Koszovó
SZÁZ ÉV BÉKE: Szerbia lemond az adományként kapott vakcinák jó részéről, de mi lesz Koszovóval?
Szerbia átengedi az Európai Uniótól kapott vakcinák jó részét a térség más országainak, mert ebben a kérdésben jobban áll a többieknél. Erről a szerb elnök beszélt, miután Belgrádban fogadta az odalátogató német külügyminisztert, és ezzel a miniszterelnöki szerepkör mellett vindikálta magának a külügyminiszteri posztot is. Aleksandar Vučić kijelentette, hogy Szerbia békét szeretne építeni az albánokkal az elkövetkező száz évben, ami eléggé felelőtlen nyilatkozat. Heiko Maas belgrádi látogatása során három fontos téma került terítékre: a vakcinák, az albán-szerb viszony, valamint Szerbia kapcsolatai az Európai Unióval, és azon belül Németországgal. Német szempontból volt egy negyedik fontos téma is, az új belgrádi nagykövetség megnyitása.
Első téma: a vakcinák
A szerb elnök elmondta, hogy a hazája a COVAX-programon keresztül eddig 57 ezer vakcinát kapott a tervezett 96 ezerből, ami a kisebb tétel.
– Az Európai Unió június végéig 630 ezer vakcinát küld a térségbe. Szerbiának ebből a lakosság arányának megfelelően 260-270 ezer vakcina jutna. De mi csak 36 ezer vakcinát kapunk, mi ezzel egyet értetünk, mert ezek a vakcinák fontosabbak a régió többi országa számára
– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki megjegyezte, hogy Szerbiában jelenleg négy féle vakcina áll rendelkezésre, majd egy német újságíróra rámutatva hozzátette, hogy ha szeretné beadatni magának a vakcinát, akkor elmehet az oltópontra, és ott felveheti.
– Mi úgy gondoljuk, hogy azok az emberek, akik Belgrádba érkeznek, akiknek üzleti vagy sportkapcsolataik vannak nemcsak Belgrádban, hanem Szerbia egész területén, ne adják át a betegséget, és ők is biztonságban legyenek.
Szerbián – de Belgrádban egész biztosan – jelenleg előzetes bejelentkezés nélkül bárki felveheti az oltást.
Második téma: a szerb-albán (v)iszony
Koszovóval kapcsolatban a szerb álláspont a régi, ami az unalomig ismételt “kompromisszumos megoldást” jelenti, vagyis Koszovó függetlenségének elutasítását. Viszont ez a “befagyasztott konfliktus” nem csak a koszovói albánoknak, hanem a szerbeknek sem felel meg.
– Szerbia úgy véli, hogy a befagyasztott konfliktus nem a legjobb megoldás, mert bármikor megjelenhet valaki, aki kifagyasztja. Nekünk arra van szükségünk, hogy a békét építsük az albánokkal, de másokkal is a következő száz évben
– mondta a szerb elnök. Ez azonban nem kis kívánság, hiszen az utóbbi időben ötven évente szokott kitörni háború a Balkánon, és ebből már húsz év eltelt.
Német részről ezúttal nem sürgették olyan erőteljesen Koszovó függetlenségének elismerését, mint egy nappal korábban, vagy ez fennakadt a “szerb médiaszűrőn”.
Belgrádi jelentések szerint Heiko Mas német külügyminiszter “kicsit amerikaiasan” a következőkre mutatott rá: tisztában van azzal, hogy a Pristinával való kapcsolatok normalizálása nem könnyű, de úgy vélte, hogy ez hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is.
Hass szerint Németország támogatja ezt a folyamatot, az EU-t és Miroslav Lajčákot, aki az EU nevében közvetít a párbeszédben, illetve most nem közvetít, mert nincs párbeszéd.
Non-paper és a koszovói határok
A koszovói sajtó beszámolója szerint Heiko Mass Pristinában kissé bátrabban nyilatkozott Koszovó függetlenségének elismeréséről.
A Gazette Express szerint a német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Koszovó Szerbia részéről történő elismerése a párbeszéd egyik eleme lesz, de arra is felhívta a figyelmet, hogy kompromisszumokra van szükség a végleges megoldás eléréséhez.
Maas a Vjosa Osmani koszovói elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kitért a non-paper témára is, és hangsúlyozta, hogy a balkáni határok újrarajzolása “a múlté”, és Németország ellenzi ezeket az elképzeléseket.
– Szeretném hangsúlyozni, hogy a térképek újrarajzolására vonatkozó ötletek irreálisak és nagyon veszélyesek
– mondta Maas.
Albán források szerint Mass Pristinából tehát azt üzente Belgrádnak, hogy Koszovó elismerése a párbeszéd egyik eleme lesz, amit a koszovói albánok szeretnének belehallani minden külföldi nyilatkozatba, miközben a határok sérthetetlenségére vonatkozó szavakat a legszívesebben elengednék a fülük mellett, mert ez azt is jelenti, hogy Németország ellenzi Koszovó és Albánia egyesülését, ami “albán fenyegetésként” egyre gyakrabban hangzik el hol Pristinában, hol Tiranában.
Vjosa Osmani koszovói elnök kijelentette, hogy a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédet “reszettelni” kell, vagyis újra kell indítani, de kizárta, hogy Pristina “belemenne egy olyan kalandba, amit a határmódosítások jelentenek”. Itt nyilvánvalóan a majdnem tető alá hozott Vučić- Thaçi alkura gondolt, és nem a nagy albán haza megteremtésére.
A koszovói elnök ugyanakkor elvárja, hogy a Szerbiával folytatott párbeszéd kölcsönös elismeréssel záruljon.
Harmadik téma: a szerb-német kapcsolatok
Aleksandar Vučić büszke arra, hogy a világjárvány idején is növekedett Szerbia kereskedelme Németországgal.
– Amikor miniszterelnök lettem, 2,8 milliárd euró körül volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, ma 5,4 milliárd euró
– mondta Vučić, aki hozzátette, hogy öt évvel ezelőtt a német cégek 17 ezer embert foglalkoztattak Szerbiában, most ez a szám 70 ezer felett van
– Számunkra nincs sem nagyobb, sem jelentősebb partner az Európai Unió esetében, az EU-val folytatott teljes kereskedelem 66 százaléka ugyanis Németországgal valósul meg
– jelentette ki a szerb elnök.
Szerbia
HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe
Kihallgatták Milan Radoičićot, aki ügyvédje kíséretében ment be a belgrádi rendőrségre. A banjskai támadást megszervező koszovói szerb vezető ugyan vallomást, illetve nyilatkozatot tett, de nem vették őrizetbe, habár az általa szervezett fegyveres akcióban legalább négy személy, egy koszovói albán rendőr, és három koszovói szerb lázadó életét vesztette. A szerbiai belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az ügyet a belgrádi főügyészség veszi át, amelynek vezetője a nem kormányzati szerbiai sajtó szerint a szerb elnök köréhez tartozik.
Meghallgatás a hazafias bűncselekmény miatt
Milan Radoičić vallomásával kapcsolatban egyelőre nincsenek kiszivárogtatások, de még találgatások sem nagyon, egyelőre tehát csak annyit tudni, hogy a sokak által a koszovói szerb területek informális urának tekintett üzletember magára vállalta a felelősséget a banjskai lövöldözésért, mint ahogy ezt ügyvédje által tudatta.
A kihallgatást megelőzően – ellentétben Radoičić ügyvédjével – Aleksandar Vučić szerb elnök úgy látta, hogy a koszovói szerb vezetőnek meg kell jelennie a szerbiai illetékes hatóságok előtt, a szerb elnök ugyanakkor biztos volt abban, hogy sem Radoičić, sem a társai nem tűnnek el, jószerivel nem is igen van hova menniük.
– Ha bárki is azt hinné, hogy elszöknek és elrejtőznek, nem fognak. Ő és ezek a fiúk, akik az események szereplői voltak, büszkék a tettükre
– mondta Vučić, aki feltűnően direkt módon kapcsolódott be az ügy kezelésébe, ő jelentette be Radoičić távozását a Szerb Lista alelnöki tisztségéről, és ő jelezte előre a koszovói szerb “szabadságharcos” kihallgatását is, amit szerb részről persze nem így prezentálnak a nagyérdemű felé.
A szerb oldalon úgy fogalmaznak, hogy Radoičić állampolgári minőségében nyilatkozatot tett, ami nem vonja maga után, hogy netalán őrizetbe vegyék és vizsgálati fogságba helyezzék, ez Szerbiában a “hazafias bűncselekmények” esetében egyébként sem igen szokás.
Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy szerb részről ugyanúgy “félrevezető terminológiát” használnak, mint az oroszok az Ukrajna elleni támadás esetében, a szeptember 24-én történt eseményeket ugyanis nem nevezik terrorakciónak, de még lázadásnak sem, hanem “tragikus eseményként” aposztrofálják a történteket.
Ezek után már az is érthető, hogy miért nem került sor Radoičićnak és a banjskai “hazafias bűncselekmény” többi résztvevőjének az őrizetbe vételére.
Koszovó követeli a kiadatásukat
Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter a Szabad Európának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Milan Radoičić azért vállalta magára a történtek megszervezését, mert bebizonyosodott a részvétele a terrortámadásban.
Ami a terminológiát illeti a pristinai albán vezetés természetesen nem “tragikus eseményként” emlegeti a történteket, hanem egyértelműen terrorcselekményként, miután a szerb fegyveresek szeptember 24-én, a hajnali órákban koszovói rendőrökre támadtak Banjska térségében, és megöltek egy albán származású koszovói rendőrt.
Sveçla ezért jelezte, hogy a koszovói illetékes hatóságok a nemzetközi partnereken keresztül kérni fogják Szerbiától mindazok kiadatását Koszovónak, akik részt vettek a terrorakció tervezésében és végrehajtásában. A partnereken először az Egyesült Államokat kell érteni, majd az Európai Uniót, aztán pedig a többieket, mondjuk Németországot és Nagy-Britanniát.
A legújabb pristinai matematika szerint a kiadatás kapcsán akár nyolcvan személy is számításba jöhet, bár korábban csak harminc támadót emlegetett a koszovói vezetés, ami a különböző videók alapján reálisnak is tűnt.
A szponzor és a szponzorált?
Ennek értelmében – ad absurdum – a kiadatás esetleg vonatkozhat magára a szerb elnökre is, hiszen Sveçla szerint Radoičić nem egyedül cselekedett, hanem Aleksandar Vučić és a szerb kormányzati struktúra támogatásával.
– Nagyon jól tudjuk, hogy rendkívül közel állt Aleksandar Vučićhoz, aki a Milošević-kormány idején propagandaminiszter volt. Bár ő Szerbia elnöke, mégis propagandaminiszter maradt
– mondta Sveçla, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók Banjskában katonai fegyvereket használtak, amelyek között voltak 2021-es és 2022-es évjáratúak is, vagyis nem arról van szó, hogy az 1998/99-es háborúból maradtak vissza.
A koszovói belügyminiszter ennek okán megjegyezte, hogy ezek a fegyverek közvetlenül a szerb katonai raktárakból érkeztek Koszovóba, és nem elszigetelt esetről van szó, mert korábban hasonló fegyvereket foglaltak le Zvečanban és Észak-Mitrovicában is.
Az oroszok is érintettek?
Sveçla az érintettség terén még tovább ment, nem elégedett meg Szerbia felemlegetésével, szerinte az ügybe ugyanis Oroszország is belekeveredett, bár konkréten Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadatását nem követelte, ellene már egyébként is van egy érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs.
A koszovói belügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy szerinte orosz zsoldosok nem vettek részt az eseményekben, mert ez Szerbia és Oroszország politikai projektje, és ezért a megbízható struktúrákat használják.
– Annak lehetünk a szemtanúi, hogy Nišben van egy Orosz Humanitárius Központ, amelyről sokan általában úgy tudják, hogy egy hírszerző gócpont, amelyen keresztül az egész régiót kémkedik, és ahol különféle gyakorlatokat is végrehajtanak, akár a hírszerző szolgálatok számára is
– jelentette ki a koszovói belügyminiszter, aki meg van győződve arról, hogy ez a központ is az érintettek között van a banjskai “terrorakció” esetében.
A nyugati kémek kedvéért nem cirill betűkkel írták ki a központ nevét (Forrás: Internet)
Vajon kiadják-e Radoičićot?
Ami Radoičić és a többiek kiadatását illeti, ennek több akadálya is van, Koszovó és Szerbia között ugyanis nincs kiadatási egyezmény, honnan is lenne, amikor Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, ilyen egyezmények pedig általában csak országok között jönnek létre.
A következő akadály az lehet, hogy Vučić elnök számos interjúban eldicsekedett már azzal, hogy az ő regnálása alatt senkit sem adtak ki, ezért ez valószínűleg Radoičić és társai esetében sem történik meg, önmaga esetében pedig végképp nem.
Tehát amíg ő van hatalmon Szerbiában, addig nyugodtan alhat minden koszovói szerb “szabadságharcos”, akiket a szerb médiában egyre inkább Miloš Obilić késői leszármazottjaiként emlegetnek, arra a szerb történelmi hősre utalva, aki az 1389-ben zajlott rigómezei csatában megölte I. Murád török szultánt.
A kiadatás megtagadása vonatkozhat Vojislav Šešeljre, a szerb radikálisok vezetőjére is, aki iránt a napokban érdeklődött a Hágai Törvényszék, illetve ami abból maradt, egyebek között azért, mert a csetnikvajda nyilvánosságra hozta a herkócai (Hrtkovci) horvátok elüldözésével kapcsolatban lefolytatott eljárás során beidézett védett tanúk vallomásait.
Aligha lehet véletlen, hogy Hága újabb kérelme az Aleksandar Vučić korábbi főnökének számító Šešelj iránt éppen most érkezett, ami a szerb elnök szerint minden egyéb nyomásgyakorlásnak a betetőzése.
Kapcsolódó cikk
Ezek után borítékolható, hogy a koszovói “tragikus eseményeket” követően semmiféle kiadatás nem lesz, legfőként azért nem, mert Szerbia nem ismeri el Koszovót, így annak az intézményrendszerét sem, ugyanakkor egyre inkább érnek a nemzetközi szankciók, amelyeknek létjogosultságuk ugyan lehet, de értelmük nemigen van.
A kérdés most már csak az, hogy a jelenlegi formájukban egyáltalán folytatódhatnak-e az Európai Unió égisze alatt kezdett tárgyalások, mert már a napnál világosabb, hogy a jelenlegi főszereplők sem a múltjuk, sem a mostani hozzáállásuk miatt nem alkalmasak arra, hogy megteremtsék az együtt, vagy inkább az egymás mellett élés feltételeit.
Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak tehát végképp szembe kellene néznie azzal a ténnyel, hogy mostani balkáni működésük nem a megbékélés segítette elő, hanem a helyzet további elmérgesedését okozta, így a folytatás mindenképpen nehéz lesz, főleg miután mindkét oldal erősen elszemtelenedett.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is