Gazdaság
ELSZÁMOLÁSI ERŐ: A fogyasztóvédők szerint az áramon keresztül nyúlják le az embereket Szerbiában

Két felsőfokú bíróság is a fogyasztók javára döntött azokban a perekben, amelyeket a Szerbiai Villanygazdaság ellen indultak. A két bírói testület egymástól függetlenül úgy ítélkezett, hogy a szolgáltató jogtalanul számol el egyes költségeket. Közben több fogyasztóvédelmi szervezet is górcső alá vette a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) által kiadott számlákat, és arra jutottak, hogy az azokon szereplő költségek 56 százaléka adminisztratív jellegű, és csak 44 százalék kapcsolódik az áram előállításához.
„Garantált ellátás”
Legutóbb az a hír korbácsolta fel a kedélyeket a monopol helyzetben lévő szerbiai áramszolgáltatóval kapcsolatban, hogy az újvidéki felsőfokú bíróság (is) annak a lakosnak a javára döntött, aki a villanyszámlán szereplő „garantált ellátás költségei” elnevezésű tétel miatt beperelte a villanygazdaságot.
Az ítélet azonban nem számított precedensnek, mert az užicei felsőbíróság pár hónappal ezelőtt már megítélt 6000 dinár kártérítést egy panaszos javára, mert 2014 óta fizette a vitatott költséget.
Az újvidéki 021.rs hírportál beszámolója szerint a felsőfokú bíróságok az ítélethirdetéskor megállapították, hogy a villanyszámla nem tartalmaz világos és pontos információkat azzal kapcsolatban, hogy a „garantált ellátás költségei” címszó alatt a fogyasztó tulajdonképpen milyen szolgáltatásért fizet.
Suttyomban átnevezték
A perek következtében meglepő változások történtek az Energetikai Ügynökség (Agencija za Energetiku) internetes honlapján, amelyen a vitatott tétel ezidáig lánykori nevén szerepelt, előzőleg ugyanis „közellátás költségei” néven anyakönyvezték, és a szerződéskötést, a számlakiadást, a nyomatást, a fogyasztók tájékoztatását valamint a postázás költségeit tartalmazta.
Ezeknek a költségek felszámolása azonban ellentétes a fogyasztóvédelmi törvény 12. szakaszával, amely tiltja, hogy a számla kiadásának és küldésének költségeivel a fogyasztót terheljék meg.
Az eljárások ideje alatt csendben, minden bejelentés nélkül megváltoztatták az ügynökség honlapján közzé tett elszámolási útmutató terminológiáját, és a „közellátás költségei”-t átírták „garantált ellátás költségei”-re, a honlap archívumában azonban a mai napig fellelhető az elsődleges elnevezés.
A Szerbiai Villanygazdaság képviselői a perekben azzal védekeztek, hogy a „garantált ellátás költségei” nem a villanyszámla nyomtatására és postázására vonatkoznak, hanem az Energetikai Ügynökség által is jóváhagyott „indokolt szolgáltatói költségekre”.
A lényeg nem változott
A bíróságok azoban világosan kimondták, hogy a villanygazdaság már azzal is megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy utólag kell taglalni, mire is vonatkoznak a számlán szereplő tétetlek.
– Az elektromos energia fogyasztásakor felmerülő költségeket érthetően és átláthatóan kell feltüntetni, azok kötelező érvénye és struktúrája a fogyasztóban nem ébreszthet kétségeket
– indokolták döntésüket a bírák.
Bár a bírósági perekkel kapcsolatban a mai napig nem szólalt meg a villanygazdaság, az újvidéki ítéletet követően kiadott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy feljelentést tesz az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület ellen.
Elszámolási erő
A fogyasztók érdekeiért már nem csak az előbb említett szervezet küzd.
Pár nappal ezelőtt a Prosperitet fogyasztóvédelmi egyesület is kiadott egy közleményt, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a kisfogyasztók jóval többet fizetnek az áramért, mint amennyibe a villamos energia előállítása kerül.
A valódi és felszámolt költségek közötti aránytalanságot a saját háztartásának kiállított számlán keresztül magyarázta el a nyilvánosságnak a szervezet elnöke.
Milorad Rančić szerint a villanygazdaság az úgynevezett „elszámolási erőt” úgy határozza meg, hogy megszorozza az áram erősségét a fogyasztó mérőműszerén kimutatott értékekkel.
Rančić számláján a hálózati feszültség, az elektromotoros erő és a fázisok számának szorzata 11,04 kilowattos elszámolási erőt eredményez, ennyit tüntet fel a villanygazdaság a számlán.
– A háztartásomban ezzel szemben 7 kilowatt áramot használok: ennyivel terhelném ugyanis az elektromos hálózatot, ha minden gépet egyszerre bekapcsolnék. Erre azonban soha nem kerül sor, így átlagosan 4 kilowattal terhelem a vezetékeket. Meggyőződésem, hogy a villanygazdaság által felszámolt 11,04 kilowatt helyett ennyiért, azaz a valóban felhasznált energiáért kellene fizetnem
– vélekedett a 021.rs hírportál újságírójának nyilatkozva az egyesület elnöke.
Rančić szavai szerint, ha 3,6 millió szerbiai fogyasztó mindegyike 11 kilowattal terhelné a hálózatot, akkor annak elméletben 39 ezer megawatt áramot kellene előállítania.
– A Szerbiai Villanygazdaságnak ugyanakkor sokkal kevesebb energia áll rendelkezésére, miután csak 7855 megawattot tud előteremteni saját forrásaiból. Elmondható tehát, hogy a villanygazdaság 31 ezer megawattal több áramot ad el a fogyasztóknak, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik
– állítja Rančić.
Ha ezek a számítások tényleg pontosak, akkor a Szerbiai Villanygazdaság ötszörösét számolja el a fogyasztóknak, mint amennyivel rendelkezik, és ha a a szerb bíróságok elfogadják a fogyasztóvédelmi szervezetek számításait, akkor perek garmadával szembesülhet a szerbiai áramszolgáltató.

Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.
– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt