Görögország
GÖRÖG-MACEDÓN KAPCSOLATOK: Úton a barátság felé, avagy görög-török verseny a nyugat-balkáni térségben
A görög külügyminiszter, Nikosz Dendiasz augusztus legvégi látogatásán Észak-Macedóniában kijelentette, hogy Görögország a balkáni állam legszorosabb szövetségese és legjobb barátja kíván lenni. Dendiasz a pozitív gondolatokat ráadásul nemcsak a macedón külügyminiszternek, Bujar Osmaninak, hanem Sztevo Pendarovszki államfőnek és Zoran Zaev miniszterelnöknek is tolmácsolta.
Identitáspolitikai kérdések
A görög-macedón viszony problémás időszakához képest ezek a baráti szavak jelentős fordulatról tesznek tanúbizonyságot.
Amikor 2018 nyarán Zoran Zaev és Alexisz Ciprasz aláírta a preszpai szerződést, elhárult az utolsó akadály is a két ország közötti kapcsolatok fejlődése előtt. A megállapodásban rendezték a közel három évtizedes névvitát, az országot Észak-Macedónia néven elismerte Görögország, amely korábban csak a FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia, azaz Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) volt hajlandó megtenni.
Azóta látványosan fejlődnek a kapcsolatok: kölcsönösen nagykövetségi és főkonzulátusi rangra emelték a korábban létrehozott összekötő irodákat, s megszaporodtak a magas rangú látogatások a két fél között. A koronavírus járvány alatt pedig Görögország odáig jutott, hogy 2021 nyarán 100 ezer vakcinát adott az EU segítségével a bajban lévő északi szomszédjának.
[aoa id=’5′]A korábbi konfliktusos viszony tükrében még meglepőbbnek tűnik, hogy Athén abbahagyta az ország euro-atlanti integrációjának obstruálását, sőt, annak egyik leghatározottabb támogatója lett. Görög jóváhagyással Észak-Macedónia 2020 márciusában lett a NATO 30. tagállama.
Az Európai Unió keményebb diónak bizonyult, mivel nemcsak a nyugati hatalmak, így például Franciaország ellenzi a felkészületlen balkáni államok csatlakozását, de a bolgárok is vétózzák a tárgyalások elindítását identitáspolitikai kérdésekre hivatkozva. Ugyan ezek mögött is a bolgár belpolitika áll – Bulgáriában novemberben készülnek immár a harmadik parlamenti választására ebben az évben –, ez viszont egyáltalán nem vigasztalja a nyelvükben és identitásukban támadott, magukat eminens tagjelöltnek tartó macedónokat.
Ebben a helyzetben Athén számos alkalommal kiállt Szkopje mellett, amit jó néven is vett a Zaev kormány, s az év elején jelezte, hogy el kívánja mélyíteni a baráti kapcsolatot déli szomszédjával.
[/aoa]Görögök és törökök
A barátság azonban nem minden. A látogatás során a görög külügyminiszter egyúttal jelezte, hogy problémásnak tartja a nemrég Ankara és Szkopje között aláírt védelmi egyezményt. Augusztus végén kötött egyezmény alapján a két ország ötéves együttműködésben állapodott meg, melynek során török támogatással modernizálnák a macedón hadsereg fegyverparkját.
[aoa id=’5′]Ez az egyezmény a sokadik a két ország történetében. Ankara stratégiai okokból a 1990-es évek elejétől kezdve támogatta a macedónokat a görögökkel folytatott névvitában (NATO-tagként minden vonatkozó dokumentumban jelezte, hogy az országot a saját választott nevén ismeri el – a görögök nem kis bosszúságára), ami a diplomáciai kapcsolatok mellett a katonai együttműködés is elősegített.
Török csapatok számos NATO-misszióban részt vettek a 2000-es évek elején, továbbá számos katonai-védelmi szerződést is aláírt a két ország. Ankara abban is segített, hogy a macedón csapatok NATO-missziókban szerezzenek tapasztalatokat (és némi jó pontot az Egyesült Államoknál), így például Afganisztánban a macedón kontingens a törökökkel együttműködve kapott helyet.
Ezek után nem meglepő, hogy Észak-Macedónia NATO-tagságának egyik legnagyobb támogatója éveken keresztül Ankara volt, még akkor is, ha 2016 után Skopje vonakodott teljesíteni a gülenisták kiadására vonatkozó kéréseket.
A nemrég aláírt protokoll keveset tesz hozzá a két ország közötti amúgy is szövetségesi kapcsolatához, bőven elég azonban arra, hogy a balkáni geopolitikai sakkjátszmában borzolja Athén kedélyét.
[/aoa]A jelenlegi, felszínen relatíve nyugodtnak tekinthető görög-török viszony alatt komoly érdekellentétek és viták húzódnak az égei-tengeri és a földközi-tengeri felségvizek, bizonyos kisebb szigetének hovatartozását, a görögországi török és a törökországi görög kisebbség helyzetén túl a ciprusi kérdésig. Az EU és az Egyesült Államok nyomása csak a viták hevének lejjebb csavarására volt elég, nem várható megállapodás a két fél között.
Egyúttal folytatódik az 1990-es és 2000-es években látványosabb küzdelem a Balkánon, ahol az EU-tag görögök gazdasági téren nagyon jól álltak a 2000-es évek végéig, amikor is az euróválság majdnem romba döntötte a hátországot. Az utóbbi tíz évben felemelkedő Törökország azóta jelentősen javította pozícióit a régióban, nemcsak diplomáciailag, de befektetések terén is, olyan, tradicionálisan filhellén államokban is, mint Szerbia.
Görögország
A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez
Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.
Amerika vadászgépekkel segít
Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.
A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.
Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.
A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.
Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.
Görög légifölény a Balkánon
A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.
Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.
A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.
Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)
Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.
A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.
Törökország lassított
A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.
Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.
Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.
A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.
Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.
Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.
A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)
Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.
A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.
A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.
- Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak