Olvasási idő: 3 perc
Két felsőfokú bíróság is a fogyasztók javára döntött azokban a perekben, amelyeket a Szerbiai Villanygazdaság ellen indultak. A két bírói testület egymástól függetlenül úgy ítélkezett, hogy a szolgáltató jogtalanul számol el egyes költségeket. Közben több fogyasztóvédelmi szervezet is górcső alá vette a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) által kiadott számlákat, és arra jutottak, hogy az azokon szereplő költségek 56 százaléka adminisztratív jellegű, és csak 44 százalék kapcsolódik az áram előállításához.
“Garantált ellátás”
Legutóbb az a hír korbácsolta fel a kedélyeket a monopol helyzetben lévő szerbiai áramszolgáltatóval kapcsolatban, hogy az újvidéki felsőfokú bíróság (is) annak a lakosnak a javára döntött, aki a villanyszámlán szereplő „garantált ellátás költségei” elnevezésű tétel miatt beperelte a villanygazdaságot.
Az ítélet azonban nem számított precedensnek, mert az užicei felsőbíróság pár hónappal ezelőtt már megítélt 6000 dinár kártérítést egy panaszos javára, mert 2014 óta fizette a vitatott költséget.
Az újvidéki 021.rs hírportál beszámolója szerint a felsőfokú bíróságok az ítélethirdetéskor megállapították, hogy a villanyszámla nem tartalmaz világos és pontos információkat azzal kapcsolatban, hogy a „garantált ellátás költségei” címszó alatt a fogyasztó tulajdonképpen milyen szolgáltatásért fizet.
Suttyomban átnevezték
A perek következtében meglepő változások történtek az Energetikai Ügynökség (Agencija za Energetiku) internetes honlapján, amelyen a vitatott tétel ezidáig lánykori nevén szerepelt, előzőleg ugyanis „közellátás költségei” néven anyakönyvezték, és a szerződéskötést, a számlakiadást, a nyomatást, a fogyasztók tájékoztatását valamint a postázás költségeit tartalmazta.
Ezeknek a költségek felszámolása azonban ellentétes a fogyasztóvédelmi törvény 12. szakaszával, amely tiltja, hogy a számla kiadásának és küldésének költségeivel a fogyasztót terheljék meg.
Az eljárások ideje alatt csendben, minden bejelentés nélkül megváltoztatták az ügynökség honlapján közzé tett elszámolási útmutató terminológiáját, és a „közellátás költségei”-t átírták „garantált ellátás költségei”-re, a honlap archívumában azonban a mai napig fellelhető az elsődleges elnevezés.
A Szerbiai Villanygazdaság képviselői a perekben azzal védekeztek, hogy a „garantált ellátás költségei” nem a villanyszámla nyomtatására és postázására vonatkoznak, hanem az Energetikai Ügynökség által is jóváhagyott „indokolt szolgáltatói költségekre”.
A lényeg nem változott
A bíróságok azoban világosan kimondták, hogy a villanygazdaság már azzal is megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy utólag kell taglalni, mire is vonatkoznak a számlán szereplő tétetlek.
Az elektromos energia fogyasztásakor felmerülő költségeket érthetően és átláthatóan kell feltüntetni, azok kötelező érvénye és struktúrája a fogyasztóban nem ébreszthet kétségeket
– indokolták döntésüket a bírák.
Bár a bírósági perekkel kapcsolatban a mai napig nem szólalt meg a villanygazdaság, az újvidéki ítéletet követően kiadott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy feljelentést tesz az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület ellen.
Elszámolási erő
A fogyasztók érdekeiért már nem csak az előbb említett szervezet küzd.
Pár nappal ezelőtt a Prosperitet fogyasztóvédelmi egyesület is kiadott egy közleményt, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a kisfogyasztók jóval többet fizetnek az áramért, mint amennyibe a villamos energia előállítása kerül.
A valódi és felszámolt költségek közötti aránytalanságot a saját háztartásának kiállított számlán keresztül magyarázta el a nyilvánosságnak a szervezet elnöke.
Milorad Rančić szerint a villanygazdaság az úgynevezett „elszámolási erőt” úgy határozza meg, hogy megszorozza az áram erősségét a fogyasztó mérőműszerén kimutatott értékekkel.
Rančić számláján a hálózati feszültség, az elektromotoros erő és a fázisok számának szorzata 11,04 kilowattos elszámolási erőt eredményez, ennyit tüntet fel a villanygazdaság a számlán.
A háztartásomban ezzel szemben 7 kilowatt áramot használok: ennyivel terhelném ugyanis az elektromos hálózatot, ha minden gépet egyszerre bekapcsolnék. Erre azonban soha nem kerül sor, így átlagosan 4 kilowattal terhelem a vezetékeket. Meggyőződésem, hogy a villanygazdaság által felszámolt 11,04 kilowatt helyett ennyiért, azaz a valóban felhasznált energiáért kellene fizetnem
– vélekedett a 021.rs hírportál újságírójának nyilatkozva az egyesület elnöke.
Rančić szavai szerint, ha 3,6 millió szerbiai fogyasztó mindegyike 11 kilowattal terhelné a hálózatot, akkor annak elméletben 39 ezer megawatt áramot kellene előállítania.
A Szerbiai Villanygazdaságnak ugyanakkor sokkal kevesebb energia áll rendelkezésére, miután csak 7855 megawattot tud előteremteni saját forrásaiból. Elmondható tehát, hogy a villanygazdaság 31 ezer megawattal több áramot ad el a fogyasztóknak, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik
– állítja Rančić.
Ha ezek a számítások tényleg pontosak, akkor a Szerbiai Villanygazdaság ötszörösét számolja el a fogyasztóknak, mint amennyivel rendelkezik, és ha a a szerb bíróságok elfogadják a fogyasztóvédelmi szervezetek számításait, akkor perek garmadával szembesülhet a szerbiai áramszolgáltató.
