Connect with us

Görögország

GÖRÖG-MACEDÓN KAPCSOLATOK: Úton a barátság felé, avagy görög-török verseny a nyugat-balkáni térségben

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

A görög külügyminiszter, Nikosz Dendiasz augusztus legvégi látogatásán Észak- Macedóniában kijelentette, hogy Görögország a balkáni állam legszorosabb szövetségese és legjobb barátja kíván lenni. Dendiasz a pozitív gondolatokat ráadásul nemcsak a macedón külügyminiszternek, Bujar Osmaninak, hanem Sztevo Pendarovszki államfőnek és Zoran Zaev miniszterelnöknek is tolmácsolta.

Identitáspolitikai kérdések

A görög-macedón viszony problémás időszakához képest ezek a baráti szavak jelentős fordulatról tesznek tanúbizonyságot.

Amikor 2018 nyarán Zoran Zaev és Alexisz Ciprasz aláírta a preszpai szerződést, elhárult az utolsó akadály is a két ország közötti kapcsolatok fejlődése előtt. A megállapodásban rendezték a közel három évtizedes névvitát, az országot Észak- Macedónia néven elismerte Görögország, amely korábban csak a FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia, azaz Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) volt hajlandó megtenni.

Azóta látványosan fejlődnek a kapcsolatok: kölcsönösen nagykövetségi és főkonzulátusi rangra emelték a korábban létrehozott összekötő irodákat, s megszaporodtak a magas rangú látogatások a két fél között. A koronavírus járvány alatt pedig Görögország odáig jutott, hogy 2021 nyarán 100 ezer vakcinát adott az EU segítségével a bajban lévő északi szomszédjának.

[aoa id=’5′]

A korábbi konfliktusos viszony tükrében még meglepőbbnek tűnik, hogy Athén abbahagyta az ország euro-atlanti integrációjának obstruálását, sőt, annak egyik leghatározottabb támogatója lett. Görög jóváhagyással Észak- Macedónia 2020 márciusában lett a NATO 30. tagállama.

Az Európai Unió keményebb diónak bizonyult, mivel nemcsak a nyugati hatalmak, így például Franciaország ellenzi a felkészületlen balkáni államok csatlakozását, de a bolgárok is vétózzák a tárgyalások elindítását identitáspolitikai kérdésekre hivatkozva. Ugyan ezek mögött is a bolgár belpolitika áll – Bulgáriában novemberben készülnek immár a harmadik parlamenti választására ebben az évben –, ez viszont egyáltalán nem vigasztalja a nyelvükben és identitásukban támadott, magukat eminens tagjelöltnek tartó macedónokat.

Ebben a helyzetben Athén számos alkalommal kiállt Szkopje mellett, amit jó néven is vett a Zaev kormány, s az év elején jelezte, hogy el kívánja mélyíteni a baráti kapcsolatot déli szomszédjával.

[/aoa]

Görögök és törökök

A barátság azonban nem minden. A látogatás során a görög külügyminiszter egyúttal jelezte, hogy problémásnak tartja a nemrég Ankara és Szkopje között aláírt védelmi egyezményt. Augusztus végén kötött egyezmény alapján a két ország ötéves együttműködésben állapodott meg, melynek során török támogatással modernizálnák a macedón hadsereg fegyverparkját.

[aoa id=’5′]

Ez az egyezmény a sokadik a két ország történetében. Ankara stratégiai okokból a 1990-es évek elejétől kezdve támogatta a macedónokat a görögökkel folytatott névvitában (NATO-tagként minden vonatkozó dokumentumban jelezte, hogy az országot a saját választott nevén ismeri el – a görögök nem kis bosszúságára), ami a diplomáciai kapcsolatok mellett a katonai együttműködés is elősegített.

Török csapatok számos NATO-misszióban részt vettek a 2000-es évek elején, továbbá számos katonai-védelmi szerződést is aláírt a két ország. Ankara abban is segített, hogy a macedón csapatok NATO-missziókban szerezzenek tapasztalatokat (és némi jó pontot az Egyesült Államoknál), így például Afganisztánban a macedón kontingens a törökökkel együttműködve kapott helyet.

Ezek után nem meglepő, hogy Észak- Macedónia NATO-tagságának egyik legnagyobb támogatója éveken keresztül Ankara volt, még akkor is, ha 2016 után Skopje vonakodott teljesíteni a gülenisták kiadására vonatkozó kéréseket.

A nemrég aláírt protokoll keveset tesz hozzá a két ország közötti amúgy is szövetségesi kapcsolatához, bőven elég azonban arra, hogy a balkáni geopolitikai sakkjátszmában borzolja Athén kedélyét.

[/aoa]

A jelenlegi, felszínen relatíve nyugodtnak tekinthető görög-török viszony alatt komoly érdekellentétek és viták húzódnak az égei-tengeri és a földközi-tengeri felségvizek, bizonyos kisebb szigetének hovatartozását, a görögországi török és a törökországi görög kisebbség helyzetén túl a ciprusi kérdésig. Az EU és az Egyesült Államok nyomása csak a viták hevének lejjebb csavarására volt elég, nem várható megállapodás a két fél között.

Egyúttal folytatódik az 1990-es és 2000-es években látványosabb küzdelem a Balkánon, ahol az EU-tag görögök gazdasági téren nagyon jól álltak a 2000-es évek végéig, amikor is az euróválság majdnem romba döntötte a hátországot. Az utóbbi tíz évben felemelkedő Törökország azóta jelentősen javította pozícióit a régióban, nemcsak diplomáciailag, de befektetések terén is, olyan, tradicionálisan filhellén államokban is, mint Szerbia.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava