Albánia
TÁBORNOKI BIZTONSÁG: Befészkelik magukat az amerikaiak, hamarosan a kiberbiztonságot is ők ellenőrzik Albániában

Csúcsforgalom van Albániában, főleg ami az amerikaiakat illeti, tegnap egy támaszpont, ma egy kiberbiztonság, aztán jön a török szultán is. A jelek szerint az amerikaiak felismerték, amit a törökök már korábbról tudnak, hogy Albánia a Nyugat- Balkán kapuja, ráadásul a klíma is jó. Az amerikai jelenlétet a NATO-n belüli együttműködés legitimálja. Kérdés, hogy az amerikaiak az „albán tortából” mennyit hagynak a mostanában nem túl partneri Törökországnak, marad-e egy-két morzsa, vagy az asztalt is lesöprik.
Jönnek az amerikai szájbergyerekek (is)
A SOCEUR „fedőnéven” ismert különleges amerikai műveletei egység katonai bázisának Albániába telepítéséről szólószerződés aláírását követően az Egyesült Államok tovább növeli jelenlétét Albániában, miután megállapodást írt alá a „Jones Group International” amerikai céggel a kiberbiztonság megerősítéséről és az albániai digitális infrastruktúra bővítéséről.
Néhány nappal ezelőtt több mint 694 ezer albán bérére/fizetésére vonatkozó adatok kerültek nyilvánosságra. A botrányra utalva Edi Rama albán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új rendszerrel az állampolgárok adatai sokkal nagyobb biztonságban lesznek.
Rama kormányfő egyebek mellett hozzátette, hogy nagyra értékeli és nagy kihívásnak tekinti az együttműködést a kibervédelmi nemzetbiztonsági központ felállítására Albániában, ami hozzáadott értéket jelent majd a NATO számára is.
– A bérszámfejtési adatokkal összefüggésben történtek arra tanítanak bennünket, hogy nem csak az anonim kibertámadásoktól kell védekezni, hanem a különböző szervezetektől érkező, fizetett támadásoktól is. Az együttműködést abból a szempontból is nagyra becsülöm, hogy erősen csökkentjük a kárt okozó emberek mozgásterét
– mondta az albán miniszterelnök, aki szerint az új digitális védelmi hálózat jelentősen korlátozza, illetve nagy eséllyel megakadályozza, hogy illetéktelenek hatoljanak be a védett rendszerekbe.
Belinda Balluku albán infrastrukturális miniszter elmondta, hogy a megállapodás iránymutatást jelenthet a digitális rendszerek biztonságát erősítő stratégia kidolgozásához.
– A világon 14 másodpercenként történnek kibertámadások. Az albán kormány tisztában van a kibertámadások és információ-szivárogtatások veszélyével. Ezentúl proaktív megközelítést alkalmazunk a kiberbiztonság terén. Ma aláírjuk a megállapodást az Egyesült Államokkal, ami útmutatóként szolgálhat a digitális biztonság védelem terén
– mondta a miniszter, és azt ígérte, hogy stratégiákat dolgoznak ki az érzékeny adatok védelmére annak érdekében, hogy az emberek személyes adatait megőrizzék.
Tábornoki biztonság
Az amerikai hadsereggel és az amerikai politikával kapcsolatban James Logan Jones Jr., a „Jones Group International” alapítója, akivel az albán kormány aláírta a kibervédelmi megállapodást, kijelentette, hogy a sikeres együttműködés nemcsak nemcsak nagyfokú biztonságot jelent Albániának, hanem új munkahelyeket is teremt.
A szokásos mézesmadzag, mondhatnánk.
A Jones Group International biztonsági vállalatot James Jones tábornok alapította, aki 42 évig szolgált az amerikai tengerészgyalogságánál, sokéves tapasztalatát és szakértelmét, valamint kapcsolatrendszerét felhasználta a kiberbiztonsági cég megalakítására és terjeszkedésére.

(Forrás: Jones Group International)
Ezek után az sem meglepő, hogy az amerikai cég a világ számos kormányával működik együtt, amelyeknek nemzetbiztonsági és kibervédelemmel kapcsolatos stratégiai terveket kínál, feltételezhetően némi amerikai kormányzati támogatással és rásegítéssel.
Az amerikaiak Albániában tehát már nem a spájzban, hanem a konyhában vannak, de mit szól ehhez a török szultán?
Erdoğan érzi a veszélyt
A török szultán bizonnyal nem örül annak, hogy a vele szemben egyre kevésbé baráti amerikaiak betolakodtak az ő vadászterületére, ezért sürgősen Albániába látogat. Január 17-én kezdődik az albán parlamenti idei ülésszaka, ekkor érkezik, és fel is szólal az első ülésen.
Recep Tayyip Erdoğan a „papírforma” szerint azért keresi fel Albániát, hogy lássa és személyesen felmérje a török állami újjáépítési támogatás gyümölcseit, és felavassa a 2019. november 26-i földrengés következtében megsérült Kurbin községben összeomlott lakóházak helyébe török pénzügyi támogatásból épített 524 lakást. (Adódik a párhuzam a horvátországi újjáépítéssel, de ebbe az utcába most nem megyünk be.)
A török elnök látogatásával minden bizonnyal emlékeztetni szeretné az albánokat, hogy a törökök már akkor is segítettek, amikor az amerikaiak még sehol sem voltak, így hát aligha véletlen, hogy Erdoğan látogatásának időpontja egybeesik az USA felerősödő jelenlétével leghívebb nyugat-balkáni partnerénél.
A maga egymillió katonájával Törökország a NATO második legnagyobb hadereje az amerikai hadsereg után, és albániai jelenléte legalább annyira szembetűnő, mint a NATO, értsd: az USA Albánia iránti érdeklődésének növekedése, a vallási közelség/azonosság pedig egy plusz, amire a törökök hivatkozhatnak. Kérdés, hogy ez a plusz elég lesz-e bármire is.

Albánia
BARÁTSÁG: Amerikai segítséggel fejlődik az albániai infrastruktúra és az energiaipar

Az Egyesült Államok infrastrukturális és energiaipari nagyprojektekben jelenik meg Albániában. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara évkönyvében közzétett legújabb adatok szerint az elmúlt két évben jelentősen növekedett az amerikai befektetések száma a balkáni országban. A jelentős növekedés alatt azt kell érteni, hogy a befektetések száma több mint kétszeresére nőtt, ami az éves átlagos befektetések értékét mintegy 100 millió dollárról 250 millió dollárra emelte! A beruházási állomány 2020. év végén 89 millió euró volt, 2021-ben már elérte a 161 millió eurós értéket, a legfrissebb adatok szerint pedig tavaly decemberben az amerikai működőtőke-befektetések állománya 221 millió eurót tett ki Albániában.
Többszörös növekedés
Az amerikai kamara jelentése hangsúlyozta, hogy Albánia gazdasági növekedése és a gazdasági reformok jelentős mértékben hozzájárultak az amerikai érdeklődés növekedéséhez. A megfogalmazás szerint Albánia lendületesen fejlődő gazdasága vonzó befektetési lehetőségeket kínál az amerikai vállalatoknak, különösen az infrastruktúra, az energia és a turizmus terén.
De kik és mi áll az albániai amerikai „befektetések” megtöbbszöröződése mögött?
Bechtel Corporation
A Bechtel amerikai mérnöki, beszerzési, építőipari és projektmenedzsment cég, 2022-ben az Egyesült Államok második legnagyobb építőipari vállalata volt.
Belinda Balluku albán miniszterelnök-helyettes, infrastrukturális és energiaügyi miniszter bejelentette, hogy 2023. novemberében megnyitják a Skavica Erőmű építési területét.
A Drin folyón épülő vízerőmű projektje a becslések szerint körülbelül félmilliárd euróba kerül majd, és az erőmű várhatóan öt év alatt készül el.

Andrew Patterson, a Bechtel nagyprojekt-fejlesztési vezetője Ergys Verdho, az albán elektromos művek KESH vezérigazgatója a Skavica-gát aláírási ünnepségén 2021-ben (Forrás: Bechtel)
Ez a kommunizmus 1991-es bukása óta Albánia legnagyobb építkezése, az előkészítő munkálatainak megkezdése pedig egybeesik azzal, hogy a nyugat-balkáni régió – Európa és a Nyugat mellett – megpróbálja csökkenteni az orosz gázimporttól való függőségét.
A skavicai erőmű várhatóan 20 százalékkal növeli Albánia energiatermelését annak reményében, hogy az ország a tiszta energia exportőrévé válik.
A Bechtelt az albán kormány kérte fel, hogy készítsen tanulmányokat és tegyen javaslatokat a gát és az erőmű megépítésére.
A virginiai székhelyű cég egyik tagja volt annak a konzorciumnak, amely az 1930-as években Nevada és Arizona határán megépítette a Hoover-gátat a Colorado folyón. Ez hozzájárult Amerika délnyugati részének benépesedéséhez, a gát még ma is 20 millió ember (két Magyarország) áramellátását biztosítja.
Az albániai projekt megvalósításához szükséges munkálatok első szakasza – a geotechnikai tanulmány, valamint az építési útvonalak és a társadalmi hatások felmérése – még tavaly, október 2-án megkezdődött az infrastrukturális és energiaügyi miniszter, valamint Yuri Kim amerikai nagykövet jelenlétében.
Hill International
Az ismert amerikai építőipari cég, a Hill International 2016-ban megbízást kapott a TAP-gázvezeték (azeri-brit gázvezeték) megépítésére.

Edi Rama albán miniszterelnök és Belinda Balluku energiaügyi miniszter a Llogara-alagút építkezét tekinti meg (Forrás: Hill International)
Raouf S. Ghali, a Hill International vállalat operatív irodájának vezetője szerint a projektben való részvételük nagy hatással lesz a dél-európai gázellátás biztosítására.
A Hill már most is jelen van Albániában, ahol egy 155 millió eurós projekt keretében felügyeleti szolgáltatásokat nyújt a Llogara-hágó alatt átvezető alagút építésében, amivel javítja a Jón-tenger partvidéke és a Vlora nemzetközi repülőtér megközelíthetőségét.
Lockheed Martin
Albánia 32 millió dolláros szerződést írt alá a Lockheed Martin nemzeti légtérrendszerének korszerűsítésére, ez a szerződés volt a legnagyobb megállapodás, amelyet az albán polgári repülési főigazgatóság egy amerikai vállalattal kötött.
A szerződés megkötését január 9-én jelentették be a washingtoni albán nagykövetségen tartott fogadáson.
Később az albán védelmi minisztérium és az amerikai hadiipari óriás megállapodást ír alá az Integrált Tengerészeti Felügyeleti Rendszer (SIVHD) irányításáról.
A szerződést Olta Xhaçka akkori albán védelmi miniszter jelenlétében a haditengerészeti erők helyettes főnöke, Artur Meçollari kapitány és a Lockheed Martin cég képviselője, Michael Stonernek írta alá.
Excelerate Energy
Az Excelerate vezérigazgatója, Steven Kobos egy interjújában elárulta, hogy cége várhatóan úszó erőműveket szállít Albániába. Az olajmilliárdos szerint ez egy jó energiaprojekt Albánia számára.

LNG-terminál épül Vlorában (Forrás: Excelerate Energy)
Az Excelerate olyan hajókat biztosít majd, amelyek áramot termelnek, és megerősítik a villamosenergia-hálózatot Albániában, ehhez 384 millió dolláros ajánlatot tettek tavaly áprilisban, a nyereség egy részét pedig a tervek szerint a vlorai LNG-projektre fordítják.
Az úszó erőműről szóló megállapodásra hivatkozva Kobos azt reméli, hogy ez lehetőséget teremt a földgázszállításra és a cseppfolyós gáz értékesítésére Európában.
Tavaly júliusban vált ismertté az Excelerate Energy terve, amely szerint Vlorában LNG-terminál épül, és egyetértési nyilatkozat is született a terminálon keresztül „befolyó” gáz értékesítéséről.
A vezeték várhatóan összekapcsolódik a dél-európai gázfolyosó meglévő földgáz-infrastruktúrájával.
Politikai előnyök
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara rámutatott arra, hogy az albániai növekedést a tiranai kormány gazdasági reformjai teszik lehetővé, amelyek célja a gazdaság modernizálása és az üzleti környezet javítása. Az ország adóreformot vezetett be, javította az üzleti környezetet és az infrastruktúrát, valamint az elvárásokhoz igazította a jogi környezetet.
A kamara jelentése szerint az amerikai befektetők úgy vélik, hogy Albánia az egyik legígéretesebb befektetési piac Európában, és a jövőben komoly amerikai jelenlétet terveznek.
Albánia számára fontos, hogy az infrastruktúra és az energia terén történő befektetések jelentős előrelépést eredményeznek az ország modernizálása szempontjából, és hozzájárulnak Albánia és a régió versenyképességének javításához.
Ugyanakkor olitikai előnyt is jelent a kormányzó Szocialista Párt (PS) és annak vezetői számára az amerikai befektetések növekedése.
Az Egyesült Államok az elmúlt években már jelentős támogatást nyújtott Albániának, többek között az energia terén és a biztonsági ágazatban, és ezek a támogatások igen csak növelték a regnáló politikai vezetők imidzsét.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt