Határok
ÁTJÁRHATÓBB: A bukaresti kormány jóváhagyta két új román-magyar közúti határátkelő megnyitását

A román kormány szerdai ülésén memorandumban hagyta jóvá kétoldalú megállapodás megkötését a magyar kormánnyal két új közúti határátkelőhely megnyitásáról Kisvarjaspuszta (Variasu) és Dombegyház, illetve Ottlaka (Grăniceri) és Elek között.
Mindkét – eddig alkalomszerűen megnyitott – határátkelő az Arad és Békés megye között teremt újabb állandó közúti összeköttetést.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februári bukaresti látogatásán állapodott meg Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel újabb határátkelők megnyitásáról.
A magyar közmédiának nyilatkozva Szijjártó Péter akkor úgy értékelte:
A Kisvarjaspuszta-Dombegyház és Ottlaka-Elek határátkelőt már 2017 óta használják alkalomszerűen a térség lakói a magyar-román határszakasz nyolc másik megépült átkelőjéhez hasonlóan.
A határon átvezető utak az Európai Unió forrásait felhasználva, a határ menti együttműködési program keretében épültek meg 2007 és 2013 között annak reményében, hogy Románia már 2011-től csatlakozik a schengeni övezethez.
Noha Románia szerint a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítették, egyes tagállamok ellenkezése miatt az ország még nem része a belső határellenőrzés nélküli térségnek.
______________
Fotó: Twitter

Európai Unió
VÉDEKEZÉS A MIGRÁNSOKTÓL: Szlovéniában új határrendészeti egység kezdte meg tevékenységét

A szlovén belügyminisztérium közlése szerint új különleges egység kezdte meg tevékenységét a szlovén határrendészet keretében kedden a horvát határhoz közeli Brežicében, ahol a legtöbb migráns lépi át illegálisan a határt.
A 23 rendőrből álló egység – amelyet a tervek szerint később 52 főre növelnek – az illegális migrációval és emberkereskedelemmel kapcsolatos műveletekben, valamint a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben vesz részt. Járművekkel, éjjellátó kamerákkal és drónokkal ellenőrzi majd a határt.
Aleš Hojs belügyminiszter a helyszínen elmondta: bár a migráció látszólag csökkenő tendenciát mutat, a menekültkérdés globális alakulása arra utal, hogy ez megváltozik.
Hozzátette: az Európai Unióban tárgyalások folynak arról, hogyan lehet megfelelően ellenőrizni a schengeni külső határokat, és visszaküldeni a migránsokat a nem uniós országokba.
A szlovén rendőrség ez év első öt hónapjában 2440 illegális határsértőt tartóztatott fel, ami több mint 25%-kal kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában.
Határok
ÚJABB GÓCPONT: Ismét napirenden a határmódosítás?

A Balkánon, úgy látszik, nem élhetnek a határmódosítás gondolata nélkül: most Montenegró szeretné újratárgyalni Horvátországgal a szárazföldi határok ügyét. Mint ezt a zágrábi Večernji list külügyminiszteri forrásokra hivatkozva hírül adta, Zdravko Krivokapić új montenegrói miniszterelnök bejelentette a tárgyalások újraindítását, illetve a határügyekkel foglalkozó bizottság létrehozatalát.
Rossz helyen van a Prevlaka-félsziget
A montenegróiak véleménye szerint a Prevlaka-félsziget, illetve a Kotori-öböl (Boka Kotorska) bejáratát ellenőrző Oštro-fok kifejezetten rossz helyen van, miután Horvátország, és nem Montenegro területét képezi.
Podgorica továbbá a tengeri határt is vitatja, főként azért, mert esetleges kőolaj- és földgáz lelőhelyeket gyanít Horvátország legdélebbre fekvő vizei alatt.
A horvát fél kissé értetlenkedve, de meglehetősen nyugodtan fogadta a szomszédból érkező hírt, miután a két állam között 2002-ben aláírt protokoll értelmében a Prevlaka-félsziget a Horvát Köztársaság területét képezi.
A tengeri határ véglegesítése még várat magára, ezt a horvát diplomácia szerint vagy bilaterális megállapodással lehet rendezni, vagy a Hágai Nemzetközi Bíróságon.
A montenegrói miniszterelnök viszont elégedetlen a protokoll állításaival – a szövegben az áll, hogy a szárazföldi határ de facto megoldott -, véleménye szerint ugyanakkor mind a szárazföldi, mind a tengeri határról tárgyalásokat kell folytatni.
Reménykedni szabad, csak nincs miben
A horvát álláspont szerint a montenegrói elképzeléssel az a gond, hogy nem veszi figyelembe a realitásokat, a volt Jugoszlávia államai közötti határrendezés során ugyanis a kiindulópontok mindig a tagköztársaságok egykori határai voltak, amelyek a szövetségi állam szétesése után államhatárokká léptek elő.
Ezt az álláspontot támogatja a nemzetközi jog, és a mára szinte már elfeledett Badinter-féle bizottság állásfoglalása is.
Az említett nemzetközi bizottság 1992. január 11-én kelt, 3-as számú jelentésében megerősítette, hogy Jugoszlávia szétesését követően ezt az elvet kell alkalmazni.
A 2002-ből származó, említett protokoll értelmében az ideiglenes tengeri határt egy, a Konfin-foktól és az Oštro-foktól 555,6 méterre fekvő pont közötti egyenes vonal képezi.
A horvát partmenti vizeket itt zónaként tüntetik fel, amelyben külön jogrend van érvényben, és amelyben egyenjogúan járőrözhet mindkét állam.
A helyzetet némileg komplikálja, hogy Montenegró 2011-ben szénhidrogén-kutatási övezetként olyan blokkokat is megnevezett, amelyek átnyúlnak a horvát vizekre.
Bár valószínűleg a montenegrói javaslat sikertelenségre van ítélve, a két országnak előbb-utóbb rendezni kell a határkérdést, mert az EU már jó ideje megköveteli, hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országok rendezzék szomszédjaikkal a vitás kérdéseket.
Mondani sem kell, hogy az EU-tag Horvátország ebben a tekintetben lépéselőnyt élvez, amit a hétvégén Podgoricába látogató Goran Grlić-Radman külügyminiszter személyesen is elmagyarázhat a montenegrói kormányfőnek.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Horvátország uniós csatlakozását Szlovénia éppen egy vitatott tengeri határ miatt késleltette.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között