Connect with us

Horvátország

SORON KÍVÜL: Kevés a vakcina, nagy a tolakodás Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

horvat parlament

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Sokan szeretnék soron kívül beadatni a koronavírus-oltást maguknak, vagy szeretteiknek Horvátországban. Az ottani példa is jól mutatja, hogy miként működik az emberi agy, és hogy nem hülyeség a pszichológia. Mindenkinek az kell, amit megvonnak tőle, illetve amiből kevés van. Így nagy a tolakodás. Az ellenzék persze, méltatlankodik, és erkölcsi felelősséget emleget a parlamentben. Aminek persze, semmi értelme, hiszen januárban a 151 parlamenti képviselő kétharmada vállalta, hogy nyilvánosan oltatja be magát. Mondjuk azt, soron kívül. De mondhatjuk azt is, hogy példamutatásból.

Példamutatás

Az első pillanatban úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van, Isten a mennyekben, béke a földön – és vakcina a karban. A válságtörzs ismertette az oltási tervet, peregtek a számok, határidők, mindenki tette a dolgát.

Sőt, valamiféle sorrend is kialakult, amelynek értelmében az egészségügyi dolgozók és a lakosság legveszélyeztetettebb kategóriái élveztek előnyt a többiekkel szemben. Úgy tűnt, hogy egyedül arra kell majd ügyelni, hogy az oltásellenesek ágálása ne fertőzze meg a lakosságot. Mert az gyorsabban terjed, mint a brit törzs.

Ennek érdekében a kormány testületileg, önfeláldozó módon, a kamerák előtt felvette a védőoltást, saját példájával bizonyítva, hogy nincs mitől tartani.

Mindeközben beindult a kormány által pénzelt reklámkampány, amelyben kisebb-nagyobb hírességek buzdították az embereket, hogy gondoljanak másokra, és oltassák be magukat.

A példamutatásban elől jártak a parlamenti képviselők is.

A horvát parlamenterek tömeges oltását – amit a horvát egészségügyi minisztérium kínált fel a képviselőknek – kevesen utasították el, és még az ellenzékiek is éltek a lehetőséggel, vagyis a szervezett soronkívüliséggel.

Azok is, akik most etikátlannak tartják a tolakodást.

Akik nem tolakodtak

Božo Petrov, a populista Most tömörülés elnöke – aki civilben orvos – januárban keményen bírálta a tolakodó képviselőket.

– Őszintén szólva, szégyen felvenni az oltást mindaddig, amíg olyan emberek nem kapják meg, akiknek valóban szükségük van rá, és akik a koronavírus elleni első védelmi vonalban vannak

– nyilatkozta akkortájt Petrov, és jelezte, hogy a lehetséges mellékhatások miatt néhány hónapot egyébként is vár az oltással.

A horvát zöldek sem vettek részt a nagy „parlamenti immunizálásban”. Ezzel kapcsolatban közölték, hogy már jelentkeztek a háziorvosuknál, és akkor veszik fel az oltást, amikor rájuk kerül a sor.

Hirtelen sürgős lett

Aztán kiderült, hogy a Brüsszel és a reálpolitika közötti mérkőzésben, az EU mindjárt a meccs első perceiben jelentős hátrányba került, és az ennek következtében beálló oltóanyag-hiány miatt a kontinens országainak oltási kampánya hirtelen leállt.

Ez így volt Horvátországban is, és akárcsak Európa más tájain, itt is megkezdődtek a visszaélések.

Miután kiderült, hogy nincs, és egy ideig nem is lesz megfelelő mennyiségű oltóanyag, a lakosság meglehetősen óvatoskodó hozzáállása 180 fokos fordulatot vett, és hirtelen mindenki be akarta oltatni magát.

Működni kezdett a pszichológia: ami könnyen hozzáférhető, az nem kell, de amiből kevés van, arra nagy az igény.

Miután a legnagyobb halak már idejekorán kisiklottak a hálóból – mint már említettük, a kormány és a parlament testületileg, nyilvánosan vette fel az oltást – az újságírók kárászokra és keszegekre kezdtek el halászni. Szinte nem múlik el nap, hogy ne adnának hírt arról: ki oltatta be magát, hozzátartozóit jogosultság nélkül, soron kívül.

Név szerint

Jelenleg Zoran Gobac, a Horvát Kézilabda Szövetség alelnöke, Damir Boras a Zágrábi Egyetem rektora, Luka Burilović a Horvát Gazdasági Kamara elnöke és Alemka Markotić, a zágrábi Dr. Fran Mihaljević Járványkórház igazgatója állnak az érdeklődés középpontjában, bár ez utóbbi talán méltánytalanul, mert ő 84 éves édesanyját oltatta be, az idős asszony pedig korára és egészségi állapotára való tekintettel, egyértelműen jogosult volt a vakcinára.

Markotić asszony sajtóértekezleten vágott vissza az ellene uszítóknak, megjegyezvén, hogy a teremben is van olyan személy, vagyis újságíró, aki az ő közbenjárását kérte egyik közeli hozzátartozója soron kívüli oltásának ügyében.

De mindez csupán a jéghegy csúcsának a csúcsa, minden oldalról záporoznak a hírek: például Stipe Jambrić Jambo, a Neretvai- Dubrovniki megye talán legismertebb politikusa is valahogy éppen akkor járt az egészségház közelében, amikor a megkezdett fiolában még maradt egy adag oltóanyag, amit sürgősen el kellett használni, ne vesszen már kárba.

És hol vannak még a polgármesterek, ispánok, igazgatók, labdarugók és edzők, a rendőrkapitányok és kikötőmesterek, a híres és hírhedt egyének, az új- és régi gazdagok, a jómódú ügyvédek, az iparbárók…

Viszont Josip (Joža) Manolić a horvát hírszerzés 100. életévét betöltő szürke eminenciása, volt belügyminiszter bejelentette, hogy nem tart igényt semmilyen kiváltságos eljárásra, türelmesen kivárja, amíg sorra kerül.

Ha neki nem sietős, akkor másnak miért lenne az?

Azt a kérdést már fel sem merjük tenni, hogy milyen oltási rend az, amely szerint egy száz éves ember még nem került sorra, és mekkora matuzsálemnek kell lenni ahhoz, hogy az elsők között kapja meg valaki az oltást Horvátországban?

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban , de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava