETLENSÉG: Mivel sértette meg a Sziriza vezetője az orosz nagykövetet?
Az oroszok képtelenek elviselni, hogy valaki agressziónak nevezze az általuk „különleges hadműveletként” emlegetett háborút. Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete szombaton kivonult a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tisztújító kongresszusáról, mert a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenetében valami hasonlót tett. A nagykövet szerint „hamis vádakat hozott fel Oroszország ellen, és rágalmazta a szülőföldjét”, mármint az orosz anyácskát. A világhálón közben nyilvánosságra került a videó, ami miatt az orosz nagykövet „megsértődött”.
Mit mondott a Sziriza vezetője?
Elég nagy volt a titkolózás a videó körül, mára azonban már világossá vált, amit eddig csak sejteni lehetett, hogy Cíprasz az orosz esztablismentnek nem tetsző módon beszélt Ukrajna lerohanásáról. Bocan-Harcsenko ennek hallatán teljesítette kötelességét, és távozott a kongresszusi teremből.
Aléxisz Cíprasz üzenete vasárnap felkerült a világhálóra, így bárki láthatja, hogy mit mondott a görög radikális baloldali vezető, mi is volt az, amivel megsértette az orosz nagykövet „hivatali önérzetét és nemzeti öntudatát”.
– jelentette ki Cíprasz, aki még mondott valamit az energia- és gazdasági válság súlyosbodásáról, az emberek közötti egyenlőtlenség terjedéséről, illetve az Európa feletti szélsőjobbos uralomról, de az utóbbi témák felemlegetése elvárható egy radikális baloldali vezetőtől, akárcsak az a megközelítés is, hogy minden haladó erőnek fel kell emelnie a hangját, és „békeharcot” kell folytatnia.
A Sziriza vezetője a békeharc okán megemlítette az orosz inváziót is, mint nemkívánatos és felszámolandó jelenséget.
– ezeket nevezte fő feladatnak a görög politikus, ami már végképp sérthette Bocan-Harcsenko „kifinomult orosz igazságérzetét”.
– mondta Cíprasz, aki az alább olvasható mondattal viszont Dačićot sérthette meg, de az hogy nézett volna ki, hogy a szerb szocialista vezető kivonul a saját kongresszusáról?
– jelentette ki Cíprasz a barátságosnak szánt üzenetben.
Dačić kellemetlenségnek nevezte
A kongresszus által egyhangúlag újraválasztott Dačić Koszovó esetében úgy gondolja, hogy a békeharcot barikádokkal emelésével is lehet folytatni, bár ez nehezen nevezhető egyértelmű diplomáciai eszköznek, akárhogy is vesszük.
A szocialista politikus egyik legutóbbi nyilatkozata szerint a koszovói szerb területeken emelt úttorlaszok a „legitim politikai harc részét képezik”, merthogy a szerbek azzal a békére legnagyobb veszélyt jelentő Albin Kurti koszovói miniszterelnök ellen küzdenek, aki el akarja őket űzni Koszovóból.
A szerb médiában felmerült a kérdés, hogy „történt-e szabotázs” a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusán, amelynek vezetője Ivica Dačić Oroszország nagy barátja, és pártja politikáját is erre a barátságra építi, amennyire ezt a körülmények megengedik, azok viszont most nem az ilyen politizálásnak kedveznek.
Dačić „valamelyest megértette az idők szavát”, és ennek szellemében úgy fogalmazott, hogy „senkit nem akarnak cenzúrázni, hogy Oroszország meg ne haragudjon”.
– jelentette ki a szerbiai szocialista vezető, aki egyúttal az ország külügyminisztere is, így az is figyelemre méltó, hogy tett egy lépést a másik irányba is.
Dačić a szerbiai kormánypárti politikusok „médiafészkének és keltetőgépének” számító Pink Televízióban még megjegyezte – mindenféle illúziók eloszlatása végett -, hogy szombaton ugyan „kellemetlenség történt”, de Szerbia ettől függetlenül nem kívánja megrontani baráti viszonyát Oroszországgal és Kínával. Pedig Cíprasz Kínát meg sem említette.
Szerbia
GÖRÖGTŰZ: Az orosz nagykövet kivonult a szerb szociálisták kongresszusáról
A SEO-barát címbe nem fért bele, hogy Alekszadr Bocan-Harcsenko a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenete miatt hagyta el a Szerbiai Szocialista Párt tisztújító kongresszusát, miközben az üzenet tartalma körül elég nagy a titkolódzás. A kongresszusról való távozással az orosz nagykövet „megfosztotta magát attól az élménytől”, hogy meghallgassa a meghívott vendégként felszólaló szerb elnök beszédét. A szerb szocialisták egyébként ismét Ivica Dačićot választották meg a párt elnökének, mégpedig egyhangúlag.
Orosz kivonulás
A kívülállók számára unalmas pártülésnek indult szeánsz akkor vett váratlan fordulatot, amikor az orosz nagykövet távozott a Szerbiában egyéként nem igazán favorizált Cíprasz beszéde miatt. A szervezők a kongresszus résztvevőinek videókapcsolat segítségével idézték meg a görög radikális baloldali vezető szellemét.
Az incidensről a szerbiai sajtó pártállástól függetlenül a Tanjug szerb állami hírügynökség semmitmondó jelentése alapján számolt be, beleértve ebbe a Szputnyik orosz hírügynökség és az RT orosz televízió Szerbiában működő híroldalát is.
Lehet, hogy az ügy még ekkora nyilvánosságot sem kapott volna, ha a nemzeti- és önérzetében megsértett orosz nagykövet „nem twitterezi el magát” a gonosz amerikaiak madárkás csatornáján. Első felbuzdulásból még az orosz RT is erre a bejegyzésre hivatkozott, valószínűleg egy német kiszolgáló szerver közvetítésével.
A bejegyzésben Bocan-Harcsenko arról tájékoztatta a „nagyérdemű közvéleményt”, hogy már az elején kénytelen volt elhagyni a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusát a „görög ellenzéki képviselőként” aposztrofált Cíprasz videóüzenete miatt.
– írta a sértődött orosz nagykövet, aki a folytatásban még hozzátette, hogy emiatt nem lehetett jelen Aleksandar Vučić szerb elnök beszédénél, amit nagyon sajnál. Túl sokat azonban nem veszített, mert semmi a szerb elnök semmi újat nem mondott, a szerb média a beszédéből a legmagvasabb gondolatként azt idézte, hogy a szerbek „nem adják tálcán a hazát” senkinek sem.
Az egyelőre nem világos, hogy a kongresszuson előre rögzített üzenetet játszottak-e be, és azt honnan tették, Athénból vagy Belgrádból, a felelősség szempontjából ugyanis ez fontos lehet, vagy Cíprasz élőben, a saját fejéből beszélt, ami viszont egy szélsőbalos vezető esetében rejt magában ilyen-olyan veszélyt.
Az is kérdés, hogy a testvéri népek képviselői közül a szerb szocialisták a görögök esetében miért nem a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK vezetőjét invitálták meg, de az is lehet, hogy megtették, csak a korábban EP-képviselői posztot betöltő Nikosz Androlakisz nem kívánt ilyen társaságban megjelenni.
A sértődött orosz nagykövet kivonulására, mint az ilyenkor szokás, mindenféle reakciók érkeztek. Egy állítólagos szocialista kongresszusi tag úgy reagált a belgrádi kormánypárti Novostiban, hogy őt is megdöbbentette a görögországi úriember beszéde.
– írta az állítólagos kongresszusi résztvevő, amivel kétségtelen igazságot fogalmazott meg.
A másik oldalon a legerősebb üzenet az volt, amelyet egy hozzászóló csatolt Bocan-Harcsenko twitteres megnyilvánulásához. A magát liberális-konzervatívként meghatározó elem, aki fiókját Milan néven jegyzi, azt üzente az orosz nagykövetnek, hogy „akinek Oroszország a barátja, annak nincs szüksége ellenségre”.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- B A Balkanac6 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
- Ukrajna5 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Bosznia6 nap telt el azóta
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt