Connect with us

Gazdaság

ELSZÁMOLÁSI ERŐ: A fogyasztóvédők szerint az áramon keresztül nyúlják le az embereket Szerbiában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

1villany
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Két felsőfokú bíróság is a fogyasztók javára döntött azokban a perekben, amelyeket a Szerbiai Villanygazdaság ellen indultak. A két bírói testület egymástól függetlenül úgy ítélkezett, hogy a szolgáltató jogtalanul számol el egyes költségeket. Közben több fogyasztóvédelmi szervezet is górcső alá vette a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) által kiadott számlákat, és arra jutottak, hogy az azokon szereplő költségek 56 százaléka adminisztratív jellegű, és csak 44 százalék kapcsolódik az áram előállításához.

“Garantált ellátás”

Legutóbb az a hír korbácsolta fel a kedélyeket a monopol helyzetben lévő szerbiai áramszolgáltatóval kapcsolatban, hogy az újvidéki felsőfokú bíróság (is) annak a lakosnak a javára döntött, aki a villanyszámlán szereplő „garantált ellátás költségei” elnevezésű tétel miatt beperelte a villanygazdaságot.

Az ítélet azonban nem számított precedensnek, mert az užicei felsőbíróság pár hónappal ezelőtt már megítélt 6000 dinár kártérítést egy panaszos javára, mert 2014 óta fizette a vitatott költséget.

Az újvidéki 021.rs hírportál beszámolója szerint a felsőfokú bíróságok az ítélethirdetéskor megállapították, hogy a villanyszámla nem tartalmaz világos és pontos információkat azzal kapcsolatban, hogy a „garantált ellátás költségei” címszó alatt a fogyasztó tulajdonképpen milyen szolgáltatásért fizet.

Suttyomban átnevezték

A perek következtében meglepő változások történtek az Energetikai Ügynökség (Agencija za Energetiku) internetes honlapján, amelyen a vitatott tétel ezidáig lánykori nevén szerepelt, előzőleg ugyanis „közellátás költségei” néven anyakönyvezték, és a szerződéskötést, a számlakiadást, a nyomatást, a fogyasztók tájékoztatását valamint a postázás költségeit tartalmazta.

Ezeknek a költségek felszámolása azonban ellentétes a fogyasztóvédelmi törvény 12. szakaszával, amely tiltja, hogy a számla kiadásának és küldésének költségeivel a fogyasztót terheljék meg.

Az eljárások ideje alatt csendben, minden bejelentés nélkül megváltoztatták az ügynökség honlapján közzé tett elszámolási útmutató terminológiáját, és a „közellátás költségei”-t átírták „garantált ellátás költségei”-re, a honlap archívumában azonban a mai napig fellelhető az elsődleges elnevezés.

A Szerbiai Villanygazdaság képviselői a perekben azzal védekeztek, hogy a „garantált ellátás költségei” nem a villanyszámla nyomtatására és postázására vonatkoznak, hanem az Energetikai Ügynökség által is jóváhagyott „indokolt szolgáltatói költségekre”.

A lényeg nem változott

A bíróságok azoban világosan kimondták, hogy a villanygazdaság már azzal is megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy utólag kell taglalni, mire is vonatkoznak a számlán szereplő tétetlek.

Az elektromos fogyasztásakor felmerülő költségeket érthetően és átláthatóan kell feltüntetni, azok kötelező érvénye és struktúrája a fogyasztóban nem ébreszthet kétségeket

– indokolták döntésüket a bírák.

Bár a bírósági perekkel kapcsolatban a mai napig nem szólalt meg a villanygazdaság, az újvidéki ítéletet követően kiadott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy feljelentést tesz az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület ellen.

Elszámolási erő

A fogyasztók érdekeiért már nem csak az előbb említett szervezet küzd.

Pár nappal ezelőtt a Prosperitet fogyasztóvédelmi egyesület is kiadott egy közleményt, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a kisfogyasztók jóval többet fizetnek az áramért, mint amennyibe a villamos energia előállítása kerül.

A valódi és felszámolt költségek közötti aránytalanságot a saját háztartásának kiállított számlán keresztül magyarázta el a nyilvánosságnak a szervezet elnöke.

Milorad Rančić szerint a villanygazdaság az úgynevezett „elszámolási erőt” úgy határozza meg, hogy megszorozza az áram erősségét a fogyasztó mérőműszerén kimutatott értékekkel.

Rančić számláján a hálózati feszültség, az elektromotoros erő és a fázisok számának szorzata 11,04 kilowattos elszámolási erőt eredményez, ennyit tüntet fel a villanygazdaság a számlán.

A háztartásomban ezzel szemben 7 kilowatt áramot használok: ennyivel terhelném ugyanis az elektromos hálózatot, ha minden gépet egyszerre bekapcsolnék. Erre azonban soha nem kerül sor, így átlagosan 4 kilowattal terhelem a vezetékeket. Meggyőződésem, hogy a villanygazdaság által felszámolt 11,04 kilowatt helyett ennyiért, azaz a valóban felhasznált energiáért kellene fizetnem

– vélekedett a 021.rs hírportál újságírójának nyilatkozva az egyesület elnöke.

Rančić szavai szerint, ha 3,6 millió szerbiai fogyasztó mindegyike 11 kilowattal terhelné a hálózatot, akkor annak elméletben 39 ezer megawatt áramot kellene előállítania.

A Szerbiai Villanygazdaságnak ugyanakkor sokkal kevesebb energia áll rendelkezésére, miután csak 7855 megawattot tud előteremteni saját forrásaiból. Elmondható tehát, hogy a villanygazdaság 31 ezer megawattal több áramot ad el a fogyasztóknak, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik

– állítja Rančić.

Ha ezek a számítások tényleg pontosak, akkor a Szerbiai Villanygazdaság ötszörösét számolja el a fogyasztóknak, mint amennyivel rendelkezik, és ha a a szerb bíróságok elfogadják a fogyasztóvédelmi szervezetek számításait, akkor perek garmadával szembesülhet a szerbiai áramszolgáltató.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, “Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány “berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Bűnügy

HORVÁT MINIMÁLBÉR: Rájár a rúd a horvát honatyákra, avagy ötven német márkás büntetés koldulásért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

DSC 2294
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 3 perc

 
A horvát szábor, azaz a parlament az őszi ülésszak kezdetén gőzerővel vetette magát a jogalkotás unalmas, ám nélkülözhetetlen munkájába. Így a honatyák csütörtökön a minimálbérről szóló törvénnyel foglalkoztak, és megszavazták, hogy a munkáltató ezentúl kizárólag bruttó összegben írhatja alá a minimálbéres munkaszerződést, méghozzá 4.250 kuna (kb. 188 ezer forint) értékben, és nem tüntetheti fel többé a nettó, vagyis a valóban kifizetésre kerülő 3.400 kunás (kb. 160 ezer forint) minimálbért. A magyarázat alább.

Az ok nagyon egyszerű

Erre nyilván azért került sor, mert a munkáltatók egy része “elfelejtette” befizetni dolgozói számára a társadalombiztosítást, meg az egyebeket.

Visszatérve a minimálbérre, ezt a horvát dolgozók nem fogadták hozsannázva, mert egyes becslések szerint a normális élethez a minimálbérnek két és félszer nagyobbnak kellene lennie, azaz legalább 10 ezer kunának (470 ezer forintnak), bár arról nem szól a fáma, hogy ez bruttó vagy nettó álom.

Törvényalkotás futószalagon

Az euró 2023-as, most már szinte biztosra vehető bevezetése miatt, a képviselő uraknak sztahanovi tempóra kell váltaniuk: az elkövetkező időszakban 46 törvényt, és 72, törvénynél alacsonyabb rendű aktust, illetve 118 előírást kell majd módosítaniuk.

A Jutarnji listben a kollégák azon derülnek, hogy egynéhány dolog elkerülte a kormány és a honatyák figyelmét, mert például a közrendészeti törvény továbbra is 50-től 200 német márka büntetéssel sújtja a kolduláson ért személyeket.

Nyilván a gyakorlatban a kihágási bíró már évtizedek óta a kunás ellenértéket használja, de szövegben az áldott emlékezetű német valuta továbbra is megmaradt.

Miután ilyen szépen beszerkesztettük ebbe az írásba a parlamenti képviselőket, folytathatjuk a cikket a “vakcinafronton” zajló horvátországi csatározásokkal.

Itt elsőként Željka Antunović ex szociáldemokrata (SDP) védelmi miniszter Facebook-posztját említenénk meg, akinek nyilván tele van már a hócipője a világhálón “hömpölygő észmenéssel”.

A poszt egy kicsit hosszabbra sikeredett, de a veleje egy mondatban benne van:

Nem tudom mi van az oltásban. Viszont azt sem tudom, hogy mi van a burekban, de mégis megeszem.

oltóanyag

Elmésségekben nem maradt le Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója sem, aki a maszkviselés ellen indított “lázadás” kapcsán úgy nyilatkozott az újságíróknak.

Tessenek a sebésznek mondani, hogy nem kötelező a maszk viselése, amíg a nyitott testek felett tesz-vesz

– jegyezte meg Capak.

Ha már Capaknál tartunk, a közegészségügyi igazgató bejelentette, hogy Horvátország – próbaként – mintegy 336 ezer darab újszerű oltóanyagot vásárolt. A protein alapú oltóanyagot a francia Sanofi gyártja, és Capak férfiasan bevallotta, hogy bár az oltóanyagról nem tudnak sokat, a referencia ez esetben az volt, hogy Németország nagy mennyiséget rendelt belőle. A németek pedig tudják, hogy mit csinálnak.

Pedofil és hazafi

Mindeközben Horvátországban folyik a polémia arról, hogy enyhítő körülménynek tekinthető-e a pedofil bűnelkövetők esetében, hogy korábban (cca. 30 évvel ezelőtt) harcoltak a honvédő háborúban.

A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy áprilisban a dubrovniki megyei bíróság 14 éves börtönbüntetésre ítélt egy 48 éves férfit, mert “szexuálisan bántalmazta” nyolcéves mostohalányát. Miután ügyvédje fellebbezett, a horvát legfelsőbb büntetőbíróság példás gyorsasággal – ami Horvátországban nagy szó – megváltoztatta az ítéletet, és a büntetést 11 év börtönre csökkentette.

A háromtagú bírói tanács egyik tagja, Sanja Katušić-Jergović bírónő úgy nyilatkozott, hogy “nem jogosultak véleményt nyilvánítani saját döntéseinkről”, és amit el kellett mondaniuk, azt elmondták az ítéletben.

Tomo Medved, a honvédő háborúban részt vett harcosok ügyeivel foglalkozó miniszter ugyanakkor ellenezte az ítélet enyhítését.

Nincs összefügés az ilyen morbid bűncselekmények, és a honvédő háborúban harcosként történt részvétel között. Itt a lehető legerősebb ítéletre van szükség, és az ilyen szörnyűségek esetében semmiképpen sem szabad enyhítő körülményként tekinteni azt, hogy valaki harcolt az ország védelmében

– nyilatkozta a horvát “harcosügyi” miniszter, ami persze, nem jelenti azt, hogy a horvát legfelsőbb büntetőbíróság ugyanolyan gyorsan visszavonja döntését, mint amilyen gyorsan enyhítette az elsőfokú ítéletet.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: