Görögország
GÖRÖG-MACEDÓN KAPCSOLATOK: Úton a barátság felé, avagy görög-török verseny a nyugat-balkáni térségben
A görög külügyminiszter, Nikosz Dendiasz augusztus legvégi látogatásán Észak- Macedóniában kijelentette, hogy Görögország a balkáni állam legszorosabb szövetségese és legjobb barátja kíván lenni. Dendiasz a pozitív gondolatokat ráadásul nemcsak a macedón külügyminiszternek, Bujar Osmaninak, hanem Sztevo Pendarovszki államfőnek és Zoran Zaev miniszterelnöknek is tolmácsolta.
Identitáspolitikai kérdések
A görög-macedón viszony problémás időszakához képest ezek a baráti szavak jelentős fordulatról tesznek tanúbizonyságot.
Amikor 2018 nyarán Zoran Zaev és Alexisz Ciprasz aláírta a preszpai szerződést, elhárult az utolsó akadály is a két ország közötti kapcsolatok fejlődése előtt. A megállapodásban rendezték a közel három évtizedes névvitát, az országot Észak- Macedónia néven elismerte Görögország, amely korábban csak a FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia, azaz Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) volt hajlandó megtenni.
Azóta látványosan fejlődnek a kapcsolatok: kölcsönösen nagykövetségi és főkonzulátusi rangra emelték a korábban létrehozott összekötő irodákat, s megszaporodtak a magas rangú látogatások a két fél között. A koronavírus járvány alatt pedig Görögország odáig jutott, hogy 2021 nyarán 100 ezer vakcinát adott az EU segítségével a bajban lévő északi szomszédjának.
[aoa id=’5′]A korábbi konfliktusos viszony tükrében még meglepőbbnek tűnik, hogy Athén abbahagyta az ország euro-atlanti integrációjának obstruálását, sőt, annak egyik leghatározottabb támogatója lett. Görög jóváhagyással Észak- Macedónia 2020 márciusában lett a NATO 30. tagállama.
Az Európai Unió keményebb diónak bizonyult, mivel nemcsak a nyugati hatalmak, így például Franciaország ellenzi a felkészületlen balkáni államok csatlakozását, de a bolgárok is vétózzák a tárgyalások elindítását identitáspolitikai kérdésekre hivatkozva. Ugyan ezek mögött is a bolgár belpolitika áll – Bulgáriában novemberben készülnek immár a harmadik parlamenti választására ebben az évben –, ez viszont egyáltalán nem vigasztalja a nyelvükben és identitásukban támadott, magukat eminens tagjelöltnek tartó macedónokat.
Ebben a helyzetben Athén számos alkalommal kiállt Szkopje mellett, amit jó néven is vett a Zaev kormány, s az év elején jelezte, hogy el kívánja mélyíteni a baráti kapcsolatot déli szomszédjával.
[/aoa]Görögök és törökök
A barátság azonban nem minden. A látogatás során a görög külügyminiszter egyúttal jelezte, hogy problémásnak tartja a nemrég Ankara és Szkopje között aláírt védelmi egyezményt. Augusztus végén kötött egyezmény alapján a két ország ötéves együttműködésben állapodott meg, melynek során török támogatással modernizálnák a macedón hadsereg fegyverparkját.
[aoa id=’5′]Ez az egyezmény a sokadik a két ország történetében. Ankara stratégiai okokból a 1990-es évek elejétől kezdve támogatta a macedónokat a görögökkel folytatott névvitában (NATO-tagként minden vonatkozó dokumentumban jelezte, hogy az országot a saját választott nevén ismeri el – a görögök nem kis bosszúságára), ami a diplomáciai kapcsolatok mellett a katonai együttműködés is elősegített.
Török csapatok számos NATO-misszióban részt vettek a 2000-es évek elején, továbbá számos katonai-védelmi szerződést is aláírt a két ország. Ankara abban is segített, hogy a macedón csapatok NATO-missziókban szerezzenek tapasztalatokat (és némi jó pontot az Egyesült Államoknál), így például Afganisztánban a macedón kontingens a törökökkel együttműködve kapott helyet.
Ezek után nem meglepő, hogy Észak- Macedónia NATO-tagságának egyik legnagyobb támogatója éveken keresztül Ankara volt, még akkor is, ha 2016 után Skopje vonakodott teljesíteni a gülenisták kiadására vonatkozó kéréseket.
A nemrég aláírt protokoll keveset tesz hozzá a két ország közötti amúgy is szövetségesi kapcsolatához, bőven elég azonban arra, hogy a balkáni geopolitikai sakkjátszmában borzolja Athén kedélyét.
[/aoa]A jelenlegi, felszínen relatíve nyugodtnak tekinthető görög-török viszony alatt komoly érdekellentétek és viták húzódnak az égei-tengeri és a földközi-tengeri felségvizek, bizonyos kisebb szigetének hovatartozását, a görögországi török és a törökországi görög kisebbség helyzetén túl a ciprusi kérdésig. Az EU és az Egyesült Államok nyomása csak a viták hevének lejjebb csavarására volt elég, nem várható megállapodás a két fél között.
Egyúttal folytatódik az 1990-es és 2000-es években látványosabb küzdelem a Balkánon, ahol az EU-tag görögök gazdasági téren nagyon jól álltak a 2000-es évek végéig, amikor is az euróválság majdnem romba döntötte a hátországot. Az utóbbi tíz évben felemelkedő Törökország azóta jelentősen javította pozícióit a régióban, nemcsak diplomáciailag, de befektetések terén is, olyan, tradicionálisan filhellén államokban is, mint Szerbia.
Görögország
Plenković mentené a Dinamo huligánjait, Zelenszkij pilóták képzését kérte Athénban
Bár nem azért utazott a görög fővárosba – Andrej Plenković horvát miniszterelnök a regionális vezetők informális találkozójára ment a Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulója alkalmából -, az esemény előtt azonban kétoldalú találkozót folytatott a házigazda Kiriákosz Micotákisszal. A beszélgetés középpontjában a nemrég letartóztatott Dinamo-szurkolók, illetve az általuk kiváltott görögországi zavargások álltak, amelyekben egy személy életét vesztette. Megérkezett Athénba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akinek három kívánsága is volt a görög miniszterelnök irányába.
Mi lesz a 102 hülyegyerek sorsa?
Sajnos, a bebörtönzött horvát rendbontók száma nem 101, hanem 102, így kútba esett a poénkodás a dalmát kiskutyákkal. A gond azzal van, hogy a görög börtönök nem sokban különböznek a török börtönöktől, azaz meglehetősen randa helynek számítanak.
Ez a horvát ördögfiókák számára már önmagában véve is rossz hír, mert ugye, a görög börtönökben elsősorban görögök vannak, köztük AEK-szurkolók is, de a helyzet ennél is cifrább, mert szép számmal vannak szerb bűnözők is, akik itt töltik a büntetésüket.
Amikor kiderült, hogy a huligánokat vizsgálati fogságba helyezik, érkezett is pár szívhez szóló üzenet, hogy onnan élve nem kerülnek ki. Ez pedig Horvátországban verte ki a biztosítékot, mert még a legmarconább huligánnak is van mamája.
A szülők jajveszékelése szépen töltötte a hasábokat, egyes ellenzéki politikusok rá is mozdultak a kínálkozó alkalomra, sőt Milanović köztársasági elnök is mondott pár zokibondosat, amit persze a görög bulvárlapok idéztek vért szimatolva.
Andrej Plenković Görögországba elvitta magával Daniel Markićot, a horvát polgári titkosszolgálat, a SOA első emberét is, aki a képen balról az első (Forrás: X-platform, Andrej Plenković )
Ebben a helyzetben ajánlatosnak tűnt némi tűzoltás, amit Plenković miniszterelnök, alias Plenx most Athénban végre is hajtott.
– Álláspontunk világos, határozottan elítéltük a huliganizmust, sajnálatunkat fejeztük ki az emberélet elvesztése miatt, ellenezzük a szurkolói erőszakot
– jelentette ki Plenx athéni nyilatkozata elején.
– A görög miniszterelnök azt mondta, hogy garantálni tudja a fogva tartott horvát állampolgárok biztonságát a görög őrizetben, ugyanakkor követeltük, hogy tisztességes tárgyalást kapjanak a rendbontásban résztvevők, harmadszor pedig követeltük, hogy azok, akik csak kihágást követtek el, térjenek vissza Horvátországba
– tette hozzá a horvát miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Plenković arról is beszélt, hogy a görög rendőrség még nyomoz, és megerősítette, hogy látta a legfrissebb felvételeket, mellékesen szólva mi is megnéztük, de annyira pixelesek, hogy jóformán semmi olyat nem láttunk rajtuk, ami perdöntő lenne.
Szavai szerint, figyelemmel kísérik a médiát, de egyelőre semmit sem tud a tettes kilétéről, és abban sem biztos, hogy a most bemutatott új videó mentesíti-e a horvát szurkolókat a gyilkosság vádja alól.
A horvát miniszterelnök úgy vélte, hogy egyébként meg minden a görög rendőrség és a görög hatóságok kezében van, ők végzik a nyomozást.
Rendhagyó helyzet
Plenković a görög miniszterelnökkel folytatott találkozóról szólva elmondta, hogy Micotákisz szerint a nyomozás még néhány hétig eltarthat, merthogy időbe telik, amíg minden bizonyítékot, minden felvételt megnéznek, és beszélnek a gyanúsítottakkal, de ez is jóval kevesebb, mint amire számítani lehetett.
A horvát miniszterelnök megismételte, hogy a zágrábi kormány sajnálatát és részvétét fejezte ki Micotákisznak a bunyóban megszúrt görög állampolgár halála miatt, de ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a horvát fél írásban benyújtotta a fent felsorolt kérelmeket a görög hatóságokhoz.
– Megteszünk mindent állampolgáraink érdekében, de tiszteletben kell tartanunk az igazságszolgáltatás függetlenségét. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen helyzettel szembesült volna a horvát kormány, hogy hirtelenjében ennyi horvát állampolgárt tartottak fogva egy külföldi országban
– jegyezte meg végül Plenković.
Zelenszkij is besurrant
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök máskülönben hétfő este vacsorán fogadta a Nyugat-Balkán és az EU-tagállamok vezetőit a Maximos kastélyban, hogy informális vitát folytasson velük az EU bővítéséről és a régió európai jövőjéről, és egyúttal kiemelje Görögország szerepét a stabilitás, valamint a béke és az energiabiztonság pilléreként a Balkánon és Délkelet-Európában.
Görög kormányzati források hangsúlyozták, hogy a vacsorára szimbolikusan az egykori EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulóján került sor, amikor ezek az országok először állapodtak meg arról, hogy a Balkán jövője az EU-ban van. Ennek vagy húsz éve, az sem most volt.
A találkozón részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Ugyanakkor Athénba érkezett Horvátország, Bulgária és Románia miniszterelnöke – Andrej Plenković, Nikolai Denkov és Ion-Marcel Ciolacu, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök, Jakov Milatović montenegrói államfő, Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök, Albin Kurti koszovói miniszterelnök, Borjana Krišto, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnöke és Maia Sandu moldovai elnök.
Edi Rama albán miniszterelnök viszont kimaradt a buliból, miután Athén és Tirana diplomáciai perpatvart folytat Fredi Beleri, Himare város görög etnikumú polgármesterének folyamatos bebörtönzése miatt.
Zelenszkij ismét a figyelem középpontjában volt
Besurant visszont a találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, bár Ukrajna nemigen tartozik a Balkánhoz, viszont a bővítésben igencsak érdekelt, és ilyen szempontból sokkal jobb pozícióban van, mint azok a balkáni államok, amelyek már húsz éve előszobáznak.
Zelenszkij nagy titoktartás közepette érkezett meg a csúcsra, de ha már ott volt, akkor Görögország segítségét kérte az F16-os pilóták kiképzéséhez, valamint a gabonafolyosó stabilitásának biztosításához, és emlékeztetett azokra az ígéretekre, hogy a görögök részt vesznek Odessza újjáépítésében.
Mindebből kiderül, hogy a Thesszaloniki Nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából rendezett vacsora minden másról szólt, csak nem az Európai Unió további bővítéséről, bár ne tagadjuk, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök külön-külön találkozott az érintett országok vezetőivel, mint például a macedón és a koszovói miniszterelnökkel, illetve a szerb elnökkel.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?