Connect with us

Bosznia

SZANDZSÁKI KÉPVISELET: Törökország főkonzulátust nyitott a szerbiai Novi Pazarban, soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

677z381 payar novi 1
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Törökország főkonzulátust nyitott a szerbiai Novi Pazarban, és ezzel tovább növelte jelenlétét a Balkánon. Mevlüt Çavuşoğlu török ​​külügyminiszter elmondta: nagyon büszke arra, hogy hazája elsőként tette meg ezt a lépést. Nikola Selaković szerb külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy a Törökországgal fenntartott kapcsolatok nagyon fontosak Aleksandar Vučić elnök politikája szempontjából.

Mindenki büszke

Novi Pazar városát túlnyomórészt bosnyákok lakják. A város a bosnyákok kulturális központja Szerbiában. Mevlüt Çavuşoğlu török ​​külügyminiszter nagyon büszke arra, hogy hazája elsőként nyitott főkonzulátust Novi Pazarban.

– A város különleges helyet foglal el a török ​​szívekben

– tette hozzá Çavuşoğlu a főkonzulátus megnyitásakor.

Novi Pazart 1459-1461 között hozta létre İshakoğlu İsa Bey/Isa Beg Ishaković boszniai szandzsákbég, Bosznia fővárosának, Szarajevónak és Észak- Macedónia fővárosának, Szkopjénak az alapítója.

A megnyitó ünnepség a Szerbia és a Török Köztársaság himnuszának felhangzásával kezdődött, majd Nikola Selaković szerb külügyminiszter rámutatott, hogy a konzulátus megnyitása Aleksandar Vučić szerb elnök és Recep Tayyip török ​államfő közötti 2019-es megállapodás eredménye.

– Idén van a Szerbia és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 142 évfordulója, és büszkék vagyunk arra, hogy országaink közötti kapcsolatok a legmagasabb szintre emelkedtek, amelyeket a bizalom, a barátság és a kölcsönös együttműködés jellemez

– hangsúlyozta Selaković, aki szerint Törökország és Szerbia egyformán fontosnak tartja a békés és virágzó Balkánról kialakított vízió megvalósítását.

Basar Basol szintén büszke és ráadásul boldog is, hogy ő lehet Törökország első főkonzulja, akit Novi Pazarban neveztek ki.

– Én és a csapatom azon fogunk dolgozni, hogy a régiónkban élő polgárainkat és szandzsaki testvéreinket szolgáljuk

– mondta Basol, akinek valószínűleg más dolga is lesz.

Más dolguk is lesz

Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök videót tett közzé a konzulátus megnyitásával kapcsolatban, amelyben elmondta hogy a főkonzulátus hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok további fejlődéséhez.

Az Anadolu török állami hírügynökség azt tartotta Erdoğan legfontosabb üzenetének, hogy Törökország felszámolja az „áruló” Fetullah Terrorista Szervezet (FETO) jelenlétét a Balkánon, amiben nyilván a főkonzulátusnak is szerepet szánnak, vagyis egy ilyen szándék végrehajtása alól az új képviselet sem vonhatja ki magát.

A török elnök ​​videóüzenetben megköszönte szerb kollégájának, Aleksandar Vučić, hogy támogatta Törökország harcát a FETO terrorcsoport ellen.

A másik cél és feladat nyilván a nyelvi és vallási kapcsolat megteremtése, fenntartása és bővítése lesz.

– Meglátogattam a Török Kulturális Központot, ahol 240 diák tanul törökül, ami nagy érdeklődésről tanúskodik. Tudjuk, hogy szandzsáki testvéreink teljes szívükből szeretik Törökországot, de nekik is tudniuk kell, hogy Törökország különleges érzéseket táplál a Szandzsák iránt

– mondta a török ​​diplomácia vezetője.

Törökország jelentős összegeket fordít arra, hogy megerősítse jelenlétét az úgynevezett nyugat-balkáni térségben.

A konzulátus megnyitásakor Hami Aksoy török ​​belgrádi nagykövet elmondta, hogy Törökország hozzá kíván járulni a szandzsaki régió jólétéhez és fejlődéséhez.

– Befektetéseink napról napra nőnek. Új gyárakat, utakat és hidakat építünk Szerbiában. Természetesen célunk az, hogy növeljük beruházásainkat Szandzsákban és Novi Pazarban. Ez a főkonzulátus egyaránt hozzájárul a Szerbiával fenntartott kapcsolataink és a régió fejlődéséhez

– fogalmazott a nagykövet, amire bizonyíték hogy török támogatással utak épülnek, Szerbia pedig tervezi, hogy elviszi a városba a Balkáni vezetéken keresztül érkező orosz gázt.

Törökország a főkonzulátus megnyitásával tehát megtörte a jeget. Az ünnepségen török részről elhangzott az is, hogy Bosznia- Hercegovina is diplomáciai misszió megnyitására készül a délnyugat-szerbiai városban.

Bosznia

Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

varhelyi borjana
ÖSSZENÉZTEK: Az EU bővítési biztosa egy politikai fórumon vett részt Szarajevóban, és találkozott Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel (Forrás: Twitter, Várhelyi Olivér)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett -hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.

Dodik moszkvai útja is előkerült

A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.

A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.

– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba

– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.

A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.

A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.

A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

biztosíték

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.

A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.

Mi várható a jövőben?

Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

biztosíték

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.

Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.

A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.

Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.

Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.

Várhelyi Schmidttel is találkozott

Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.

Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.

Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava