GEOPOLITIKAI JÓFIÚ: Egymás nyakába borult az Egyesült Államok és Görögország

Más vonatkozásiokban ugyan, de Magyarországon is ismert a diplomáciai szófordulat, hogy sosem voltak ilyen jók a kapcsolatok. Ez most a Biden- Micotákisz találkozó kapcsán hangzott el, és leginkább Görögországban visszhangzott. A görög kormány színe-java kétnapos látogatáson vesz részt az Egyesült Államokban ; az első napon, hétfőn Joe Biden amerikai államfő és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök találkozott Washingtonban.

A balkáni biztonság pillére

A találkozót, majd az azután tartott fogadást nagy figyelem kísérte – főleg az egészre rossz szemmel néző Ankarából –, s igen, az előzetes várakozásoknak megfelelően egy igazi szövetségesi egymás nyakába borulást lehetett látni – ezt pedig már inkább irigykedve nézték Ankarából. Ezen ráadásul az oszmánoktól való görög függetlenség kikiáltásának 201. évévről is megemlékeztek.

Az igencsak barátinak mondható találkozón az amerikai elnök kifejtette, hogy az ókori Görögországból származó demokratikus elképzelések mennyire fontosak, egyúttal megállapította, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen éppen a demokráciára jelent fenyegetést, s megköszönte, hogy Athén segíti Kijevet ebben a küzdelemben.

Micotákisz hasonlóan látta a helyzetet, s kiemelte, hogy Görögország egy megbízható kelet-mediterráneumi szövetséges, amely a balkáni és a tágabb régió biztonságának egyik pillére. Az az üzenet, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene támogatni Ankarát, biztosan át is ment, de a jelenlegi helyzetben Biden szemlátomást nem akarja elmérgesíteni a kapcsolatokat Törökországgal – viszont Görögország, úgy tűnik, számíthat az amerikaiak támogatására.

Míg Törökország az ukrajnai háború kirobbanása óta taktikusan egyensúlyoz Ukrajna és a Nyugat, illetve Oroszország között, addig Görögország teljes mellszélességgel beállt NATO- és EU-szövetségesei mögé.

A háború kapcsán – amely egyébként az ukrajnai, jellemzően Mariupolban és környékén elő görög kisebbség pusztulását hozta magával – a görög kormány támogatásáról biztosította Zelenszkijt, s csatlakozott az uniós szankciókhoz.

Küldött fegyvereket Ukrajnának, illetve április elején 12 orosz diplomatát utasított ki az országból – a bűnlajstromuk hosszú volt: a Preszpa-megegyezés akadályozásától kezdve az oltásellenes mozgalmak támogatásán át hadiipari információk megszerzésére tett kísérletekig. Így a tavalyi próbálkozások, hogy Athén Moszkvával is javítsa a kapcsolatát, egyelőre befejezettnek tekinthetők.

Joe Bidenopolousz és Görögország

Görögország felértékelődése az USA számára persze, már korábban kezdetét vette, de folytatódni is fog. Ez alapvetően négy tényezőnek köszönhető:

• Görögország lett a geopolitikai jófiú – különösen a problémás Törökországhoz képest –; rendezte kapcsolatát Észak- Macedóniával, sőt, immár nagy barátok, miközben a többi balkáni országgal is igyekszik jó viszonyt építeni. Ráadásul az izraeli-(ciprusi)-görög kapcsolatok is nagyon sokat fejlődtek az utóbbi években, az izraeli barátság pedig mindig gyümölcsöző tud lenni Washingtonban. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években az Egyesült Arab Emirátusokkal és Szaúd- Arábiával is szorosabbá váltak a görögök kapcsolatai, tavaly közös szaúdi-görög légi hadgyakorlatot is tartottak.
• Persze, az amerikaiak szeretik a kézzelfogható dolgokat: a Micotákisz-kormány még tavaly új katonai védelmi együttműködést írt alá öt évre az amerikaiakkal, amelyet előző héten, komoly viták ellenére ratifikált a görög törvényhozás. Továbbá engedélyt adott arra, hogy az eddigi egyhez (a krétai Szouda) képest további három görög bázist is használjanak az amerikaiak (Volosz, Lithoro és Alexandroupuli). Alexandroupuli különösen felértékelődik, mivel a kikötője amerikai és NATO védelmi központ lett. Ráadásul Micotákisz a látogatás során jelezte, hogy országa vásárolna F-35-ös vadászgépeket is.
• Energiabiztonság és diverzifikáció: Athén szerepe felértékelődőben van a már meglévő, revithousszai LNG-terminál miatt, illetve már épül az újabb Alexandroupuliban, amely garantálhatja egyes balkáni államok leválását az orosz gázról (s akár az amerikai gázszállításokhoz való hozzáférést is).
• A görög diaszpóra jó kapcsolatokat ápol Bidennel (vagyis ahogy a Delaware-i közösség hívja: Joe Bidenopolousszal); a hagyományosan erős amerikai görög lobbicsoportok támogatása fontos az államfő számára, persze, nem mindenek felett.

Vannak problémák is

A fentebb említett tényezők fontosak, megvannak azonban a maguk korlátai. A görögök és a ciprusiak legnagyobb bánatára Washington januárban ejtette az EastMed gázvezetéket, s egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerülne más belátásra térítenie Bidenopolouszt a görög lobbinak.

Ciprus ügyében sem várható előrelépés, persze, ez kevésbé az Egyesült Államok felelőssége, de Athén elvárna egy határozottabb kiállást. Végezetül pedig ne felejtsük el, hogy Washington nem akarja elveszíteni Törökországot, így a görög-török vetélkedésben sem várható egy perdöntő állásfoglalás, inkább csak a konfliktus eszkalációjának elkerülésére tett erőfeszítések.

Amire viszont a Micotákisz-kormány már büszke lehet, hogy sikerült két meghatározó NATO-tagállammal jó és szoros diplomáciai és katonai kapcsolatokat kiépítenie. Az egyik Franciaország, a másik pedig az Egyesült Államok, a fegyvervásárlások miatt pedig ezek a kapcsolatok egyre szorosabbakká válnak.

Kérdés, mire lesz elég a szintén fegyverkező Törökországgal szemben, de attól még Görögország is egyre nagyobb pénzeket öl a fegyveres erőinek fejlesztésébe. Mivel a görög kormány további kétmilliárd eurós haditengerészeti fejlesztési csomagról döntött, így nyomban megindultak a jelentkezők lobbizni Athénba: a Babcock International brit cég delegációja nemrég kilincselte végig az illetékes görög intézményeket, de már egy amerikai-német konzorcium, és a holland Thales is bejelentette érdeklődését.

A korvettvásárlásokra is van bőven lehetséges partner: Franciaország, Hollandia, Olaszország és az Egyesült Államok, hogy csak néhányat említsünk.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy míg bő tíz évvel ezelőtt egy “gazdasági csődként”, mondhatni az “EU beteg embereként” láthatta mindenki Görögországot, addig ma egy sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő, fegyverkező, ambiciózus állam benyomását kelti.