Gazdaság
JÓ BAB A LÓBAB: A lóbabbiznisz és egyéb nyári történetek
A beköszöntő kánikula nyomán Horvátországban vakáció szaga kezdett lenni a levegőnek, egyre inkább úgy tűnik, hogy nyakunkon az uborkaszezon és a diplomáciai nyári szünet, amikor a politikusok szabadságra mennek. Bár ezt a BALK-nál – millió oknál fogva – nem tehetjük meg, bár a legokosabb volna követni a horvát és egyéb parlamentek példáját, és a hónap végén beszüntetni a munkát őszig. A nyár a sanghaji kétfejű borjúk, pucér testek és a zaftos történetek ideje, és ez így van azóta, hogy Pulitzer József átrándult az Óperencián, hogy az amerikai sajtónak bemutasson néhány hátrahúzós cselt.
Olvasnivaló mindenképpen lesz
A cinikusabb lelkületű újságírók – másmilyen meg nagyon nincs is, kivéve a zsoldosokat – ilyenkor azt szokták mondani, hogy ha nincs hír, az nem baj, majd csinálunk. És akkor jön a fekete helikopter, mindenféle jacht, meg luxusvilla, valamint az elk*rtukban rejlő, összes, még ki nem használt potenciál.
A korosodó hírlapírók hozzáállása ezzel szemben némileg árnyaltabb, a maxima nálunk úgy hangzik, hogy mindig van miről írni, csak éppen rá kell jönni, hogy mi az.
Például itt van ez a lóbabbiznisz!
Mint a minap a horvát Poslovni dnevnik (Üzleti hírlap) hírül adta, Slatina mellett, Novi Senkovacon július végén megkezdi a termelést Európa első gyára, amely lóbabból állít elő növényi eredetű fehérjét.
Bár a lóbab neve kicsit megtévesztő, mégiscsak növényről van szó.
A dán-horvát közös vállalkozás egy csődbe ment sertésfarm helyén felhúzott üzemben indul – micsoda szimbólum!
Az új üzemben mintegy 60 ember dolgozik majd, három váltásban.
A vállalkozás 2020-ban 30 hektáron termesztette kísérleti jelleggel lóbabot, ami idén a tízszeresére nőtt, a tervek szerint jövőre viszont már 3000 hektáron vetik a növényt.
A szójával ellentétben a lóbabnak nincs GMO változata, még.
A NutriS néven, mintegy 30 millió eurós (220 millió kuna) beruházással létrehozott vállalkozás a dán partner, a SiccaDania és a Koppenhágai Egyetem által kifejlesztett ún. frakcinációs eljáráson alapul.
Zvonimir Sedlić, a NutriS igazgatótanácsának elnöke azt mondta, hogy egy környezetkímélő, fenntartható technológiáról van szó, amelynek segítségével szétválasztják a lóbab összetevőit fehérjére, keményítőre és növényi rostokra, amit aztán a jövő élelmiszeriparában a húst, a tojást és a tejet kiváltó ún. plant-based, azaz növényi alapú termékek gyártása során hasznosítanak.
A horvát lóbab dicsérete
Hogy miért lóbab, és miért éppen Horvátországra esett a választás?
A válasz egyszerű: azért, mert a horvát szántóföldek bizonyíthatóan ökológiailag tisztának számítanak, és így az eredeti, genetikailag nem módosított lóbab megőrizheti a természet vagy istenadta tulajdonságait, kinek hogy tetszik.
Hogy mekkora üzletről lehet szó?
Erre világosan rámutatnak a következő adatok: a növényi eredetű protein iránti kereslet világszinten kétszámjegyű növekedést mutat minden évben, ez tavaly Európában 50 százalékos volt. Az Európai Unió lóbab-szükségleteinek mintegy 75 százalékát importból fedezi.
Magyarán ez azt jelenti, hogy jó ideig nem tudnak annyit termelni, hogy ne lehessen eladni, miután – nem győzzük elégszer hangsúlyozni – a behozatali szója- és csicseriborsó-alapú fehérjékkel szemben a lóbab-protein szavatoltan GMO-mentes, még.
Planet of plants
A szépreményű lóbab-bizniszről való tudósítást megerősíti egy másik hír, amely szerint a Fortenova Group (ex- Agrokor) keretében működő PIK Vrbovec élelmiszeripari kombinát és a zágrábi Zvijezda olaj- és majonézgyár közösen létrehozta az első horvát növényi alapú termékcsoportot Planet of plants (Növények bolygója, PP) néven.
A termékcsoporton belül hamburgert, szalámit, olajat, majonézt, növényi krémet és proteinkockát kínálnak a lelkes vegetariánus/vegán fogyasztóknak, illetve – tessék megkapaszkodni – a flexitáriánusoknak.
A flexitáriánus elnevezés egy szóösszetétel, amely a flexibilis és a vegetáriánus szavak összekapcsolásával keletkezett.
A flexitáriánus étrendben nagyon hangsúlyos szerepet kapnak a növényi alapanyagok, de a hús-, a hal-, a tejtermék-, tojásfogyasztás is rugalmasan beilleszthető a mindennapokba, vagyis a flexitáriánusok nem akarnak mindenképpen visszamenni legelni.
Magyarul talán “lazán evőknek” nevezhetnénk őket. Biztosan nagy a különbség köztük és a boomer mindenevők között, csak ez igazából még nem domborodott ki, illetve az élelmiszeripar & vendéglátás még nem fedezte fel az “új kaszt” megjelenésében rejlő üzleti lehetőségeket.
A Fortenova a PP-jellegű fantasztikusan egészséges, klíma- és állatmentő finomságokat eleinte csak Horvátországban és Szlovéniában árulja, de a közeljövőben Szerbiában is piacra dobja ezeket a termékeket.
Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka
Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.
– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?