Connect with us

Gazdaság

JÓ BAB A LÓBAB: A lóbabbiznisz és egyéb nyári történetek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lobab
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

 
A beköszöntő kánikula nyomán Horvátországban vakáció szaga kezdett lenni a levegőnek, egyre inkább úgy tűnik, hogy nyakunkon az uborkaszezon és a diplomáciai nyári szünet, amikor a politikusok szabadságra mennek. Bár ezt a BALK-nál – millió oknál fogva – nem tehetjük meg, bár a legokosabb volna követni a horvát és egyéb parlamentek példáját, és a hónap végén beszüntetni a munkát őszig. A nyár a sanghaji kétfejű borjúk, pucér testek és a zaftos történetek ideje, és ez így van azóta, hogy Pulitzer József átrándult az Óperencián, hogy az amerikai sajtónak bemutasson néhány hátrahúzós cselt.

Olvasnivaló mindenképpen lesz

A cinikusabb lelkületű újságírók – másmilyen meg nagyon nincs is, kivéve a zsoldosokat – ilyenkor azt szokták mondani, hogy ha nincs hír, az nem baj, majd csinálunk. És akkor jön a fekete helikopter, mindenféle jacht, meg luxusvilla, valamint az elk*rtukban rejlő, összes, még ki nem használt potenciál.

A korosodó hírlapírók hozzáállása ezzel szemben némileg árnyaltabb, a maxima nálunk úgy hangzik, hogy mindig van miről írni, csak éppen rá kell jönni, hogy mi az.

Például itt van ez a lóbabbiznisz!

Mint a minap a horvát Poslovni dnevnik (Üzleti hírlap) hírül adta, Slatina mellett, Novi Senkovacon július végén megkezdi a termelést Európa első gyára, amely lóbabból állít elő növényi eredetű fehérjét.

Bár a lóbab neve kicsit megtévesztő, mégiscsak növényről van szó.

A dán-horvát közös vállalkozás egy csődbe ment sertésfarm helyén felhúzott üzemben indul – micsoda szimbólum!

Az új üzemben mintegy 60 ember dolgozik majd, három váltásban.

A vállalkozás 2020-ban 30 hektáron termesztette kísérleti jelleggel lóbabot, ami idén a tízszeresére nőtt, a tervek szerint jövőre viszont már 3000 hektáron vetik a növényt.

A szójával ellentétben a lóbabnak nincs GMO változata, még.

A NutriS néven, mintegy 30 millió eurós (220 millió kuna) beruházással létrehozott vállalkozás a dán partner, a SiccaDania és a Koppenhágai Egyetem által kifejlesztett ún. frakcinációs eljáráson alapul. JÓ BAB A LÓBAB: A lóbabbiznisz és egyéb nyári történetek

Zvonimir Sedlić, a NutriS igazgatótanácsának elnöke azt mondta, hogy egy környezetkímélő, fenntartható technológiáról van szó, amelynek segítségével szétválasztják a lóbab összetevőit fehérjére, keményítőre és növényi rostokra, amit aztán a jövő élelmiszeriparában a húst, a tojást és a tejet kiváltó ún. plant-based, azaz növényi alapú termékek gyártása során hasznosítanak.

A horvát lóbab dicsérete

Hogy miért lóbab, és miért éppen Horvátországra esett a választás?

A válasz egyszerű: azért, mert a horvát szántóföldek bizonyíthatóan ökológiailag tisztának számítanak, és így az eredeti, genetikailag nem módosított lóbab megőrizheti a természet vagy istenadta tulajdonságait, kinek hogy tetszik.

Hogy mekkora üzletről lehet szó?

Erre világosan rámutatnak a következő adatok: a növényi eredetű protein iránti kereslet világszinten kétszámjegyű növekedést mutat minden évben, ez tavaly Európában 50 százalékos volt. Az Európai Unió lóbab-szükségleteinek mintegy 75 százalékát importból fedezi.

Magyarán ez azt jelenti, hogy jó ideig nem tudnak annyit termelni, hogy ne lehessen eladni, miután – nem győzzük elégszer hangsúlyozni – a behozatali szója- és csicseriborsó-alapú fehérjékkel szemben a lóbab-protein szavatoltan GMO-mentes, még.

Planet of plants

A szépreményű lóbab-bizniszről való tudósítást megerősíti egy másik hír, amely szerint a Fortenova Group (ex-Agrokor) keretében működő PIK Vrbovec élelmiszeripari kombinát és a zágrábi Zvijezda olaj- és majonézgyár közösen létrehozta az első horvát növényi alapú termékcsoportot Planet of plants (Növények bolygója, PP) néven.

A termékcsoporton belül hamburgert, szalámit, olajat, majonézt, növényi krémet és proteinkockát kínálnak a lelkes vegetariánus/vegán fogyasztóknak, illetve – tessék megkapaszkodni – a flexitáriánusoknak.

A flexitáriánus elnevezés egy szóösszetétel, amely a flexibilis és a vegetáriánus szavak összekapcsolásával keletkezett.

A flexitáriánus étrendben nagyon hangsúlyos szerepet kapnak a növényi alapanyagok, de a hús-, a hal-, a tejtermék-, tojásfogyasztás is rugalmasan beilleszthető a mindennapokba, vagyis a flexitáriánusok nem akarnak mindenképpen visszamenni legelni.

Magyarul talán „lazán evőknek” nevezhetnénk őket. Biztosan nagy a különbség köztük és a boomer mindenevők között, csak ez igazából még nem domborodott ki, illetve az élelmiszeripar & vendéglátás még nem fedezte fel az „új kaszt” megjelenésében rejlő üzleti lehetőségeket.

A Fortenova a PP-jellegű fantasztikusan egészséges, klíma- és állatmentő finomságokat eleinte csak Horvátországban és Szlovéniában árulja, de a közeljövőben Szerbiában is piacra dobja ezeket a termékeket.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, „Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány „berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: