Gazdaság
ELSZÁMOLÁSI ERŐ: A fogyasztóvédők szerint az áramon keresztül nyúlják le az embereket Szerbiában

Két felsőfokú bíróság is a fogyasztók javára döntött azokban a perekben, amelyeket a Szerbiai Villanygazdaság ellen indultak. A két bírói testület egymástól függetlenül úgy ítélkezett, hogy a szolgáltató jogtalanul számol el egyes költségeket. Közben több fogyasztóvédelmi szervezet is górcső alá vette a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) által kiadott számlákat, és arra jutottak, hogy az azokon szereplő költségek 56 százaléka adminisztratív jellegű, és csak 44 százalék kapcsolódik az áram előállításához.
“Garantált ellátás”
Legutóbb az a hír korbácsolta fel a kedélyeket a monopol helyzetben lévő szerbiai áramszolgáltatóval kapcsolatban, hogy az újvidéki felsőfokú bíróság (is) annak a lakosnak a javára döntött, aki a villanyszámlán szereplő „garantált ellátás költségei” elnevezésű tétel miatt beperelte a villanygazdaságot.
Az ítélet azonban nem számított precedensnek, mert az užicei felsőbíróság pár hónappal ezelőtt már megítélt 6000 dinár kártérítést egy panaszos javára, mert 2014 óta fizette a vitatott költséget.
Az újvidéki 021.rs hírportál beszámolója szerint a felsőfokú bíróságok az ítélethirdetéskor megállapították, hogy a villanyszámla nem tartalmaz világos és pontos információkat azzal kapcsolatban, hogy a „garantált ellátás költségei” címszó alatt a fogyasztó tulajdonképpen milyen szolgáltatásért fizet.
Suttyomban átnevezték
A perek következtében meglepő változások történtek az Energetikai Ügynökség (Agencija za Energetiku) internetes honlapján, amelyen a vitatott tétel ezidáig lánykori nevén szerepelt, előzőleg ugyanis „közellátás költségei” néven anyakönyvezték, és a szerződéskötést, a számlakiadást, a nyomatást, a fogyasztók tájékoztatását valamint a postázás költségeit tartalmazta.
Ezeknek a költségek felszámolása azonban ellentétes a fogyasztóvédelmi törvény 12. szakaszával, amely tiltja, hogy a számla kiadásának és küldésének költségeivel a fogyasztót terheljék meg.
Az eljárások ideje alatt csendben, minden bejelentés nélkül megváltoztatták az ügynökség honlapján közzé tett elszámolási útmutató terminológiáját, és a „közellátás költségei”-t átírták „garantált ellátás költségei”-re, a honlap archívumában azonban a mai napig fellelhető az elsődleges elnevezés.
A Szerbiai Villanygazdaság képviselői a perekben azzal védekeztek, hogy a „garantált ellátás költségei” nem a villanyszámla nyomtatására és postázására vonatkoznak, hanem az Energetikai Ügynökség által is jóváhagyott „indokolt szolgáltatói költségekre”.
A lényeg nem változott
A bíróságok azoban világosan kimondták, hogy a villanygazdaság már azzal is megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy utólag kell taglalni, mire is vonatkoznak a számlán szereplő tétetlek.
– indokolták döntésüket a bírák.
Bár a bírósági perekkel kapcsolatban a mai napig nem szólalt meg a villanygazdaság, az újvidéki ítéletet követően kiadott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy feljelentést tesz az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület ellen.
Elszámolási erő
A fogyasztók érdekeiért már nem csak az előbb említett szervezet küzd.
Pár nappal ezelőtt a Prosperitet fogyasztóvédelmi egyesület is kiadott egy közleményt, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a kisfogyasztók jóval többet fizetnek az áramért, mint amennyibe a villamos energia előállítása kerül.
A valódi és felszámolt költségek közötti aránytalanságot a saját háztartásának kiállított számlán keresztül magyarázta el a nyilvánosságnak a szervezet elnöke.
Milorad Rančić szerint a villanygazdaság az úgynevezett „elszámolási erőt” úgy határozza meg, hogy megszorozza az áram erősségét a fogyasztó mérőműszerén kimutatott értékekkel.
Rančić számláján a hálózati feszültség, az elektromotoros erő és a fázisok számának szorzata 11,04 kilowattos elszámolási erőt eredményez, ennyit tüntet fel a villanygazdaság a számlán.
– vélekedett a 021.rs hírportál újságírójának nyilatkozva az egyesület elnöke.
Rančić szavai szerint, ha 3,6 millió szerbiai fogyasztó mindegyike 11 kilowattal terhelné a hálózatot, akkor annak elméletben 39 ezer megawatt áramot kellene előállítania.
– állítja Rančić.
Ha ezek a számítások tényleg pontosak, akkor a Szerbiai Villanygazdaság ötszörösét számolja el a fogyasztóknak, mint amennyivel rendelkezik, és ha a a szerb bíróságok elfogadják a fogyasztóvédelmi szervezetek számításait, akkor perek garmadával szembesülhet a szerbiai áramszolgáltató.
Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
Európai Unió
GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, “Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.
A kormány “berúgta” az országot
Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.
Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.
Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.
– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.
Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.
Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.
– mondta a horvát miniszterelnök.
Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.
Egy nemzedék legnagyobb esélye
Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.
– nyilatkozta Plenković.
A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.
A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.
Bűnügy
HORVÁT MINIMÁLBÉR: Rájár a rúd a horvát honatyákra, avagy ötven német márkás büntetés koldulásért

A horvát szábor, azaz a parlament az őszi ülésszak kezdetén gőzerővel vetette magát a jogalkotás unalmas, ám nélkülözhetetlen munkájába. Így a honatyák csütörtökön a minimálbérről szóló törvénnyel foglalkoztak, és megszavazták, hogy a munkáltató ezentúl kizárólag bruttó összegben írhatja alá a minimálbéres munkaszerződést, méghozzá 4.250 kuna (kb. 188 ezer forint) értékben, és nem tüntetheti fel többé a nettó, vagyis a valóban kifizetésre kerülő 3.400 kunás (kb. 160 ezer forint) minimálbért. A magyarázat alább.
Az ok nagyon egyszerű
Erre nyilván azért került sor, mert a munkáltatók egy része “elfelejtette” befizetni dolgozói számára a társadalombiztosítást, meg az egyebeket.
Visszatérve a minimálbérre, ezt a horvát dolgozók nem fogadták hozsannázva, mert egyes becslések szerint a normális élethez a minimálbérnek két és félszer nagyobbnak kellene lennie, azaz legalább 10 ezer kunának (470 ezer forintnak), bár arról nem szól a fáma, hogy ez bruttó vagy nettó álom.
Törvényalkotás futószalagon
Az euró 2023-as, most már szinte biztosra vehető bevezetése miatt, a képviselő uraknak sztahanovi tempóra kell váltaniuk: az elkövetkező időszakban 46 törvényt, és 72, törvénynél alacsonyabb rendű aktust, illetve 118 előírást kell majd módosítaniuk.
A Jutarnji listben a kollégák azon derülnek, hogy egynéhány dolog elkerülte a kormány és a honatyák figyelmét, mert például a közrendészeti törvény továbbra is 50-től 200 német márka büntetéssel sújtja a kolduláson ért személyeket.
Nyilván a gyakorlatban a kihágási bíró már évtizedek óta a kunás ellenértéket használja, de szövegben az áldott emlékezetű német valuta továbbra is megmaradt.
Miután ilyen szépen beszerkesztettük ebbe az írásba a parlamenti képviselőket, folytathatjuk a cikket a “vakcinafronton” zajló horvátországi csatározásokkal.
Itt elsőként Željka Antunović ex szociáldemokrata (SDP) védelmi miniszter Facebook-posztját említenénk meg, akinek nyilván tele van már a hócipője a világhálón “hömpölygő észmenéssel”.
A poszt egy kicsit hosszabbra sikeredett, de a veleje egy mondatban benne van:
Francia oltóanyag
Elmésségekben nem maradt le Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója sem, aki a maszkviselés ellen indított “lázadás” kapcsán úgy nyilatkozott az újságíróknak.
– jegyezte meg Capak.
Ha már Capaknál tartunk, a közegészségügyi igazgató bejelentette, hogy Horvátország – próbaként – mintegy 336 ezer darab újszerű oltóanyagot vásárolt. A protein alapú oltóanyagot a francia Sanofi gyártja, és Capak férfiasan bevallotta, hogy bár az oltóanyagról nem tudnak sokat, a referencia ez esetben az volt, hogy Németország nagy mennyiséget rendelt belőle. A németek pedig tudják, hogy mit csinálnak.
Pedofil és hazafi
Mindeközben Horvátországban folyik a polémia arról, hogy enyhítő körülménynek tekinthető-e a pedofil bűnelkövetők esetében, hogy korábban (cca. 30 évvel ezelőtt) harcoltak a honvédő háborúban.
A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy áprilisban a dubrovniki megyei bíróság 14 éves börtönbüntetésre ítélt egy 48 éves férfit, mert “szexuálisan bántalmazta” nyolcéves mostohalányát. Miután ügyvédje fellebbezett, a horvát legfelsőbb büntetőbíróság példás gyorsasággal – ami Horvátországban nagy szó – megváltoztatta az ítéletet, és a büntetést 11 év börtönre csökkentette.
A háromtagú bírói tanács egyik tagja, Sanja Katušić-Jergović bírónő úgy nyilatkozott, hogy “nem jogosultak véleményt nyilvánítani saját döntéseinkről”, és amit el kellett mondaniuk, azt elmondták az ítéletben.
Tomo Medved, a honvédő háborúban részt vett harcosok ügyeivel foglalkozó miniszter ugyanakkor ellenezte az ítélet enyhítését.
– nyilatkozta a horvát “harcosügyi” miniszter, ami persze, nem jelenti azt, hogy a horvát legfelsőbb büntetőbíróság ugyanolyan gyorsan visszavonja döntését, mint amilyen gyorsan enyhítette az elsőfokú ítéletet.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország3 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia2 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország2 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Szerbia7 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Albánia1 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le