Connect with us

Kína

VAKCINABIRODALOM: Szerbia az első európai ország, ahol gyártják az orosz vakcinát

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

torlak
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 1 perc


A szerb elnök a „Torlak” Intézetben tett látogatása során jelezte, hogy az első orosz vakcina június 5-e és 10-e között hagyja el a gyártósort. Aleksandar Vučić abban bízik, hogy Szerbia már idén képes lesz a koronavírus elleni oltóanyag önálló gyártására. A szerb elnök abból az alkalomból kereste fel az említett intézetet, hogy megkezdődött a Szputynik V próbagyártása.

Az önálló gyártásról szólva Aleksandar Vučić azt sem zárta ki, hogy hamarosan kétféle vakcinát is gyárthat önállóan.

Meglátjuk, hogy melyiket, a Sinopharmot vagy a Szputnyikot, de reméljük, hogy a jövő márciusig egyiket, és a másikat is. A cél az, hogy a legkülönbözőbb vakcinákat kínáljuk az embereknek

– mondta Vučić, aki szerint Szerbia kezdetben 20 millió, ezt követően pedig 30 millió vakcinát állíthat elő, hogy minden igényét kielégítsen.

Egyelőre arról nem volt szó, hogy ennek a mennyiségnek a legyártása mennyi időt vesz igénybe, a tervek szerint év végéig Szerbiában 500 ezer vakcinát állítanak elő.

A szerb elnök jelezte, hogy nemcsak Szerbiát, hanem a környező országokat is szeretnék ellátni oltóanyaggal.

Ezt nemcsak Szerbiára, hanem a tágabb régió is vonatkozik, mert nem lehetünk egészségesek, ha körülöttünk mindenki más beteg

– tette hozzá Vučić.

Az Orosz Közvetlen Beruházások Alapja (RFPI) közben bejelentette, hogy a belgrádi Torlak Intézetben megkezdték a Szputnyik V vakcina gyártását, amelynek exportálását is engedélyezték a régió országaiba is.
________________
Fotó: Instagram

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Szerbia

Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Kézfájás, Viola von Cramon
Viola von Cramon ismételten bírálta a szerb elnököt, de abban a tekintetben nem adott neki tanácsot, hogy mivel kenegesse a fájós kezét (Forrás: Viola von Cramon honlapja)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi kormánykörökben és a szerb baráti médiában közutálatnak örvendő Viola von Cramon szerint a kézfájással történt szerb elnöki viccelődés nem is rossz, hanem kimondottan rossz visszhangot váltott ki Brüsszelben és a fontosabb európai központokban. Erről a szerb ellenzéki média Nyugat-barát fele számolt be a Nova.rs által készített interjú nyomán. Aleksandar Vučić az ohridi „szóbeli megállapodást” követő „nemzeti sajtótájékoztatóján”, amelyet szinte minden szerbiai televízió közvetített, azt mondta az EU-által felkínált dokumentumok aláírásának elutasításával kapcsolatban, hogy „elviselhetetlen fájdalmakat érez a jobb kezében, ezért nem tudja aláírni a két uniós dokumentumot”, és ez így is marad az elkövetkező négy évben.

A kézfájás „szövődményei”

A német zöldekhez (Die Grünen) tartozó Viola von Cramon, aki nem csak egy a sok EP-képviselő közül, hanem az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, „dicséretesnek” nevezte Vučićnak azokat a nyilatkozatait, amelyeket a Szerbia és Koszovó közötti legutóbbi, ohridi találkozó előtt tett, ugyanakkor „szomorúnak” minősítette a már említett, inkriminált kijelentést.

Mind Brüsszelben, mind az EU kulcsfontosságú fővárosaiban nagyon rosszul fogadták ezt a retorikát, és a jobb kezében érzett elviselhetetlen fájdalommal történő gúnyolódást

– mondta a szerb kormányzati körökben gyűlölt német politikus, aki hozzátette, hogy a (szóbeli) megállapodás jogilag kötelező érvényűvé vált Szerbia számára.

Ma már Szerbia EU-csatlakozásának kritériumai közé tartozik, és csak teljes körű végrehajtása teszi lehetővé Szerbia számára az uniós tárgyalások lezárását

– mondta a „neveletlen” Viola von Cramon, aki nem kívánt jobbulást és gyors felépülést a szerb elnöknek a kézfájással kapcsoltban.

Kézfájás, Vucic, Viola von Cramon

Mintha azt mondaná, hogy „nézzék csak meg, ez a fájós jobb kezem” (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A német politikus hozzátette, hogy továbbra is napirenden tartják a demokráciával, a jogállamisággal valamint a média szabadságával kapcsolatos kérdéseket, mert szerinte a „hazai (szerbiai) reformok kulcsfontosságúak, ezért azokat igyekeznek összekapcsolni az uniós források felhasználásával”.

Egyszerűen fogalmazva, ha nincsenek reformok a demokratikus normák vagy a jogállamiság területén, akkor nincs pénz az EU-tól. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie a nyugat-balkáni régióban, nem csak Szerbiának

– tette hozzá Viola von Cramon, aki úgy vélte, hogy Szerbia szempontjából „hasznos lenne”, ha megbékélne saját múltjával, ami „nem könnyű, de szükséges”.

Az orosz kártya

A német EP-képviselő szerint Koszovó ügyét rossz célokra használják fel Szerbiában, és ezért erősödnek a (szélső)jobboldali pártok, de amikor ez a téma már lekerül a napirendről, akkor bekövetkezik ezeknek a pártoknak a hanyatlása is.

A szerbiai „nyugatos média” üdvöskéjének tekinthető Viola von Cramon szerint egészen bizonyos, hogy Szerbia nemzetközi helyzete sokkal jobb lett volna, ha szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ami azonban önmagában nem elegendő, mert a Nyugat valójában azt várja Belgrádtól, hogy távolodjon el Oroszországtól.

A szerb nyelvű tartalmat előállító Russia Today (RS) és a Szputnyik orosz hírügynökség jelenléte ezt rendkívüli módon megnehezíti, a német politikus szerint ezért ragaszkodnak ennek a két médiaszolgáltatónak a „betiltásához”.

A szerbiai polgári titkosszolgálat, a BIA oroszbarát igazgatójának, vagyis Aleksandar Vulinnak a jelenléte egy újabb példa arra, hogy Szerbiának miért az a híre, hogy Oroszország bábja a Balkánon

– jelentette ki Viola von Cramon, aki úgy fogalmazott, hogy elapadóban van a szerb titkosszolgálatba vetett bizalom, és ő személy szerint is félne Szerbiában bármit is tenni Oroszországgal szemben, amíg az igazgatói pozíciót Vulin tölti be.

A német képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szerb elnök fentebb emlegetett kijelentései belpolitikai indítékokkal magyarázhatók, ám ugyanakkor Oroszországnak is szólnak, mert „nem Szerbia dönti el, hogy Koszovó beléphet-e az ENSZ-be, vagy sem”.

Viola von Cramon szerint a kézfájással történő viccelődés és az ahhoz hasonló kijelentések ugyan a hazai közönségnek szólnak, viszont az is nyilvánvaló, hogy Koszovó ENSZ-tagsága nem Szerbia, illetve Vučić (fájós) kezében van.

Miután ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács dönt, Szerbia ezért jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, amely bármikor megvétózhatja Koszovó felvételét az ENSZ-be.

Ugyanezt megteheti természetesen Kína is, amellyel Szerbia egyre jobb kapcsolatokat épít ki, és amellyel a „politikai Nyugat”, vagyis az Egyesült Államok, és annak kisöccse, az Európai Unió, mindinkább szembe kerül. Nem zárható ki, hogy hamarosan Kínát is „szankciózni” fogják „Rajnán innen, és Rajnán túl”.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A negrišori emlékmű
Így nézett a negrišori emlékmű, amíg nem jöttek a kínai építő hadak (Forrás: Wikipédia)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Útban volt egy emlékmű. A kínaiak Szerbia több részén is kivitelezőként jelennek a különböző vasúti és közúti építkezéseken, velük kapcsolatban azonban sokféle vélemény elhangzott már, az ellenzéki sajtó rendszeresen támadja őket. A szerbiai média most egy vidéki hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Montenegróba vezető dél-szerbiai autópálya építésén dolgozó kínai munkások leromboltak egy emlékművet, amely Negrišori falunál állított emléket a két világháborúban elesett környékbeli szerb harcosoknak és áldozatoknak. Az ügynek vannak újabb fejleményei, ami egészen furcsa fényt vett a történtekre.

Az emlékműnek annyi

A čačaki Ozonpress hírportál hétfőn képes riportban számolt be arról, hogy az emlékmű teljesen megsemmisült, maradványai szerteszét hevernek.

Tudjuk, hogy az autópályákat építő vállalkozásokra nem vonatkoznak ennek az országnak a törvényei, hogy a törvényeket nem tartják be, és hogy mindenki azt csinál, amit akar. De az már barbárság, hogy az elesett harcosoknak és az áldozatoknak szentelt emlékmű lerombolásra került

– állapította meg a hírportál szerint a falú elkeseredett lakossága, amely nem akarja elhinni, hogy bárki is képes ekkora galádságra.

Nem tudjuk, hogy aki ezt tette, részeg volt, vagy bedrogozott

– méltatlankodtak a meg nem nevezett falusiak, akik a rendőrséghez fordultak.

Emlékmű

A darabokra tört emlékmű (Forrás: Nova.rs)

A helyiek azt is kifogásolták, hogy nem szólalt meg sem az önkormányzat, sem a felügyeleti szerv, pedig mindkettőnek ellenőriznie kellene, hogy hol, és milyen munkálatok folynak.

Később azonban megváltozott a helyzet, hivatalos helyekről is reagáltak, a „vasárnapi munkaidőben” történt rombolásra.

Milivoje Dolović községi elnök szerint március 19-én, vasárnap, munkaidőben, munkavégzés közben történt a „véletlen eset” az autópálya egyik szakaszának építése során.

A történtek miatt a helyszínt felkeresték a kraljevói Kulturális Műemlékvédelmi Intézetet munkatársai, akik elrendelték az emlékmű helyreállítását.

Eltűntek az emlékmű darabjai

Az esetnek vannak előzményei, és vannak folyományai is.

Egy helyi lakos azt állítja, hogy rajtakapta a kínaiakat, amikor nekiláttak az 1930-ban épült iskola épületének bontásához, emiatt rögtön videózni kezdett. A kínaiak ennek láttán leálltak, és két kínai munkás szó szerint elkergettette a helyszínről a faluban lakó férfit.

Emlékmű

Keddre már elszállították az emlékmű darabjait (Forrás: Nova.rs)

Slavko Topalović szerint a kínaiak ezt követően döntötték le az emlékművet, állítólag véletlenül.

A férfi azt is elmondta az érdeklődő újságíróknak, hogy az emlékművet maguk a falu lakói emelték a két világháborúban elesettek tiszteletére, a talapzat baloldalán 85 ember neve szerepelt, akik az első világháborúban maradtak oda, a jobboldali tömbön pedig 65 környékbeli lakosról emlékeztek meg, akik a német terror áldozatává váltak a második világháborúban.

Mindössze egy nappal azt követően, hogy fény derült az esetre, az emlékmű minden darabja eltávolításra került a helyszínről, a lakosok azonban nem tudják, hogy ki vitte el őket, és hol kötöttek ki a „maradványok”.

Tegnap este teherautók és terepjárók tűntek fel. Az összes darabot felpakolták, és elvitték. Azt mondják, hogy az emlékművet rekonstruálják. Nem értem, hogyan, amikor az egész a darabjaira hullott

– mondta a Milan Blagojević, aki szintén a faluban él.

Az üggyel kapcsolatban megszólalt Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, aki kijelentette, hogy az emlékmű ledöntése „megengedhetetlen”, és arra kérte a kivitelezőt, hogy „sürgősen rekonstruálja és állítsa vissza a helyére” az emlékművet, mert az „történelmi jelentőségű” a környéken élő emberek számára.

A kínaiak mindenfelé építenek

Emékmű

A Szerbia és Montenegró között épülő autópálya. Miután ez egy szerb térkép, Koszovót Szerbia részeként tünteti fel (Forrás: Srbija Danas)

Számontartani sem könnyű, hogy a kínaiak hány szerbiai projektekben vesznek részt, de ott vannak szinte mindenütt, legyen szó például a Belgrád és Budapest között kimondottan lassan épülő gyorsvasútról, vagy más vasutak, főutak és mellékutak építéséről, hogy a bánya- vagy nehézipari beruházásokról ne is beszéljünk.

A szerb kormány 2021. decemberében két szerződést írt alá a kínaiakkal, az egyik vonatkozott ezek közül a Požega, Užice és Loznica közötti pályaszakasz, valamint egy alagút megépítésére annak a most épülő autópályának a részeként, amely Szerbiát köti majd össze Montenegróval.

A szerződést szerb részről Tomislav Momirović volt építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter írta alá Aleksandar Vučić szerb elnök és Csen Po kínai nagykövet jelenlétében.

Az aláírást követően a szerb elnök természetesen menetrendszerűen „elnyilatkozta magát”, és megállapította, hogy az állam először szán ekkora összeget a térségben élők közlekedési problémáik megoldására, ami „jól jelzi”, hogy nemcsak a belgrádiakra és az újvidékiekre gondolnak, mert ezek az utak nem csak azt szolgálják, hogy az említett két város lakossága könnyebben megközelíthesse a montenegrói tengerpartot.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: