Gazdaság

NEM FELHŐTLEN AZ ÉG: Nyolc éve veszteséges a szerb légitársaság

Közzétéve:

3 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma:

2021.05.11.

Írta

Tóth D. Lívia

NEM FELHŐTLEN AZ ÉG: Nyolc éve veszteséges a szerb légitársaság

A cikk meghallgatása

A belgrádi repülőtérről induló utasokat immár Nikola Tesla is elkísérte New Yorkba a május elsejei ünnepekre. Az Air Serbia új repülőgépének farokszárnyára ugyanis a neves szerb tudós képét festették. Az Airbus 330-200 az Air Serbia legújabb szerzeménye, a repülőgép egyedi kinézetét pedig Írországban kreálták.

A kormány támogatja

Az új repülőgép utasainak még Ana Brnabić kormányfő is integetett a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren. Brnabić a fényűző eseményen nem felejtette el emlékeztetni a közvéleményt arra, hogy az Air Serbia tavaly 10 ezer szerb állampolgárt szállított vissza hazájába, akik a határok lezárását követően külföldön ragadtak. Hangsúlyozta, hogy a szerb nemzeti légitársaság külföldieket is segítette a hazajutásban.

– Az Air Serbia megerősít mindent, ami Szerbiát jellemzi. Büszke vagyok arra, hogy a szerb kormány anyagilag is támogatta a nemzeti légitársaságot, és ha erre szükség lesz, akkor ezt a jövőben is megteszi

– fejezte be gondolatmenetét a szerb kormányfő, miközben Tesla arcmása a felhők közé emelkedett.

Aki tud a sorok között olvasni, annak aligha kell mondani, hogy valami bűzlik Dániában. Avagy az Air Serbiában.

Az Air Serbia nyeli a közpénzt

Az Air Serbia hivatalosan 2013-ban kezdte meg működését. Ekkor jött ugyanis létre a stratégiai megállapodás a volt jugoszláv időkre emlékeztető szerb nemzeti légitársaság, a Jat Airways, valamint az Etihad Airways között.

Az egyezmény értelmében az Egyesült Arab Emírségek nemzeti légitársasága 49%-os részesedést szerzett az 1992-ben alapított Jat Airwaysben, amelyet 21 év után átszerveztek és Air Serbiara kereszteltek át. A szerb nemzeti légitársaság problémáit azonban sem az átkeresztelés, sem a nagy reményekkel kecsegtető egyesülés nem oldotta meg: működését azóta is a folyamatos eladósodás jellemezi.

A poshadó állóvizet a Költségvetési Tanács 2021-es évre vonatkozó javaslata kavarta fel, ismét. A szakemberek becslése szerint a légitársaságnak ugyanis mintegy 200 millió euróra lesz szüksége ahhoz, hogy az év végéig fenntartsa a fizetőképességét.

A dokumentumban többek között kiemelték, hogy a szerb nemzeti légitársaság a járvány kitörése nélkül is mintegy 60 millió euró veszteséggel zárta volna a 2020-as évet, a pandémia azonban további 40 millióval megemelte az adósságállományt. 2019-ben sem zárt jobb évet a légitársaság: a csaknem 342 millió eurós adósság 1,6-szorosa volt az Air Serbia tulajdonában levő vagyonnak, ami 125 millió eurós tőkevesztességet jelentett.

Az elemzés alapján a Költségvetési Tanács megállapította, hogy az Air Serbia alapításától kezdve folyamatosan veszteséget termel, ami a hatályos jogszabályok értelmében önmagában elegendő indok lenne a csődeljárás megindításához.

A jelentést követő napokban azonban Pavle Petrović, a tanács elnöke nyilatkozataiban kiemelte, hogy a felszámolás helyett célszerűbb lenne “az európai gyakorlattal összhangban alaposan átszervezni a légitársaságot”. Az említett 200 millió eurós állami támogatás ugyanis arra lesz elegendő, hogy a cég fedezze a 2020-as és 2021-es évben “sikeresen elért” vesztességet, ami semmi jóval nem kecsegtet, mert az Air Serbia továbbra sem tudja majd fenntartani magát, nemhogy jövedelmet termeljen.

– Ha 2022-től visszaáll a zavartalan légi közlekedés Európában, a szerb nemzeti légitársaság akkor is évi 30 millió eurós vesztességet termel

– figyelmeztette az állami vezetést a Költségvetési Tanács. NEM FELHŐTLEN AZ ÉG: Nyolc éve veszteséges a szerb légitársaság

Mindebből következik, hogy az állam most azért fizet, hogy jövőre is fizethessen.

Megtépázott szárnyak

A szerb állami vezetés szinte azonnal reagált a tanács jelentésére, Siniša Mali pénzügyminiszter kicsit a számok, kicsit a politika nyelvén szólalt meg, amikor kijelentette, hogy a szerb nemzeti légitársaság “meghatározó szerepet tölt be az ország gazdasági életében, és eltéphetetlen köteléket alkot Szerbia és a világ között.

A pénzügyminiszter számokkal is igyekezett alátámasztani politikai állítását: hangsúlyozta, hogy az Air Serbia 2019-ben 2,74 millió utast szállított, 21 repülővel 33.322 járatot indított, amivel megduplázta 2013-as teljesítményét.

Kiemelte, hogy a Cégnyilvántartási Ügynökség (APR) oldalán közzétett nyilvános jelentések szerint az Air Serbia 2013 és 2019 között pozitív nettó jövedelmet valósított meg, a bevétele évről-évre növekszik, akárcsak a birtokában lévő ingók és ingatlanok értéke.

A Mali által prezentált adatok szerint a légitársaság 2019-ben 356 millió eurós összbevételt valósított meg, és 9,5 millió eurós nyereséggel zárta az évet. A cég nettó jövedelme 2018-ban 12,2 millió euró volt, és 323,1 milliós összbevételt valósított meg. Adósága 2018 végén 146,64 millió euró volt, egy évvel később pedig 117,98 millió euró.

Nem baj, ha nem érti, ennek pont ez a célja!

A szerb pénzügyminiszter nyilatkozataiban többször is hangsúlyozta, hogy az elemzéseket a 2013-as évet figyelembe véve kell készíteni: a nyolc évvel ezelőtti évzáró jelentés szerint az akkor majdnem félig értékesített Jat Airways-nek 304,31 millió euró adóssága volt a hazai szállítók és a bankok felé, amit 2014-ben és 2015-ben az állam megtérített. Mali szerint “a felelős döntéssel azokat a problémákat oldotta meg az állami vezetés, amelyeket az előző kormánytól örökölt”.

Vagyis ott is volt visszafelé mutogatás, ami a mai napig sem fejeződött be.

Nemzeti érdek

A szerb pénzügyminiszter azt is kiemelte, hogy a nemzeti légitársaságnak nyújtott állami segítségről szóló dokumentumok nyilvánosak, átláthatóságukat pedig a hazai illetékesek mellett az uniós szervezetek is ellenőrzik: erre ugyanis kötelezettséget vállalt az állami vezetés, amikor megindította az uniós csatlakozási folyamatot.

Mali hangsúlyozta, hogy a pandémia elleni küzdelem szerves részét képezi, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával a szerb állam támogatja azt a nemzeti légitársaságot, amely a legnehezebb helyzetekben a kormány rendelkezésére bocsájtotta minden kapacitását. Az Air Serbia ugyanis több mint 200 járatot indított annak érdekében, hogy lélegeztetőgépek, tesztek, maszkok, arcpajzsok és más egészségügyi felszerelések érkezzenek az országba.

– Az Air Serbia fennmaradása nemzeti érdek, így büszkén folytatjuk a csaknem egy évszázada suhanó szárnyak védelmét

– nyilatkozta többször is a pénzügyminiszter.

Az elmondottakból kiderül, hogy a belgrádi kormány a lehető legdrágább védőoltását nyomja bele az Air Serbiába: az ország lakkossága pedig 200 millió eurót fizet azért, hogy lélegeztetőgépen tartsanak egy haldoklót .

Az olvasás folytatása

Gazdaság

A szlovén és a horvát gazdaság egyesüléssel védekezik másokkal szemben

A horvát-szlovén együttműködés egyre szorosabb, jelentős gazdasági előnyöket hoz mindkét országnak. A közös erőfeszítések 2022-ben közel 10 milliárd euró áruforgalmat eredményeztek

Közzététel:

4 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2024.05.20.

Írta

BALK Hírek

A szlovén Iskra február végén jelentette be, hogy megvette a főleg energetikai rendszereket gyártó spliti Elmapot. Az Iskrának ez a harmadik jelentős beruházása Horvátországban, miután 2019-ben megvette a Šibenik Hajógyárat, 2021-ben pedig a zágrábi ELKA kábelgyártót (Forrás: Elmap)

A cikk meghallgatása

A volt Jugoszlávia óriásai, a horvát Končar – Mérésirányító transzformátorok és a szlovén Iskra bíznak az együttműködés bővítésében; a Končar energiatároló kondenzátorokkal látja el a szlovénokat, ők pedig különféle vizsgálatokhoz használják a Končar laboratóriumát, amelyet kiválónak tartanak. Ez csak egy abból a száz együttműködésből, amelyet a Večernji list vizsgált meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadóinak segítségével. A zágrábi lap írásából kiderül, hogy a szlovénok főleg a horvát energiai és ipari cégek iránt érdeklődnek, a horvátok viszont a szlovén élelmiszeriparba és a kiskereskedelembe fektetnek be.

Horvát-szlovén együttműködés

A lap megjegyzi, hogy egyes cégek mára már stratégiailag fontos üzleti rendszerekké nőtték ki magukat, mint például a szlovén Petrol horvát olaj- és gázpiaci előretörése vagy a Fortenova irányító szerepe a szlovén kiskereskedelem terén.

Kapcsolódó cikk

Felhős idő ukrán csirkehússal

A Croatia osiguranje biztosítónak ugyanakkor nem sikerült megszereznie a vágyott szlovén biztosítót, a Sava Re-t, csak kisebbségi részesedéshez jutott benne. Néhány vállalat viszont már többször cserélt gazdát, mint például a Perutnina Ptuj baromfitenyésztő cég, amely 20 évvel ezelőtt megvásárolta a csáktornyai Pipót, de ma már ukrán tulajdonban van. Itt természetesen Jurij Koszjuk ukrán csirkekirályra kell gondolni, akiről a BALK is írt már, nem is egyszer.

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt Horvátországban és Szlovéniában egyaránt erősen támogatták a nemzeti érdekek megőrzését a gazdaságban, ma viszont egyre gyakrabban beszélnek a két kis gazdaság közös érdekéről, amely 2022-ben közel 10 milliárd euró áruforgalmat bonyolított le egymással.

Saša Muminović, a SLO CRO Üzleti Klub elnöke a zágrábi lapnak úgy nyilatkozott, hogy most a két kis gazdaság szinergikus hatásaira összpontosítanak az európai piacon, és megerősítette, hogy ma már másképp tekintenek a határokon átnyúló felvásárlásokra, mint korábban, amikor az Agrokor megvette a Mercatort.

A horvát Pivac húsfeldolgozó vállalat Szlovéniában vásárolt be (Forrás: Internet)

A Večernji list beszámolója szerint ez az év még a felénél sem tart, de a fent említett szlovén Iskra eddig három céget szerzett meg a szomszédos országban, a Pivac húsfeldolgozó üzem pedig Szlovéniában vásárolt be, de ezen a téren nem ők az egyetlenek.

Kapcsolódó cikk

A TÁBORNOK (K)ÚTJAI: Ismét eladta benzinkútjait az olajmágnás horvát tábornok

A szlovén Advance Capital Partners befektetési alap, amely már rendelkezik egy online bolttal és a Brioni szállítmányozó cég boldog tulajdonosa, most többségi részesedést (60 százalékot) szerez a varasdi napelemgyártó Solvisban, bár erre még várja a versenyhatóságok jóváhagyását.

A szabályozók jóváhagyását várja a horvát Meritus ulaganja befektető cég is, amely bejelentette a szlovén Panvita agrárvállalat többségi csomagjának megvásárlását. Ez egy élelmiszertermelő vállalat, amely kukoricatermesztéssel, valamint sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkozik, de van gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, illetve borászattal foglalkozó részlege is.

Ezzel nem értünk a sor végére, viszont ennyiből is kiderül, hogy egyre gyorsabb ütemben zajlik a horvát és szlovén gazdaság összekapcsolódása, amit Damir Kecko, a PwC Croatia tanácsadó cég partnere különösen jónak tart, és ezen a téren további javulásra számít.

Muminović, a SLO CRO Üzleti Klub elnöke szintén hisz a szlovén és horvát cégek egyre szorosabb összeolvadásában a harmadik piacokon való közös fellépés érdekében, miközben arra is utalt, hogy folyamatosan növekszik a két ország, mármint a Szlovénia és Horvátország közötti áruforgalom, ami által már mindkét ország a másik első öt legfontosabb gazdasági partnere közé tartozik.

Kecko úgy vélte, hogy a két ország gazdasági együttműködése azóta erősödik, hogy Horvátország és Szlovénia közös erővel megépítette a krškoi atomerőművet.

A tanácsadó szerint a Crodux horvát olajcég Petrol által történt átvételét, vagy számos más tranzakciót stratégiai jelentőségűnek lehet tekinteni, ami túlmutat két vagy több magántulajdonos puszta üzleti döntésén. Korábban ezzel a tranzakcióval is foglalkoztunk, a kapcsolódó cikkünkben további részletek olvashatók az üzletről.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Saša Muminović, a fent említett SLO CRO Üzleti Klub elnöke megjegyezte, hogy az ezredfordulót követően a szlovén és horvát cégek egymás ellen védték magukat, most viszont közösen védekeznek a harmadik felekkel szemben.

Kapcsolódó cikk

A 20. TAGÁLLAM: A kuna a mai nappal bevonul a történelembe

Muminović szerint fontos, hogy a felvásárlások és az egyesülések ne a konszolidációt szolgálják az eladás érdekében, hanem hogy a növekedés és a fejlődés érdekében történjenek, mert mindkét ország érdeke az élelmiszeripar és a kiskereskedelem megőrzése.

A SLO CRO Üzleti Klub elnöke szerint a gazdasági klíma változását nem csak Horvátország uniós csatlakozása, majd a schengeni és az euróövezetbe történt belépése váltotta ki, hanem a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése is.

Damir Kecko, a PricewaterhouseCoopers tanácsadója úgy látja, hogy horvát szemszögből jelentősnek tűnik ugyan számos szlovén élelmiszeripari cég felvásárlása, viszont a szlovénok még mindig előnyt élveznek ezen a téren, a tanácsadó véleménye szerint ugyanis még mindig valamivel nagyobb értékűek azok a tranzakciók, amelyek során a szlovén társaságok vásárolják meg a horvát cégeket.