ÚJ VILÁGREND: Formálódó szövetség Keleten, avagy a Türk Tanács felemelkedése

A BALK jelen volt a Türk Tanács isztambuli média fórumán, ahol portálunkat Egeresi Zoltán képviselte, igaz nem hivatalosan, hanem inkognitóban. Bizonyos körökben kézlegyintéssel intézik el a tőlünk keletre zajló eseményeket, ám Törökország egyre inkább regionális hatalmi státusra tör, és nem csak a Balkánon, hanem más régiókban is. Számolni tehát mindenképp kell vele, annál is inkább, mert a türk népek közötti együttműködés zászlóshajója. Ezzel együtt a Türk Tanács Magyarország számára inkább lehetőségként jelenik meg – hogy mennyire, egyelőre nehéz megjósolni. Minden esetre biztató, hogy a formálódó “keleti szövetségben”, amely kb. egyharmad Európai Unió, több helyen is testvérként gondolnak a magyarokra.

A Türk Tanács

A Szovjetunió széthullása után új, eddig soha nem látott lehetőségek nyíltak meg a különböző török népek előtt – a napjainkban divatossá váló szóhasználatalapján mi is használjuk a “türk” kifejezést –, ami Azerbajdzsán és a közép-ázsiai köztársaságok szemében a szabadságot jelentette, Törökországot pedig regionális befolyással és a saját nemzetközi jelentőségének növelésével kecsegtette.

Avagy hogy kerül a szerző egy kazah hőseposzba? “Amikor év elején megnéztem a Tomirisz kazah hőseposzt, nem hittem volna, hogy a főszereplővel találkozni fogok.”

Nem meglepő, hogy Ankara az 1990-es évek elején oly nagy hévvel vetette bele magát a kapcsolatok építésébe, amelynek részét képezte a különböző pántörök szervezetek létrehozása és a vezetők közötti találkozások szervezése.

Erre jellemzően a frissen függetlenné vált államok is nyitottak voltak, azonban ezen találkozók mindig követték a különböző országok viszonyát. Ennek leglátványosabb jele Üzbegisztán távol maradása a 2000-es évek közepétől azt követően, hogy Törökországgal megromlott a viszonya. Türkmenisztán pedig a kezdetektől fogva igyekezett távol tartani magát a komolyabb pántörök együttműködésektől.

Az államfők közötti találkozók intézményesítésére 2009-ben a Nahicseváni Nyilatkozattal került sor: innentől kezdve a különböző pántörök intézményeket a Türk Tanács égisze alá rendelték, illetve rendszeres találkozókról döntöttek.

Így a Türk Tanács alá tartozik a még az 1990-es évek elején létrehozott Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete (TÜRKSOY), vagy a Türk Üzleti Tanács, a Türk Kultúra és Örökség Alapítványa, a tudományos együttműködését támogató Türk Akadémia és végezetül a 2008 novemberében Isztambulban létrehozott Türk Nyelvű Államok Parlamenti Közgyűlése (TÜRKPA).

Türk V4-ek

A Türk Tanács megalakításával fontos lépés történt a türk népek közötti politikai együttműködés intézményesítése felé. A rendszeres találkozók által elfogadott nyilatkozatok különböző kérdésekben való közös fellépést tették lehetővé. Megindult egy türk ’V4’ építése, amely nemzetközi téren is figyelemre méltó lehet – noha az országok közötti földrajzi távolságok és eltérő geopolitikai realitások a hasonló kultúra, közös gyökerek és azonos nyelvcsalád ellenére nem könnyíti meg a szoros együttműködést.

Így míg Törökország nagy erőkkel támogatta Azerbajdzsánt a tavaly őszi 2. karabahi háború során, addig a Türk Tanács többi tagjától jobbára a nemzetközi joggal összhangban születtek támogató nyilatkozatok.

Az országcsoport adatai meggyőzőek, hiszen mintegy 150 milliós lakosságot fog össze, stratégiailag fontos geopolitikai övezetet ölel föl Kínától a Földközi-tengerig, ráadásul gyors GDP-növekedés várható, főleg a közép-ázsiai államok esetében – igaz, a COVID beárnyékolja mindenhol a kilátásokat. Mivel lakosságának több mint felét (több mint 80 millió főt), mind GDP-jét tekintve (az egész csoport nagyjából 70 százalékát) Törökország adja, ezért Ankara szava “primus inter pares” módon meghatározó a szervezeten belül.

Magyarország és a türk világ

Nem véletlen, hogy Magyarország érdeklődését is felkeltette a türk világ, hiszen egy olyan, erősödő közösségről van szó, amely több államában (főleg Törökországban és Kazahsztánban) meglehetősen pozitívan, testvérként gondolnak a magyarokra (Kirgizisztánban vagy Üzbegisztánban már inkább a szovjet időkben hazánkban állomásozó katonák emlékei a meghatározóak a Magyarország-képben).

A keleti nyitás politikájába pedig pontosan illett a keleti gazdasági terjeszkedés, amelynek politikai támasza lehet a Türk Tanács. Magyarország így lett 2018-ban megfigyelő, majd 2019 szeptemberében így nyitott képviseleti irodát Budapesten.

Az országcsoporthoz történő csatlakozást övezte a nagykövetségek nyitása Közép-Ázsiában, amely a politikai és gazdasági érdekek képviseletét is jelenti egyben. Ezen a téren főleg Üzbegisztán tűnik ígéretesnek, ahol Islom Karimov 2016-os halála után hatalomra jutó Shavkat Mirziyoyev egy határozott nyitási politikát folytat a korábbi elzárkózás helyett – így lett az ország 2019-ben a Türk Tanács tagja.

Ráadásul a szervezet bővülése nem áll meg: Türkmenisztán még 2021 novemberében Magyarországhoz hasonlóan megfigyelő lesz a tanácsban. Ugyan teljes joggal pályázhatna a tagságra, de az ország nem kívánja függetlensége megszerzése óta folytatott semlegességi politikáját feladni.

További jelentkezők is vannak, így például Ukrajna részéről merült fel a megfigyelői státusz megszerzésének gondolata – az ország területén élő török népekre, így például a tatárokra hivatkozással, igaz, e csoportok döntő része a Krím annektálásával orosz uralom alá kerültek.