Horvátország
KÖZÉRZETJAVÍTÓ INTÉZKEDÉS: Újra lehet kocsmába járni, viszont a mellékhelyiség csak maszkban közelíthető meg
Horvátországban mától, ha megszorításokkal is, de ismét lehet ücsörögni a vendéglátóhelyek belső helyiségeiben. Ez a horvát néplélek szempontjából valószínűleg fontosabb fejlemény, mint hogy ezentúl a járványelleni intézkedések alapjául nem a fertőzöttek, hanem a kórházi ápolásra szorulók száma szolgál.
Maszk vagy nem maszk?
Az országos válságtörzs víziója szerint a “kedves vendégnek” maszkot kell viselnie, amikor belép a “kafić”-ba (ez egy jellegzetesen horvát/szerb kifejezés, ami kicsit rokon a magyar presszóval, de jóval inkább összemosottabb a fogalom, mert alapterülettől függetlenül minden kafić, ahol nem szolgálnak fel főtt ételt), viszont amikor az asztalnál ül, akkor leveheti a maszkot.
Ha a második vagy harmadik sör után némi inger támad, és a vendég elindul a mellékhelyiség felé, ezt csak maszkban teheti meg.
A kocsmában elvben csak ülni szabad, a söntésnél nem lehet jólesően álldogálni, bár az némi félreértésre adhat okot, hogy ülni a söntésnél is lehet.
A válságtörzs hozott még néhány szabályt, például hogy milyen távol kell lenniük egymástól az asztaloknak, illetve a vendégeknek, és hogy csak családtagok ülhetik körül az asztalt maszk nélkül, meg több hasonlót, amiről – megérzésünk szerint – ők is tudják, hogy senki sem fogja betartani őket.
Az ellentestek száma csökken
Plenković miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a jövőben a járványelleni intézkedések alapjául nem a fertőzöttek, hanem a kórházi ápolásra szorulók száma szolgál.
Ez összhangban van az Európa-szerte bejelentett változásokkal, például Jens Spahn német egészségügyi miniszter is sürgeti a kórházi ápolásra szorulók számához mért járványügyi intézkedések bevezetését.
A logika szerint ez lenne ésszerű, mivel a megbetegedők jelentős részét korábban már beoltották, vagy átesett a fertőzésen. Persze, az igazság az, hogy az égvilágon senki sem tudja, mit hoz az ősz, mert Horvátországban az újonnan megfertőződöttek száma már most meghaladja a 800-at.
Krunoslav Capak, a Horvát Közegészségügyi Intézet igazgatója azt tanácsolja, hogy mindenki, aki átesett a fertőzésen, haladéktalanul oltassa be magát, mert becslések szerint az ellentestek száma 9 hónap után csökken.
Capak kommentálta az esetleges harmadik oltás bevezetését is, mondván, hogy erről már folyik az egyeztetés.
– Értesüléseink szerint a Pfizer a közeljövőben átadja az uniós illetékeseknek a pótlólagos oltásról szóló tanulmányok eredményeit, így ezek alapján mi is le tudjuk vonni a következtetéseket
– mondta Capak, és hozzátette, hogy az ügyben már a közeljövőben döntés születik.
Miért éppen most enyhítenek?
Arra a kérdésre, hogy miért oldják fel a korlátozások egy részét, most, amikor ismét ugrásszerűen növekszik az újonnan megfertőzöttek száma, Capak azt válaszolta, hogy a helyzet más mint tavaly ilyenkor volt.
Attól függetlenül, hogy a Delta variáns terjedése miatt az idén szeptemberben kétszer, de helyenként háromszor is nagyobb a fertőzöttek száma, a Horvát Közegészségügyi Intézet igazgatója úgy tartja, hogy Horvátország a jelen pillanatban megengedheti magának a korlátozások enyhítését, mert azon felül, hogy a felnőtt lakosság 50 százaléka be van oltva, sokan vannak azok is, akik átestek a fertőzésen.
Capak véleménye szerint a horvát járványügyi intézkedések kiegyensúlyozottak, ám továbbra is napi szinten követik a fejleményeket, mert nem lehet tudni, hogy milyen irányt vesznek az események.
Ezt – mi, sajtómunkások – virágnyelvén óvatos derűlátásnak nevezzük, miután a nyilatkozatok alapján – mint már megállapítottuk – az égvilágon senki sem tudja, hogy mi vár ránk. Viszont, ami jó, hogy ismét lehet “kocsmázni”, és ez érezhetően javítja úgy az átlagpolgár, mint a járvány miatt sok megpróbáltatásnak kitett vendéglősök közérzetét.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is