SZERB GAZDASÁGI MIGRÁNSOK: A járvány óta fokozatosan csökken a szerb munkavállalók száma Szlovákiában

 
Szlovákia hosszú évek óta világelső az egy főre jutó autógyártásban. Mivel a szlovák munkavállalók jelentős része nyugatra távozott, az ország az utóbbi években a megnövekedett munkaerőéhséget kénytelen volt külföldről biztosítani. A koronavírus azonban mintha megfordította volna a trendet. 2016-ban a Szlovákiában működő PSA Peugeot Citroën azt kérte az akkori miniszterelnöktől, Ficotól, hogy hozhasson be 400 szerb munkavállalót, de a KIA és a Volkswagen is járt Szerbiában titkos találkozókon hasonló céllal azidőtájt. Az autógyárakon kívül olyan cégek tucatjai is Szerbiából hoztak be munkaerőt, mint a Samsung, a Jasplastik, az FM Logistic, a SHC vagy a Fine DNS.

Többezer munkavállaló próbált szerencsét

A szlovákiai cégek azért is kerestek Szerbiában munkaerőt, mert a szlovák munkavállalókat elcsábították a nyugati bérek. 2017-ben 155 000 szlovák állampolgár dolgozott külföldön, főleg Ausztriában, Csehországban és Németországban, míg Szlovákiában 39 190 külföldi vállalt munkát. 2018-ban ez utóbbi szám 50 ezerre, 2019-ben 70 ezerre rúgott. A csúcson, 2020 januárjában 78 298 külföldi dolgozott Szlovákiában.

Szlovákia először saját, illetve EU-s állampolgárokkal próbálta feltölteni a munkahelyeket. Mivel azonban a munkavállalók a kevésbé fejlett kelet-szlovákiai régiókból nem voltak hajlandók 300-400 km-t utazni a munkalehetőségért, és az EU-s állampolgárok sem tolongtak, az EU-n kívülről kellett pótolni a hiányzó munkaerőt. 2018-ban könnyítettek is az EU-n kívüliek munkavállalásának feltételein, de 2019-ben még mindig 100 ezer pozícióba kerestek embert.

Kezdetben jellemzően szerbek érkeztek a munkaerő-közvetítőkön keresztül Szlovákiába. 2017-ben például csak Vágsellyén, a magyarok által is lakott 22 000-es kisvárosban, 400 szerb dolgozott. 2019-ben fordult elő először, hogy több ukrán vállalt munkát az országban, mint szerb.

A szerb munkavállalók száma ekkor 12 600 volt, ami aztán 2019 végéig 13 561-re nőtt.

A koronavírus megjelenése után azonban szépen lassan csökkeni kezdett a külföldi munkavállalók száma, és ez a csökkenés 2021 júniusáig tartott. Ekkor némi emelkedés után 68 ezer külföldi dolgozott az országban, de a szerbek száma, ha lassan is, de tovább csökkent és jelenleg 9 700 körül mozog.

Kövesd a pénzt!

A munkaerő áramlása mögött természetesen a pénz áll, hiszen miért is indulnának el két határon át többezren dolgozni hónapokra, vagy akár évekre hátra hagyva a családjukat.

A megszólaltatott szerb munkavállalók arról meséltek, hogy míg otthon kb. 200 eurót keresnek, addig Szlovákiában kevesebb munkával 500-600 eurót is megkapnak, amiből 200-at félre is tudnak tenni.

A helyiek hiába bíztak abban, hogy a munkaerőhiány kicsit feljebb tornázza a bérüket. Csalódniuk kellett, mert az EU-n kívüli munkaerő sokáig beérte a minimálbérrel is (2018-ban 480 euró volt, 2021-ben 623 euró), 2018 után azonban az ő bérigényük is megnőtt.

Árnyoldalak

A külföldi munkavállalók munkakörülményei korántsem voltak ideálisak, amire 2017-ben egy szerb újságíró hívta fel a figyelmet, aki titokban 3 hónapra elhelyezkedett a galántai Samsung gyárban.

Beszámolója szerint havonta ezrek jártak Szerbiából Szlovákiába dolgozni háromhónapos időszakokra turista-vízummal, még utasbiztosítást is kötöttek egy hétre. Sokszor azt sem tudták, melyik városba utaznak. 12 órán keresztül kellett dolgozniuk megállás nélkül és a munkaszerződésük sem volt rendben.

Nem sokkal a riport megjelenése után razziát tartottak a Samsungnál illegális foglalkoztatás miatt, illetve bővítették az idegenrendészeti állományt.

Két évvel később Momčilo Babić, Szerbia szlovákiai nagykövete elsősorban a nagy profitot bezsebelő munkaközvetítőket tette felelőssé a szerbek foglalkoztatása körüli gondokért, de hozzátette, hogy a szerb munkavállalók sem tájékozódnak kellőképpen.

A megnövekedett számú szerb vendégmunkásokat a helyiek sem nézték mindig jó szemmel. A már említett Vágsellyén a helyiek féltek tőlük.

A közösségi hálón közzétett panaszok szerint néhányan közülük kocsmába jártak, szétvertek dolgokat, kiabáltak, vulgárisak voltak, rendetlenséget csináltak, verekedtek, loptak. A problémák 2016-ban kezdődtek, amikor két szerb vágsellyeieket támadott meg, akik kórházba kerültek. Az egyik szerbet kiutasították az országból, a másikat rabosították.

Mennyien maradnak Szlovákiában?

Szlovákiát jellemzően ugródeszkának gondolják a szerbek, akik olyan munkákat is elvállaltak, amelyeket szlovák állampolgárok már nem. Sokszor még csak nem is a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoztak.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM – International Organization for Migration) friss kutatása szerint a szerbek 57%-a nem is Szlovákiába készült munkát vállalni, de végül itt maradt, hiszen mégiscsak EU-s országról van szó, ahol ráadásul euróban kapják a fizetésüket.

Néhányan a munkatapasztalat megszerzése után továbbállnak Nyugat- Európába, de előfordul, hogy tartósan rendezkednek be Szlovákiában.

Egy szlovák-szerb tolmács szlovák sajtóban megjelent nyilatkozata szerint azonban nem csak a futószalagok mellett dolgoznak szerbek. Tapasztalata alapján nővérek, fodrászok, tanárok, IT-szakemberek is vállaltak munkát Szlovákiában, és olykor a vajdasági szlovákokkal ápolt kapcsolatok is segítenek a távolságok áthidalásában.