Connect with us

Horvátország

A NAGY VAKCINÁCIÓ: Nem érdekel, ha a csecsen maffiától is vesszük, csak legyen

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

rokus oltas 1
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc


Horvátország az AstraZenecától rendelte a legtöbb vakcinát, egészen pontosan 3,6 millió darabot, amit az Európai Unióval egyeztetve 2.705.000 adagra redukáltak. A vérrögképződés körüli hercehurcát követően az uniós országok több mint fele azonban felfüggesztette vagy leállította a brit-svéd cég oltóanyagának használatát, ami lehetett akár politikai bosszú is, mert a gyógyszercég nem szállított időben. A nagy riadalom közepette Horvátországban is sok ember, egészen pontosan az előjegyzettek 30%-a mondta le az AstraZenecát. Ezt a helyzetet használta ki zágrábi tudósítónk, hogy beoltassa magát és feleségét, és most itt mondja el a tapasztalatait.

Az oltás

Hétfőn délután nejem társaságában megjelentem az újzágrábi Siget negyed egészségházában és megkaptam a koronavírus elleni oltást. Természetesen az AstraZenecát.

Egyrészt azért ezt, mert nyilvánosan bejelentettem, hogy kipróbálom személyesen is, másrészt pedig azért, mert Horvátországban nagyon kevés az oltóanyag.

Ha nem kérdezek rá a háziorvosunkra, hogy esetleg a nagy pánikból kifolyólag nincs-e véletlenül felesleges AstraZeneca-oltószer, akkor a becslések szerint, valamikor Újév tájékán kerültem volna sorra.

Tehát felvettem a vakcinát, és még mindig élek. Erre abból lehet következtetni, hogy megszületett ez a „szösszenet”, milyen jó műfaj is ez, majdnem olyan jó, mint a karcolat.

Az egyedüli mellékhatás egy kis hidegrázás volt, valami olyasmi, mint ami régebben az influenza elleni oltásoknál előfordult. Az oltás helye kicsit duzzadt, nem fáj, de érzékeny a nyomásra, de ezidáig ez lenne minden a mellékhatásokból.

Nem csorog az orrom, van étvágyam, sőt cigarettázni is birok. Ezt a dohányosok lassan kivesző törzse érti csak, az ember általában ugyanis onnan tudja, hogy valami baja van, ha nem esik jól a cigi. (A dohányzást a BALK nem támogatja, sőt kifejezetten ellenzi, de lehet, hogy ez volt a szerző utolsó kívánsága, ezért a szerkesztő most eltekint az iménti utalás törlésétől.)

Mindenesetre én az oltásra fogadtam. Mert sokkal könnyebb túlélni a védőoltást, mint a koronavírust.

A csecsen maffia

Ma reggel beleborzongtam a gondolatba, hogy milyen lehet maga a vírus, ha az oltástól a hideg kirázza az embert. Ez egy olyan dolog, amit nem szeretnék megtudni.

Ugyanakkor arra igazán kíváncsi lennék, hogy vajon mi játszódhat le az európai politikusok fejében, amikor fátyoltáncot lejtenek az oltóanyag kérdése körül.

Politikai kommentátorként eltöltött pár évtizedes tapasztalatom azt sugallja, hogy az EU nagyobbik fele, beleértve az Európai Bizottságot is, teljesen tanácstalan. Még Merkel mutti is kétségbeesetten tördeli a kezét, illetve veszekszik saját országával, hogy legyen-e továbbra is lockdown, vagy se.

milanovic inetrjukKözben emberek halnak meg, és egyre fiatalabb korosztályokat támad meg a betegség, miközben mutáns törzsek felbukkanásáról értesülhetünk, nap mint nap.

Pedig a dolog egyszerű: bele kellene nyugodni, hogy a Big Pharma átverte Európát, és ezért onnan kellene beszerezni oltóanyagot, ahol van. Vagy ahogyan ezt Zoran Milanović horvát köztársasági elnök megfogalmazta:

Nem érdekel, ha a csecsen maffiától vesszük is, csak legyen.

A horvát kormány viszont nem mer lépni, féltve az euroatlanti kapcsolatokat. Mert a Fehér Háznak nem nagyon tetszene, ha Zágráb most hirtelen orosz vagy kínai oltószert vásárolna.

America first

Mindez történik aközben, hogy a Biden-féle washingtoni vezetés az oltás tekintetében átvette Donald Trump jelszavát: America first. Az Egyesült Államok hazai célra használja fel, vagyis pestiesen szólva „lenyúlja az oltóanyagot”, és otthon olt gőzerővel.

Ezek után nem lehet egyszerű miniszterelnökként megjelenni egy horvátországi sajtótájékoztatón, és ismételgetni a „nincs semmi baj” mantrát, ahogyan ezt Andrej teszi, pedig ő is tudja, és ki is mondta már, hogy ami történik, az nem más, mint az oltóanyag elrablása.

Hivatalosan azonban arról győzködi a horvát állampolgárokat, hogy a vakcina érkezik, és Horvátország egyre többet kap belőle.

Ban Toskić, a horvát háziorvosok szervezetének vezetője szerint a horvát rendelőkben ezzel párhuzamosan a feldühödött emberek tettlegességgel fenyegetik a háziorvosokat, és nem ajánlják nekik, hogy sötétben találkozzanak.

Az elégedetlen páciensek azzal is fenyegetőznek, hogy felveszik a beszélgetést, és kiteszik a közösségi oldalakra, hogy mindenki értesüljön arról az igazságtalanságról, amely szerint az orvosok megtagadják tőlük a vakcinát.

Ez az a pillanat, amikor a Facebook vagy a Twitter fegyverré válik.

______________________
Fotók: BALK, internet

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Horvátország

„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Hajók, Adria
A világ első elektromos konténerhajója (Forrás: YouTube)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.

„Batris hajók” az Adrián

Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.

A terv szerint ezt más beruházások is kísérik az elektromos meghajtású hajókat kiszolgáló infrastruktúrába a közforgalmú kikötőkben

– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.

Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.

Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:

A minisztérium arra emlékeztet, hogy a tengeri tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása, a lakott szigetek elérhetőségének javítása és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésének biztosítása érdekében Horvátország 2022 februárjában aláírta az Európai Bizottsággal a 2021–2026-os időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási- és rezilienciatervről szóló dokumentumot.

A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba

Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.

Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

hajók, Adria

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)

A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.

A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.

Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.

Vannak hajógyáraink, amelyek építhetnek ilyen hajókat, és nem látok okot arra, hogy ne vegyünk részt ebben a munkában

– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.

Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.

A kínaiakat nem lehet kihagyni

Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.

Ha a komp építésének finanszírozása hamarosan megoldódik, két éven belül már hajózhat is

– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Hajók, Adria

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)

Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.

A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.

A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.

A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.

Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.

A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Montenegró

Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Petrovac, Montenegrói tengerpart
Petrovaci tengerpart, ahol a jelek szerint egyre kevesebb a turista (Forrás: Internet)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.

Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton

Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.

Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.

Mindenki panaszkodik, hogy munkaerőhiány van, mert Horvátországba magasabbak a bérek, és ott a jobban fizető vendégek dominálnak. A helyzet az, hogy még a vendéglők kinyitásához sincs elegendő munkaerő

– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.

Nálunk 30-40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint korábban, így egy főszakács fizetése 2000 euró, Horvátországban viszont a főszakácsok 3500 eurót is megkeresnek, ezért a legtöbben oda mennek. A munkaerő odamegy, ahol jobbak a feltételek

– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.

Nagyok az adóterhek

A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.

Egy haltálért nálunk körülbelül 33 euró kell fizetni, miközben Dubrovnikban ugyanez 120 euróba kerül. Ugyanakkor a vállalkozók terhei egyre nagyobbak, és már veszélyezbe sodorják a működést

Petrovac, Montenegrói tengerpart

– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.

Emelnünk kell a túlélés érdekében, ez egy lehetetlen küldetés, ami még inkább befolyásolja a szezont

– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.

A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: