Connect with us

Gazdaság

ELSZÁMOLÁSI ERŐ: A fogyasztóvédők szerint az áramon keresztül nyúlják le az embereket Szerbiában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

1villany
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Két felsőfokú bíróság is a fogyasztók javára döntött azokban a perekben, amelyeket a Szerbiai Villanygazdaság ellen indultak. A két bírói testület egymástól függetlenül úgy ítélkezett, hogy a szolgáltató jogtalanul számol el egyes költségeket. Közben több fogyasztóvédelmi szervezet is górcső alá vette a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) által kiadott számlákat, és arra jutottak, hogy az azokon szereplő költségek 56 százaléka adminisztratív jellegű, és csak 44 százalék kapcsolódik az áram előállításához.

„Garantált ellátás”

Legutóbb az a hír korbácsolta fel a kedélyeket a monopol helyzetben lévő szerbiai áramszolgáltatóval kapcsolatban, hogy az újvidéki felsőfokú bíróság (is) annak a lakosnak a javára döntött, aki a villanyszámlán szereplő „garantált ellátás költségei” elnevezésű tétel miatt beperelte a villanygazdaságot.

Az ítélet azonban nem számított precedensnek, mert az užicei felsőbíróság pár hónappal ezelőtt már megítélt 6000 dinár kártérítést egy panaszos javára, mert 2014 óta fizette a vitatott költséget.

Az újvidéki 021.rs hírportál beszámolója szerint a felsőfokú bíróságok az ítélethirdetéskor megállapították, hogy a villanyszámla nem tartalmaz világos és pontos információkat azzal kapcsolatban, hogy a „garantált ellátás költségei” címszó alatt a fogyasztó tulajdonképpen milyen szolgáltatásért fizet.

Suttyomban átnevezték

A perek következtében meglepő változások történtek az Energetikai Ügynökség (Agencija za Energetiku) internetes honlapján, amelyen a vitatott tétel ezidáig lánykori nevén szerepelt, előzőleg ugyanis „közellátás költségei” néven anyakönyvezték, és a szerződéskötést, a számlakiadást, a nyomatást, a fogyasztók tájékoztatását valamint a postázás költségeit tartalmazta.

Ezeknek a költségek felszámolása azonban ellentétes a fogyasztóvédelmi törvény 12. szakaszával, amely tiltja, hogy a számla kiadásának és küldésének költségeivel a fogyasztót terheljék meg.

Az eljárások ideje alatt csendben, minden bejelentés nélkül megváltoztatták az ügynökség honlapján közzé tett elszámolási útmutató terminológiáját, és a „közellátás költségei”-t átírták „garantált ellátás költségei”-re, a honlap archívumában azonban a mai napig fellelhető az elsődleges elnevezés.

A Szerbiai Villanygazdaság képviselői a perekben azzal védekeztek, hogy a „garantált ellátás költségei” nem a villanyszámla nyomtatására és postázására vonatkoznak, hanem az Energetikai Ügynökség által is jóváhagyott „indokolt szolgáltatói költségekre”.

A lényeg nem változott

A bíróságok azoban világosan kimondták, hogy a villanygazdaság már azzal is megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy utólag kell taglalni, mire is vonatkoznak a számlán szereplő tétetlek.

– Az elektromos energia fogyasztásakor felmerülő költségeket érthetően és átláthatóan kell feltüntetni, azok kötelező érvénye és struktúrája a fogyasztóban nem ébreszthet kétségeket

– indokolták döntésüket a bírák.

Bár a bírósági perekkel kapcsolatban a mai napig nem szólalt meg a villanygazdaság, az újvidéki ítéletet követően kiadott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy feljelentést tesz az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület ellen.

Elszámolási erő

A fogyasztók érdekeiért már nem csak az előbb említett szervezet küzd.

Pár nappal ezelőtt a Prosperitet fogyasztóvédelmi egyesület is kiadott egy közleményt, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a kisfogyasztók jóval többet fizetnek az áramért, mint amennyibe a villamos energia előállítása kerül.

A valódi és felszámolt költségek közötti aránytalanságot a saját háztartásának kiállított számlán keresztül ázta el a nyilvánosságnak a szervezet elnöke.

Milorad Rančić szerint a villanygazdaság az úgynevezett „elszámolási erőt” úgy határozza meg, hogy megszorozza az áram erősségét a fogyasztó mérőműszerén kimutatott értékekkel.

Rančić számláján a hálózati feszültség, az elektromotoros erő és a fázisok számának szorzata 11,04 kilowattos elszámolási erőt eredményez, ennyit tüntet fel a villanygazdaság a számlán.

– A háztartásomban ezzel szemben 7 kilowatt áramot használok: ennyivel terhelném ugyanis az elektromos hálózatot, ha minden gépet egyszerre bekapcsolnék. Erre azonban soha nem kerül sor, így átlagosan 4 kilowattal terhelem a vezetékeket. Meggyőződésem, hogy a villanygazdaság által felszámolt 11,04 kilowatt helyett ennyiért, azaz a valóban felhasznált energiáért kellene fizetnem

– vélekedett a 021.rs hírportál újságírójának nyilatkozva az egyesület elnöke.

Rančić szavai szerint, ha 3,6 millió szerbiai fogyasztó mindegyike 11 kilowattal terhelné a hálózatot, akkor annak elméletben 39 ezer megawatt áramot kellene előállítania.

– A Szerbiai Villanygazdaságnak ugyanakkor sokkal kevesebb energia áll rendelkezésére, miután csak 7855 megawattot tud előteremteni saját forrásaiból. Elmondható tehát, hogy a villanygazdaság 31 ezer megawattal több áramot ad el a fogyasztóknak, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik

– állítja Rančić.

Ha ezek a számítások tényleg pontosak, akkor a Szerbiai Villanygazdaság ötszörösét számolja el a fogyasztóknak, mint amennyivel rendelkezik, és ha a a szerb bíróságok elfogadják a fogyasztóvédelmi szervezetek számításait, akkor perek garmadával szembesülhet a szerbiai áramszolgáltató.

Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a -hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt

DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava