Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Talán a Szabadkai Népszínház bontása előtt volt hasonló közfelháborodás Szabadkán, mint amilyen most alakult ki a város kettes számú övezetének részletes szabályozási tervével kapcsolatban. Talán annyi a különbség, hogy ezúttal a politikusok egy része és a polgárok ugyanazon az oldalon állnak, vagyis a bontási szándék ellen emeltek szót, nem úgy, mint korábban, amikor a Népszínház épületéről volt szó. Akkor politikusok egyre a bontás mellett foglaltak állást, mondván, nem menthető az épület, az annyira rossz állapotban van. A szabadkai városi képviselő testületben hat órás közvita folyt az új városrendezési tervről.

A Gombkötő utca

Most úgy tűnik, legalábbis egyelőre, hogy a 2-es övezet – amely magába foglalja többek között a Petar Drapšin, vagyis a Gombkötő utcát, a Rudics utcát és a Zsinagóga teret, s ezekkel együtt Szabadka legrégebbi épületeit, a védett városmagot – egyelőre megmarad olyannak, amilyen jelenleg. A Gombkötő utca egyébként valóban Szabadka egyik legrégebbi utcája, jelenleg is macskaköves, szépségére és egyediségére több alkalommal próbálták felhívni a figyelmet a civil aktivisták és a szakemberek is.

A Gombkötő utcában már történt rombolás, amely visszafordíthatatlan kárt okozott a város autentikus kinézetének. A legendás Heisler-fürdőt 2007-ben bontották le, a helyén pedig a mai napig nem épült semmi, csak a gaz nő. A telek tulajdonosa a kataszteri adatok szerint a „Dunav Coop“.

A részletes szabályozási terv értelmében a legnagyobb változás a Gombkötő utcát, és a rá csatlakozó Bajcsi Zsilinszky Endre utcát érintette volna, ami a Városházától mindössze pár száz méterre van.

A most elutasított terv szerint az itt található épületek kilencven százalékát lebontották volna, és a helyükre 2-3 emeletes üzletközpontok, vagy lakóházak épültek volna. Ugyanez a sors várt volna a Gubec Máté és a Rudics utca páratlan oldalára, ahol szintén tervezték néhány épület lebontását.

Szerepelt a tervben egy központi garázs kiépítése is, mintegy 100 parkolóhellyel – ezt a Bajcsi Zsilinszki Endre, a nemzetközi út és a Bledi utca közé tervezték. Mindezt pedig a jelenlegi épületek rossz, romos állapotára hivatkozva fogadtatták volna el. Egyelőre azonban ez nem sikerült.

A VMSZ és a Szentírás

Már a nyilvános közvita előtt is hangot adott egyet nem értésének a Vajdasági Magyar Szövetség.

A tervet határozottan elutasította Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke, aki tárgyalt Szabadka jelenlegi polgármesterével is, Stevan Bakićtyal, majd jelen volt és felszólalt a közvitán is. Ahogyan édesapja Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.

Pásztor Bálint a közvitán határozottan arról beszélt, hogy ezt a tervet vissza kell vonni a döntéshozatali folyamatból, vissza kell küldeni a közvállalatnak, amely kidolgozta. Szavai szerint a központnak egységként védelmet kellene élveznie, és nem egyenként kell védettként tekinteni az épületekre.

A Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet is véleményezte a tervet, amely álláspontjuk szerint nincs összhangban a köztársasági törvényekkel, még alapszinten sem.

Pásztor Bálint ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon örül a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet levelének, amelyet véleménye szerint Szentírásként kell kezelni.

Az idősebb Pásztor a közvita során arra emlékeztetett, hogy a város korábbi három magyar polgármestere a hibásak azért, hogy Szabadka központjában történelmi és kulturális jelentőségű épületeket bontottak le.

– Mindannyian az én nemzetemhez tartoznak. Soha nem mossák ezt le magukról, és a mai napig ennek isszuk a levét

– jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Egymásra mutogatnak

Pásztor István a néhai Kasza Józsefre, Kucsera Gézára és Maglai Jenőre gondolt.

Kucsera Géza 2004 és 2008 között volt a város polgármestere, abban az időben, amikor a Szabadkai Népszínház bontásáról döntöttek. Kucsera Géza Pásztor István kijelentésével kapcsolatban a Szabad Magyar Szónak a következőket mondta:

– A rombolás valószínűleg a Népszínházra vonatkozik, mert a polgármesterségem idején csak azt bontották le, minden más csak épült. A rombolás mögött, ha annak lehet ezt nevezni, az akkori Vajdasági Magyar Szövetség állt, nem az én ötletem volt. Akkor tagja voltam a pártnak, és az én kézjegyem van azon a dokumentumon, amely alapján lebontották a színházat. Az, hogy Pásztor Istvánnak mi a magánvéleménye erről, az engem teljesen hidegen hagy. Én becsületesen végeztem a munkámat, bárcsak mindenki így tenné!

– nyilatkozta Kucsera Géza.

Maglai Jenő 2013 és 2016 között vezette a várost, ő is szintén a Vajdasági Magyar Szövetség tagjaként került a város élére.

– Pásztornak pártelnökként kellene először elszámolnia a szabadkai polgárok irányába. Említhetnénk sok mindent, de ott van a Radić fivérek utcai építkezés, vagyis a magyar óvoda épülete, emellett a Pannon RTV székház, valamint a Szabadkai Népszínház átépítése is. Mert Pásztor István vette rá a frakciótagokat, hogy szavazzák meg a bontási javaslatot, és Lovas Ildikó indította el a propaganda-hadjáratot, hogy meggyőzze a szabadkai polgárokat, hogy a Népszínház épületét megmenteni nem lehet, annyira rossz állapotban van. Sajnálom én ezt az egészet, de neki kellene ezzel szembenéznie

– mondta Maglai szintén a Szabad Magyar Szónak a sokak által a VMSZ nagyasszonyának tartott személyre utalva.

A volt polgármester szerint amíg Szabadkán nem lesz komoly stratégia arra vonatkozóan, hogyan kellene megőrizni a belvárost, és nem biztosítanak hozzá komoly pénzösszegeket, addig nem lehet reménykedni abban, hogy a városvédelem terén javul a helyzet Szabadkán, amelynek városmagjában lépten-nyomon utólérhető a szecesszió.
_______________
Fotók: Twitter