JÓ BAB A LÓBAB: A lóbabbiznisz és egyéb nyári történetek

 
A beköszöntő kánikula nyomán Horvátországban vakáció szaga kezdett lenni a levegőnek, egyre inkább úgy tűnik, hogy nyakunkon az uborkaszezon és a diplomáciai nyári szünet, amikor a politikusok szabadságra mennek. Bár ezt a BALK-nál – millió oknál fogva – nem tehetjük meg, bár a legokosabb volna követni a horvát és egyéb parlamentek példáját, és a hónap végén beszüntetni a munkát őszig. A nyár a sanghaji kétfejű borjúk, pucér testek és a zaftos történetek ideje, és ez így van azóta, hogy Pulitzer József átrándult az Óperencián, hogy az amerikai sajtónak bemutasson néhány hátrahúzós cselt.

Olvasnivaló mindenképpen lesz

A cinikusabb lelkületű újságírók – másmilyen meg nagyon nincs is, kivéve a zsoldosokat – ilyenkor azt szokták mondani, hogy ha nincs hír, az nem baj, majd csinálunk. És akkor jön a fekete helikopter, mindenféle jacht, meg luxusvilla, valamint az elk*rtukban rejlő, összes, még ki nem használt potenciál.

A korosodó hírlapírók hozzáállása ezzel szemben némileg árnyaltabb, a maxima nálunk úgy hangzik, hogy mindig van miről írni, csak éppen rá kell jönni, hogy mi az.

Például itt van ez a lóbabbiznisz!

Mint a minap a horvát Poslovni dnevnik (Üzleti hírlap) hírül adta, Slatina mellett, Novi Senkovacon július végén megkezdi a termelést Európa első gyára, amely lóbabból állít elő növényi eredetű fehérjét.

Bár a lóbab neve kicsit megtévesztő, mégiscsak növényről van szó.

A dán-horvát közös vállalkozás egy csődbe ment sertésfarm helyén felhúzott üzemben indul – micsoda szimbólum!

Az új üzemben mintegy 60 ember dolgozik majd, három váltásban.

A vállalkozás 2020-ban 30 hektáron termesztette kísérleti jelleggel lóbabot, ami idén a tízszeresére nőtt, a tervek szerint jövőre viszont már 3000 hektáron vetik a növényt.

A szójával ellentétben a lóbabnak nincs GMO változata, még.

A NutriS néven, mintegy 30 millió eurós (220 millió kuna) beruházással létrehozott vállalkozás a dán partner, a SiccaDania és a Koppenhágai Egyetem által kifejlesztett ún. frakcinációs eljáráson alapul.

Zvonimir Sedlić, a NutriS igazgatótanácsának elnöke azt mondta, hogy egy környezetkímélő, fenntartható technológiáról van szó, amelynek segítségével szétválasztják a lóbab összetevőit fehérjére, keményítőre és növényi rostokra, amit aztán a jövő élelmiszeriparában a húst, a tojást és a tejet kiváltó ún. plant-based, azaz növényi alapú termékek gyártása során hasznosítanak.

A horvát lóbab dicsérete

Hogy miért lóbab, és miért éppen Horvátországra esett a választás?

A válasz egyszerű: azért, mert a horvát szántóföldek bizonyíthatóan ökológiailag tisztának számítanak, és így az eredeti, genetikailag nem módosított lóbab megőrizheti a természet vagy istenadta tulajdonságait, kinek hogy tetszik.

Hogy mekkora üzletről lehet szó?

Erre világosan rámutatnak a következő adatok: a növényi eredetű protein iránti kereslet világszinten kétszámjegyű növekedést mutat minden évben, ez tavaly Európában 50 százalékos volt. Az Európai Unió lóbab-szükségleteinek mintegy 75 százalékát importból fedezi.

Magyarán ez azt jelenti, hogy jó ideig nem tudnak annyit termelni, hogy ne lehessen eladni, miután – nem győzzük elégszer hangsúlyozni – a behozatali szója- és csicseriborsó-alapú fehérjékkel szemben a lóbab-protein szavatoltan GMO-mentes, még.

Planet of plants

A szépreményű lóbab-bizniszről való tudósítást megerősíti egy másik hír, amely szerint a Fortenova Group (ex- Agrokor) keretében működő PIK Vrbovec élelmiszeripari kombinát és a zágrábi Zvijezda olaj- és majonézgyár közösen létrehozta az első horvát növényi alapú termékcsoportot Planet of plants (Növények bolygója, PP) néven.

A termékcsoporton belül hamburgert, szalámit, olajat, majonézt, növényi krémet és proteinkockát kínálnak a lelkes vegetariánus/vegán fogyasztóknak, illetve – tessék megkapaszkodni – a flexitáriánusoknak.

A flexitáriánus elnevezés egy szóösszetétel, amely a flexibilis és a vegetáriánus szavak összekapcsolásával keletkezett.

A flexitáriánus étrendben nagyon hangsúlyos szerepet kapnak a növényi alapanyagok, de a hús-, a hal-, a tejtermék-, tojásfogyasztás is rugalmasan beilleszthető a mindennapokba, vagyis a flexitáriánusok nem akarnak mindenképpen visszamenni legelni.

Magyarul talán “lazán evőknek” nevezhetnénk őket. Biztosan nagy a különbség köztük és a boomer mindenevők között, csak ez igazából még nem domborodott ki, illetve az élelmiszeripar & vendéglátás még nem fedezte fel az “új kaszt” megjelenésében rejlő üzleti lehetőségeket.

A Fortenova a PP-jellegű fantasztikusan egészséges, klíma- és állatmentő finomságokat eleinte csak Horvátországban és Szlovéniában árulja, de a közeljövőben Szerbiában is piacra dobja ezeket a termékeket.