SZÁZ ÉV BÉKE: Szerbia lemond az adományként kapott vakcinák jó részéről, de mi lesz Koszovóval?

Olvasási idő: 3 perc

Szerbia átengedi az Európai Uniótól kapott vakcinák jó részét a térség más országainak, mert ebben a kérdésben jobban áll a többieknél. Erről a szerb elnök beszélt, miután Belgrádban fogadta az odalátogató német külügyminisztert, és ezzel a miniszterelnöki szerepkör mellett vindikálta magának a külügyminiszteri posztot is. Aleksandar Vučić kijelentette, hogy Szerbia békét szeretne építeni az albánokkal az elkövetkező száz évben, ami eléggé felelőtlen nyilatkozat. Heiko Maas belgrádi látogatása során három fontos téma került terítékre: a vakcinák, az albán-szerb viszony, valamint Szerbia kapcsolatai az Európai Unióval, és azon belül Németországgal. Német szempontból volt egy negyedik fontos téma is, az új belgrádi nagykövetség megnyitása.

Első téma: a vakcinák

A szerb elnök elmondta, hogy a hazája a COVAX-programon keresztül eddig 57 ezer vakcinát kapott a tervezett 96 ezerből, ami a kisebb tétel.

Az Európai Unió június végéig 630 ezer vakcinát küld a térségbe. Szerbiának ebből a lakosság arányának megfelelően 260-270 ezer vakcina jutna. De mi csak 36 ezer vakcinát kapunk, mi ezzel egyet értetünk, mert ezek a vakcinák fontosabbak a régió többi országa számára

– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki megjegyezte, hogy Szerbiában jelenleg négy féle vakcina áll rendelkezésre, majd egy német újságíróra rámutatva hozzátette, hogy ha szeretné beadatni magának a vakcinát, akkor elmehet az oltópontra, és ott felveheti.

Mi úgy gondoljuk, hogy azok az emberek, akik Belgrádba érkeznek, akiknek üzleti vagy sportkapcsolataik vannak nemcsak Belgrádban, hanem Szerbia egész területén, ne adják át a betegséget, és ők is biztonságban legyenek.

Szerbián – de Belgrádban egész biztosan – jelenleg előzetes bejelentkezés nélkül bárki felveheti az oltást.

Második téma: a szerb-albán (v)iszony

Koszovóval kapcsolatban a szerb álláspont a régi, ami az unalomig ismételt “kompromisszumos megoldást” jelenti, vagyis Koszovó függetlenségének elutasítását. Viszont ez a “befagyasztott konfliktus” nem csak a koszovói albánoknak, hanem a szerbeknek sem felel meg.

Szerbia úgy véli, hogy a befagyasztott konfliktus nem a legjobb megoldás, mert bármikor megjelenhet valaki, aki kifagyasztja. Nekünk arra van szükségünk, hogy a békét építsük az albánokkal, de másokkal is a következő száz évben

– mondta a szerb elnök. Ez azonban nem kis kívánság, hiszen az utóbbi időben ötven évente szokott kitörni háború a Balkánon, és ebből már húsz év eltelt.

Német részről ezúttal nem sürgették olyan erőteljesen Koszovó függetlenségének elismerését, mint egy nappal korábban, vagy ez fennakadt a “szerb médiaszűrőn”.

Belgrádi jelentések szerint Heiko Mas német külügyminiszter “kicsit amerikaiasan” a következőkre mutatott rá: tisztában van azzal, hogy a Pristinával való kapcsolatok normalizálása nem könnyű, de úgy vélte, hogy ez hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is.

Hass szerint Németország támogatja ezt a folyamatot, az EU-t és Miroslav Lajčákot, aki az EU nevében közvetít a párbeszédben, illetve most nem közvetít, mert nincs párbeszéd.

Non-paper és a koszovói határok

A koszovói sajtó beszámolója szerint Heiko Mass Pristinában kissé bátrabban nyilatkozott Koszovó függetlenségének elismeréséről.

A Gazette Express szerint a német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Koszovó Szerbia részéről történő elismerése a párbeszéd egyik eleme lesz, de arra is felhívta a figyelmet, hogy kompromisszumokra van szükség a végleges megoldás eléréséhez.

Maas a Vjosa Osmani koszovói elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kitért a non-paper témára is, és hangsúlyozta, hogy a balkáni határok újrarajzolása „a múlté”, és Németország ellenzi ezeket az elképzeléseket.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a térképek újrarajzolására vonatkozó ötletek irreálisak és nagyon veszélyesek

– mondta Maas.

Albán források szerint Mass Pristinából tehát azt üzente Belgrádnak, hogy Koszovó elismerése a párbeszéd egyik eleme lesz, amit a koszovói albánok szeretnének belehallani minden külföldi nyilatkozatba, miközben a határok sérthetetlenségére vonatkozó szavakat a legszívesebben elengednék a fülük mellett, mert ez azt is jelenti, hogy Németország ellenzi Koszovó és Albánia egyesülését, ami “albán fenyegetésként” egyre gyakrabban hangzik el hol Pristinában, hol Tiranában.

Vjosa Osmani koszovói elnök kijelentette, hogy a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédet “reszettelni” kell, vagyis újra kell indítani, de kizárta, hogy Pristina „belemenne egy olyan kalandba, amit a határmódosítások jelentenek”. Itt nyilvánvalóan a majdnem tető alá hozott Vučić-Thaçi alkura gondolt, és nem a nagy albán haza megteremtésére.

A koszovói elnök ugyanakkor elvárja, hogy a Szerbiával folytatott párbeszéd kölcsönös elismeréssel záruljon.

Harmadik téma: a szerb-német kapcsolatok

Aleksandar Vučić büszke arra, hogy a világjárvány idején is növekedett Szerbia kereskedelme Németországgal.

Amikor miniszterelnök lettem, 2,8 milliárd euró körül volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, ma 5,4 milliárd euró

– mondta Vučić, aki hozzátette, hogy öt évvel ezelőtt a német cégek 17 ezer embert foglalkoztattak Szerbiában, most ez a szám 70 ezer felett van

Számunkra nincs sem nagyobb, sem jelentősebb partner az Európai Unió esetében, az EU-val folytatott teljes kereskedelem 66 százaléka ugyanis Németországgal valósul meg

– jelentette ki a szerb elnök.


Napi hírlevél, ne maradj le róla!



szerb SZÁZ ÉV BÉKE: Szerbia lemond az adományként kapott vakcinák jó részéről, de mi lesz Koszovóval? balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!