Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Afganisztán

AFGÁNOK A BALKÁNON: Ismét felmerült a török szerepvállalás a kabuli reptéren, megyünk-e mi is?

afgán AFGÁNOK A BALKÁNON: Ismét felmerült a török szerepvállalás a kabuli reptéren, megyünk-e mi is? E9x6q84XIAIgZS8

Olvasási idő: 4 perc

Az USA és NATO-partnerei az evakuálás leállítására készültek, miközben csütörtökön az Iszlám Állam két súlyos terrortámadást hajtott végre a kabuli repülőtéren. Ezzel párhuzamosan a tálibok felkérték Törökországot, hogy a jövőben nyújtson technikai segítséget a reptér működtetésében, és olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a CIA segíti a tálibokat az Iszlám Állammal szemben.

Közös ellenség?

A 2020 februári USA-tálib megállapodás szerint az Egyesült Államoknak hivatalosan augusztus 31-én kell befejeznie katonai jelenlétét Afganisztánban. Arra senki sem számított, hogy az utolsó pillanatokig kaotikus állapotoknak nézünk elébe.


Augusztus 24-ig több mint 70.000 embert evakuáltak a nyugati országok, de csütörtöktől már megkezdték az légikikötőt őrző katonák számának csökkentését is. A kisebb nemzetek egyre-másra jelentik be műveleteik befejezését, beleértve Törökországot, Hollandiát, Németországot, vagy éppen Magyarországot. A koalíció naponta akár 20.000 embert is ki tudott menekíteni, de a hírek szerint még további ezrek rekedtek a reptéren kívül nyugati útlevéllel. A tálibok bejelentése szerint az afgán állampolgárokat már nem engedik ki a repülőtérre, csak azokat, akik rendelkeznek külföldi úti okmányokkal. AFGÁNOK A BALKÁNON: Ismét felmerült a török szerepvállalás a kabuli reptéren, megyünk-e mi is? afgán AFGÁNOK A BALKÁNON: Ismét felmerült a török szerepvállalás a kabuli reptéren, megyünk-e mi is? E9xvS7UWQAIGcjG 500x276

Eközben súlyos terrortámadás rázta meg a repteret, két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, az egyik támadás eredményeként az előzetes hírek szerint mintegy 60 afgán és 13 amerikai katona halt meg, több tucat sérült lehet. A támadást az Iszlám Állam helyi szervezete vállalta magára. Érdekes módon előző nap több nyugati vezető egy közeli terrortámadás veszélyére hívta fel a figyelmet, úgy tűnik a hírszerző szervezetek most jól végezték a munkájukat.

A támadásra válaszul Biden elnök viszontlépést ígért, de olyan hírek is megjelentek, hogy az amerikaiak adatokat adnak át a Talibánnak annak érdekében, hogy azok megtalálják az Iszlám Állam merényletének kitervelőit. A CIA eddig is rendszeres egyeztetésben volt/van a tálibokkal, Richard Burns, a szervezet igazgatója a napokban titokban Kabulban járt. A tálibokkal való együttműködése nélkül nem lehet kontroláltan elhagyni a repülőteret augusztus 31-én: a fényképek szerint a reptéri tömegben egyszerre voltak/vannak jelen az USA katonái és a tálib fegyveresek.

Balkáni menedék

Az evakuálás még egyszer rávilágított a NATO-segítség fontosságára. Az Észak-Atlanti Szövetség tagországai a megelőző hónapokban több alkalommal is kritikával éltek (persze csak informálisan), amiért Washington előbb kihagyta őket az tálibokkal folytatott tárgyalásokból és megállapodásból, majd annak végrehajtási terveibe se avatta be kellően szövetségeseit. Az USA-val együttműködő tolmácsok ügye először csak a közvéleményt borzolta, már Kabul összeomlását megelőzően egyre nőtt a nyomás a kimenekítésükre.

Mint a hírekből látszik, közben kiderült, hogy a többi szövetséges sem végezte el a házi feladatát rendesen. Bár csak Joe Bident éri rendszeres kritika, azt látjuk, hogy Nagy-Britannia vagy Németország is ezrével evakuálta a „saját” afgánjait, de még Magyarország is több családot menekített ki. Mi lett volna ezekkel az emberekkel, ha az USA időben lép a saját tolmácsai ügyében?

Washington a nagy kapkodásban a világ minden részére próbálta elhelyezni a több tízezresre becsült afgán együttműködőket és családjaikat. Europába csak Ramsteinbe és három balkáni országba: Koszovóba, Albániába és Észak-Macedóniában. A három utóbbi ország esetében nincsenek pontos adatok, Pristina egyáltalán nem közölt számokat, a másik két országban összesen 1000-1500-na lehetnek.  Bár a balkáni országoknak alapvetően semmilyen érdekük nem fűződik az afgán menekültek akárcsak ideiglenes relokációjához, a döntésük jól rávilágít arra, hogy ez egyben külpolitikai kérdés is. 

A NATO-hoz frissen csatlakozott Észak-Macedónia, illetve a szerény haderővel rendelkező Albánia esetében egyértelműnek tűnik, hogy a szolidaritás és a kétoldalú kapcsolatok erősítése a cél. Ugyan ez igaz Koszovóra is, ahol az ország létrehozása körül amerikai bábáskodás adja meg az alapot. Az ezért érzett hála eredménye lehetett a koszovói döntés.

A három balkáni ország azonban kérdéses, hogy mennyire lesz képes az afgán menekültek ideiglenes ellátásra önállóan, hiszen a kis létszámú hadseregek (Koszovó esetében csak biztonsági erők), az infrastruktúra hiánya, a polgári védelem képességeinek fejlettlensége mind megnehezítik a sikeres reagálást. Éppen ezért az is elképzelhető, hogy a NATO valamilyen módon segíteni fog ezeknek az országokban. A katonai szövetség továbbra is jelentős erőkkel van jelen Koszovóban, és most nem is elsősorban a fegyverekre, hanem a logisztikai támogatásra gondolunk, amely egyrészt könnyen mozgósítható, másrészt lehetővé teszi további NATO-országok erőinek érkezését a kontinensről egy humanitárius válság esetén.

Pávatánc?

A térség másik befolyásos szereplője eközben úgy tűnik valamiféle pávatáncot járhat Afganisztánban.



Emlékezhetünk még, hogy amikor Recep Tayyip Erdoğan török elnök felvetette, hogy Törökország az amerikai kivonulás után folytatja a kabuli reptér őrzését (ehhez csatlakozott volna Magyarország), akkor a táliboktól csak fenyegetés volt a válasz.

Most, hogy a nemzetközi jelenlét véget ér, és Ankara is felszámolta már a jelenlétét, a Talibán Mozgalom azzal a kéréssel fordult a törökökhöz, hogy térjenek vissza a kabuli nemzetközi repülőtérre, és adjanak „technikai segítséget” a további üzemeltetéshez. Bár a török katonai jelenlétet továbbra is kizárta a fundamentalista mozgalom, a kérés rávilágít arra a visszatérő problémára, hogy nincs szakemberük a komplexebb rendszerek működtetéséhez, főleg azután, hogy a hozzáértő emberek tízezreit hagyták távozni az országból.



Iratkozz fel a napi hírlevélre!

afgán AFGÁNOK A BALKÁNON: Ismét felmerült a török szerepvállalás a kabuli reptéren, megyünk-e mi is? balkanac nagy

BALK MAGAZIN


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51
📬 contact@balk.hu
☎️ +36 30 631 3104
💁‍♂️ Rólunk - About us
📰 Impresszum
BALK Magazin © 2019-2022