Connect with us

A Háború

HÁBORÚS HÉTVÉGE: A világbéke és Kárpátalja

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

orosz ukran vegleges
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Szombaton kitűnő idő volt, de ennek ellenére kevesen jelentek meg az oroszbarát, vagyis inkább Amerika- és ukránellenes tüntetésen. A Szabadságtéren tartott megmozduláson 200-300 ember verődött össze, de ők sem voltak túlzottan vérmesek, és nagy szavak is csak alig hangzottak el, viszont jellemző volt, hogy az Egyesült Államokat és a NATO-t tették a felelőssé a háborúért. A résztvevők főleg orosz zászlókat lengettek, de volt ott egy szerb lobogó is, ám nem lobogott, mert szabadkai származású tulajdonosa magára terítette. A másik, az Ukrajnát támogató megmozduláson nagyobb volt a “felhajtás”, zene, zászló, vers és performansz, a szervezők ott “adtak a látványra”.

Traktorosok Oroszországért

A Szabadság téren tartott megmozdulást a Traktorosok a Bolygóért Facebook-csoport szervezte, de nem agrármegmozdulás volt, egy szó sem esett rajta az orosz vagy az ukrán mezőgazdaságról és vetéstervről, mivelhogy mostanában az oroszok és az ukránok is tankkal szántanak. Az eseményt ugyan sokan oroszbarát megmozdulásként aposztrofálták, orosz zászlók ugyan előfordultak, Putyin-képek viszont nem, egyetlenegy Szent György-szalagot viselő férfi tűnt fel a megmozduláson, mint mozgó Putyin-szimbólum.

A megmozdulás egyes résztvevői már a tévéostrom idejéből és a Covid-ellenes megmozdulásokról ismerik egymást, a felszólalók meg is említették azokat az időket – aki megvárta a beszédeket – megtudhatta, hogy “profi demonstrálókról” van szó.

A vírusfasiszták átcserélték a oltásos profilképeiket ukrán zászlósra, a közösségi média hirtelenjében az orosz-ukrán konfliktusról szóló híreket kezdte cenzúrázni, mint ahogy korábban tette a Covid-fasizmus mögött meghúzódó világpolitikai trendek leleplezésével. Most nem az oltatlanokat, hanem az oroszokat nem engedik be a sportversenyekre

– jelentette ki Csibi Barna, aki szép “demonstráns múltat” tudhat maga mögött. A három felszólaló közül a leghevesebb beszédet produkáló Csibi megjegyezte, hogy a hirtelen “világkedvencé” váló ukrán állam 31 éves történelme alatt 1991-ben letagadta a kárpátaljai népszavazást, felrobbantotta a KMKSZ-irodát, meggyalázta a Vereckei-emlékművet, parttalan nacionalizmus mutatott be, apartheid-jellegű, minden más nyelvet ellehetetlenítő nyelvtörvényt hozott, miközben a kisebbségek elnyomása, atrocitások, agresszivitás jellemezte, aminek a következménye a civil tüntetők meggyilkolása Odesszában, oroszellenes népírtás a Donbaszban, és az újfasiszta elmebaj lett.

Csibi Barna talán még sorolta volna, de hirtelen megszakította a monológot egy férfi, de nem egy ukrán hazafi, azok az ellentüntetésen voltak, hanem egy hajléktalannak kinéző részeg, akit a szervezők, vagy akárkik elvezettek, de szó sem volt provokációról, vagy legalábbis ezzel nem gyanúsítunk meg senkit.

A szónok ezt követően követelte a magyar-ukrán szerződés felülvizsgálatát, miután felsorolta annak összes pontját, amelyeket ukrán részről sorra megszegtek.

Nézzétek meg ezt az ukrán-magyar alapszerződést, fizetek egy Csíki Sört annak, aki egyetlenegy pontot is mutat, hogy az ukrán fél ne szegte volna meg, te

– mondta a szónok, aki itt jelezte, hogy a Mi Hazánk mozgalom akár a parlamentben is kezdeményezheti a magyar-ukrán alapszerződés felülvizsgálatát. Az itt felsoroltak után már logikus volt annak a skandálása a beszéd végén, hogy “Kárpátalja, nem Ukrajna”.

Fesztivál Ukrajna mellett

A Traktorosok a Bolygóért elnevezésű csoport szegény kis szervezet lehet, mert még erősítésre sem tellett nekik, és a megmozdulásnak forgatókönyve sem volt, pedig mostanság a látvány mindennél fontosabb. Ezt viszont tudták az ellenmegmozdulás szervezői, akik jól megkomponált tüntetést szerveztek, és látványos műsort csináltak a Kossuth tér környékére kirajzott bámészkodóknak és turistáknak.

Miután a rendőrség nem vonta vissza a sokak által “Putyin-barát” megmozdulásként emlegetett “valami” engedélyezését, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület ellentüntetést tartott a Deák téren.

1956 óta tudjuk és átérezzük, mit jelent, amikor a Kreml beleszól egy szabad ország belügyeibe, rákényszeríti akaratát egy demokratikus országra

– állították némi behízelgés gyanánt az ukránok, akik szerint Ukrajna most ezt 2022-ben még véresebben, még több ártatlan áldozattal éli át.

Segítsetek nekünk megmutatni, hogy Magyarországon, Budapesten sokan azok, akik mellettünk állnak!

– kérték az ukránok, bár osztatlan sikert ők sem arattak, amihez köze lehet a magyarokkal és Magyarországgal szembeni – háború kitörése előtti és utáni – kijevi magatartásnak, bár az ő üzenetük így is sokkal több emberhez eljutott a hangosítás, a számtalan zászló és egyéb rekvizitum, vagyis a “show” miatt. Mert ma már nem elég tüntetni, szórakoztatni is kell.

A Deák térről a magyarországi ukránok és támogatóik a Vértanúk terére vonultak át, így mindössze párszáz méter választotta el őket az Ukrajna melletti szolidaritási tüntetés résztvevőitől, akik számára a hatalmas erőkkel kivonult rendőrök három utcát jelöltek ki a Szabadság tér elhagyására, nehogy találkozzanak az ukránokkal.

Mivel a két budapesti rendezvény egy időben zajlott, így az ukrán megmozdulásnak csak a végét “kaptam el+, de a röpke tíz-tizenöt perc alatt kiderült számomra, hogy az oroszbarát, és még inkább Amerika-elleni hőzöngőkhöz hasonlóan az ukránok is “alaposan fasiztáztak”, és náluk jóval több Putyin-kép volt, mint az állítólagos Putyin-barát megmozdulás résztvevőinél. Igaz, negatív konnotációkkal, főleg a fasizmussal társítva az orosz elnök személyét.

Elvégre háború van, minden oldalról folyik az ellenség bemocskolása, függetlenül attól, hogy ez hőzöngés vagy preformansz formájában történik-e.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: