Connect with us

Törökország

A HARMADIK ERŐ: Ukrajna is gyártani fogja a gyilkos török drónokat, amelyeket bevethet az oroszok ellen

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bayraktar 1
Listen to this article

Ahogy az orosz-ukrán viszony mindinkább elmérgesedik, úgy lesz egyre kellemetlenebb a helyzet Ankarának. A február 3-i ukrán-török közös kormányülésen (vagy ahogy a törökök nevezni szeretik: Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács) a két fél áttekintette az együttműködési lehetőségeket, és megerősítette a két ország közötti jó (katonai) kapcsolatokat. De az oroszok is kellemetlenül érezhetik magukat, miután az ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy ők is gyártani fogják azokat a török drónokat, amelyeknek köszönhetően az azeriek megnyerték a legutóbbi háborút az örmények ellen.

Török-ukrán Bayraktar

Recep Tayyip Erdoğan török államfő találkozása Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben igazi demonstráció volt Törökország részéről, amellyel a török elnök jelezte, hogy továbbra is kitart Ukrajna mellett, s elismeri annak területi integritását – célzásként a kelet-ukrajnai helyzetre és a Krím orosz annexiójára – miközben újfent elmondta, hogy kész közvetíteni Kijev és Moszkva között.

Az előbbit a találkozón bejelentett katonai együttműködés volt hivatott megerősíteni: az ukránok ugyanis egy közös projekt keretében gyártani fogják a török Bayraktarokat, amelyek Ukrajna részéről történő beszerzése miatt Vlagyimir Putyin orosz államfő már tavaly december 3-án jelezte rosszallását Recep Tayyip Erdoğan török vezetőnek.

Erdoğan egyik vejének, Selçuk Bayraktarnak a cége már 2020-ban megállapodást kötött Ukrajnával a közös dróngyártó kapacitások létrehozásáról (az ukránok a motorgyártás terén lehetnek hasznosak a törökök számára).

Azóta is folyamatos az ukránok részéről a drónok rendelése. S bevetésük 2021 őszén kezdődött, amikor kilőtték a donbaszi szeparatisták egyik tarackját – Moszkva rosszallását kiváltva.

A Hürriyet török hírportál beszámolója szerint Oleksii Reznikov ukrán védelmi miniszter Erdoğan látogatása előtt jelezte, hogy a találkozón aláírják a török drónok ukrajnai gyártásról szóló szerződést, ami más török források szerint meg is történt, és aminek ténye sokkal fontosabb, mint amennyi fény erre ez idáig irányult.

Az előbb említett ukrán védelmi miniszter szerint, az Ukrajnában létrehozásra kerülő gyárban előállított török drónokhoz egy ukrán cég állítja elő a hajtóműveket, és mivel Ukrajnában gyártják majd őket, ezért török-ukrán Bayraktar nevet viselik majd.

A jelenlegi orosz csapatösszevonások árnyékában ugyan az sem kizárt, hogy Moszkva az ukránok részéről egy támadást akar majd kiprovokálni. De az amerikaiak szerint erre egyre kevésbé van szükség, s mindenképp megindul a támadás, még a téli olimpia vége előtt. Moszkva egyszerűen túl sokat invesztált abba, hogy komolyabb eredmények nélkül, arcvesztés terhe mellett visszavonuljon.

Elmegy-e Putyin Törökországba?

Erdoğan ugyanakkor a jó taktikai érzékkel nemcsak fegyvervásárlásról beszélt, hanem a jelenlegi konfliktus megoldásaként szolgáló mediációról is: felajánlotta, hogy Isztambulban, vagy valamely másik török városban az ukrán és az orosz vezető üljön le tárgyalni. A török közvetítési ajánlat nem újdonság: Ankara többször megfogalmazta már, hogy kész segíteni a deeszkalációt.

Ezúttal az ukrán vezető pozitívan nyilatkozott, jelezte, hajlandó élni az ajánlattal, amennyiben az orosz fél is rábólint.

Erdoğan számára hatalmas fegyvertény lenne a találkozó megvalósulása, és még inkább a sikere: jelezné a világ, s főleg a nyugati szövetségesek irányába, hogy Törökország a fekete-tengeri régióban is megkerülhetetlen szereplő.

Az orosz-török együttműködés pedig demonstrálná, hogy a két hatalom a maga érdekszférájában fenn tudja tartani a rendet, meg tud egyezni, akár Washington nélkül is – ahogy ezt a karabahi háború nyomán a Dél- Kaukázusban láthattuk.

Amennyire nagy diplomáciai villanás lenne a sikeres mediáció, annál kellemetlenebb a háború. Törökország a gazdasági és külpolitikai kapcsolatok miatt kelletlenül sorakozna fel a NATO-szövetségesek mellett, különösen a gazdasági szankciókat illetően.

A közel 50 százalékos inflációval küszködő ország mostanság igencsak sebezhető a külső sokkokkal szemben, így az orosz piacok elvesztése vagy az ukrán és/vagy orosz turisták elmaradása a nyáron rosszul érintené a gazdaságot, pedig ha háború lesz, akkor vagy az orosz, vagy az ukrán vendégekről lemondhatnak a törökök, de az is lehet, hogy mindkettőről, pedig a jelenlegi líragyengülésben a kormány igencsak számít a turizmusra.

A háború Oroszország és Ukrajna között ráadásul nemcsak a szankciókon keresztül érintené Törökországot, hanem a katonai együttműködésen keresztül is: az oroszok ugyanis olyan fegyvergyártó kapacitásokat semmisíthetnek meg, amelyek a török hadiiparnak, dróniparnak is fájhatnak. A konfliktus emiatt is kelt aggodalmat Ankarában.

Moszkva azonban egyelőre hallgat és folytatja az előkészületeket a lehetséges katonai intervencióhoz, s továbbra is Washingtontól várja a megoldást, illetve az engedményeket.

Bár a török államfő megemlítette, hogy Vlagyimir Putyin februárban Törökországba látogat, egyelőre nincs pontos dátum; az oroszok lebegtetik a kérdést. Nagyon kevés az esélye azonban annak, hogy Erdoğannak valóban sikerül áttörést elérnie a jelenlegi válságban, ugyanakkor mediátorként szolgálhat az ukrán és az orosz igények összeegyeztetésében.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava