Koszovó
SZÁZ ÉV BÉKE: Szerbia lemond az adományként kapott vakcinák jó részéről, de mi lesz Koszovóval?
Szerbia átengedi az Európai Uniótól kapott vakcinák jó részét a térség más országainak, mert ebben a kérdésben jobban áll a többieknél. Erről a szerb elnök beszélt, miután Belgrádban fogadta az odalátogató német külügyminisztert, és ezzel a miniszterelnöki szerepkör mellett vindikálta magának a külügyminiszteri posztot is. Aleksandar Vučić kijelentette, hogy Szerbia békét szeretne építeni az albánokkal az elkövetkező száz évben, ami eléggé felelőtlen nyilatkozat. Heiko Maas belgrádi látogatása során három fontos téma került terítékre: a vakcinák, az albán-szerb viszony, valamint Szerbia kapcsolatai az Európai Unióval, és azon belül Németországgal. Német szempontból volt egy negyedik fontos téma is, az új belgrádi nagykövetség megnyitása.
Első téma: a vakcinák
A szerb elnök elmondta, hogy a hazája a COVAX-programon keresztül eddig 57 ezer vakcinát kapott a tervezett 96 ezerből, ami a kisebb tétel.
– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki megjegyezte, hogy Szerbiában jelenleg négy féle vakcina áll rendelkezésre, majd egy német újságíróra rámutatva hozzátette, hogy ha szeretné beadatni magának a vakcinát, akkor elmehet az oltópontra, és ott felveheti.
Szerbián – de Belgrádban egész biztosan – jelenleg előzetes bejelentkezés nélkül bárki felveheti az oltást.
Második téma: a szerb-albán (v)iszony
Koszovóval kapcsolatban a szerb álláspont a régi, ami az unalomig ismételt „kompromisszumos megoldást” jelenti, vagyis Koszovó függetlenségének elutasítását. Viszont ez a „befagyasztott konfliktus” nem csak a koszovói albánoknak, hanem a szerbeknek sem felel meg.
– mondta a szerb elnök. Ez azonban nem kis kívánság, hiszen az utóbbi időben ötven évente szokott kitörni háború a Balkánon, és ebből már húsz év eltelt.
Német részről ezúttal nem sürgették olyan erőteljesen Koszovó függetlenségének elismerését, mint egy nappal korábban, vagy ez fennakadt a „szerb médiaszűrőn”.
Belgrádi jelentések szerint Heiko Mas német külügyminiszter „kicsit amerikaiasan” a következőkre mutatott rá: tisztában van azzal, hogy a Pristinával való kapcsolatok normalizálása nem könnyű, de úgy vélte, hogy ez hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is.
Hass szerint Németország támogatja ezt a folyamatot, az EU-t és Miroslav Lajčákot, aki az EU nevében közvetít a párbeszédben, illetve most nem közvetít, mert nincs párbeszéd.
Non-paper és a koszovói határok
A koszovói sajtó beszámolója szerint Heiko Mass Pristinában kissé bátrabban nyilatkozott Koszovó függetlenségének elismeréséről.
A Gazette Express szerint a német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Koszovó Szerbia részéről történő elismerése a párbeszéd egyik eleme lesz, de arra is felhívta a figyelmet, hogy kompromisszumokra van szükség a végleges megoldás eléréséhez.
Maas a Vjosa Osmani koszovói elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kitért a non-paper témára is, és hangsúlyozta, hogy a balkáni határok újrarajzolása „a múlté”, és Németország ellenzi ezeket az elképzeléseket.
– mondta Maas.
Albán források szerint Mass Pristinából tehát azt üzente Belgrádnak, hogy Koszovó elismerése a párbeszéd egyik eleme lesz, amit a koszovói albánok szeretnének belehallani minden külföldi nyilatkozatba, miközben a határok sérthetetlenségére vonatkozó szavakat a legszívesebben elengednék a fülük mellett, mert ez azt is jelenti, hogy Németország ellenzi Koszovó és Albánia egyesülését, ami „albán fenyegetésként” egyre gyakrabban hangzik el hol Pristinában, hol Tiranában.
Vjosa Osmani koszovói elnök kijelentette, hogy a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédet „reszettelni” kell, vagyis újra kell indítani, de kizárta, hogy Pristina „belemenne egy olyan kalandba, amit a határmódosítások jelentenek”. Itt nyilvánvalóan a majdnem tető alá hozott Vučić-Thaçi alkura gondolt, és nem a nagy albán haza megteremtésére.
A koszovói elnök ugyanakkor elvárja, hogy a Szerbiával folytatott párbeszéd kölcsönös elismeréssel záruljon.
Harmadik téma: a szerb-német kapcsolatok
Aleksandar Vučić büszke arra, hogy a világjárvány idején is növekedett Szerbia kereskedelme Németországgal.
– mondta Vučić, aki hozzátette, hogy öt évvel ezelőtt a német cégek 17 ezer embert foglalkoztattak Szerbiában, most ez a szám 70 ezer felett van
– jelentette ki a szerb elnök.
A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.
Az amerikaiakkal közösen
Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki
A Kosovo Security Force logója
A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.
Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.
Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.
– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.
Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.
A gjakovai repülőtér újjáépítése
A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.
Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.
Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.
A djakovai reptér elhelyezkedése
A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.
A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.
A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.
A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.
Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára
A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
An unleashed Serbian minister would create a new political party, he would impose sanctions on Russia
Német lőszergyár Magyarországon, Szlovénia is gyártana lőszereket az uniós programban
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
Oroszország3 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azótaNincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azótaSzerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
