Connect with us

Balkáni abszurd

TITKOS VAKCINA: A pristinai külügyminisztert felháborította, hogy oltják a koszovói szerbeket

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

haradinaj stublla
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

A koszovói külügyminiszter szerint Szerbia megsértette a brüsszeli szerződést, és ezért nemzetközi közbenjárásra van szükség. Erről írt a Twitteren Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügy- és diaszpóraminiszter, aki szerint Szerbia veszélyezteti Koszovó szuverenitását.

Mint ahogy arról a BALK korábban beszámolt, nem csak az Európai Unióban kezdődött meg az emberek oltása a Pfizer-vakcinával, hanem a Koszovó északi részén lévő Leposavić községben, és más koszovói településein is, ahol szerbek élnek.

A koszovói szerbek nem a pristinai kormánytól kaptak védőoltást, hanem a Szerbiának küldött csomagból jutott nekik több száz adag.

A pristinai vezetést felháborította, hogy oltják a koszovói szerbeket, ami a koszovói külügy- és diaszpóraminiszter Twitter-bejegyzéséből is kitűnik.

Meliza Haradinaj-Stublla szerint Szerbia „illegálisan és titokban” beavatkozott Koszovó belügyeibe, mivel gyógyszeripari termékeket csempészett a koszovói hatóságok előzetes jóváhagyása nélkül.

A koszovói tárcavezető úgy vélte, hogy Szerbia ezzel durván megsértette a gyógyszeripari ​​tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és más vámügyi kérdésekről szóló szerződést, amelyet 2015-ben kötöttek Brüsszelben.

A Twitter bejegyzésnek van egy „hovatovább” része is.

Eszerint Szerbia veszélyeztette Koszovó nemzetbiztonságát és szuverenitását, nem tisztelte a kapcsolatok normalizálására irányuló washingtoni és brüsszeli erőfeszítéseket, valamint veszélybe sodorta a régió stabilitását, békéjét és biztonságát.

Meliza Haradinaj-Stublla szerint ezért „megfelelő nemzetközi reakció” lenne elvárható.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Balkáni abszurd

AZ ÖRÖK IFJÚSÁG NÖVÉNYE: A bosznia-hercegovinai szalmagyopár-biznisz tündöklése és bukása

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

szalmagyopar
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A mindentudó Wikipédia szerint, a szalmagyopár (Helichrysum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. Mi, a botanika szépségei iránt kevésbé fogékonyak, hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a Földközi-tenger térségében, köves talajon honos kórószerű valami valójában növény, és nem állat. Mert, ha állat lenne, akkor mászkálna.

A szalmagyopár-bonanza

Körülbelül hét évvel ezelőtt a szépségipar rájött, hogy a szalmagyopár kedvező hatással van a hölgyek bőrére, és mindjárt megfejelte egy marketing-szólammal, amely szerint az „örök ifjúság növénye”.

A szegényebb emberek némi aprópénz reményében el is kezdték szedni és árulni a „balkáni vadonban” burjánzó szalmagyopárt, de miután sokan szerettek volna örökkön örökké fiatalok maradni, a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot.

A frissen szedett szalmagyopár kilójáért körülbelül három eurót fizettek, az ebből sajtolt olaj literjéért pedig kerek 3000 eurót, ezért sokan nekiláttak „beruházni”.

Először az élelmes hercegovinai horvátok döbbentek rá, hogy a szalmagyopárt termelni is lehet, őket követték az egyéb boszniai nemzetek, de a bolondéria nem kerülte el Montenegrót és Albániát sem. Egy szó, mint száz, pár év leforgása alatt Bosznia-Hercegovina világelsővé küzdötte fel magát a szalmagyopár termelésben.

Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy a jelentős termeléssel bíró Szíria kiesett a játékból. Ott mostanában legfeljebb szalmaözvegyek teremnek, miután a férfiak migránskodásra adják a fejüket az ismert és kevésbé ismert körülmények miatt, de az egy másik történet.

A szalmagyopár virágkora

A „hercegovácok” (Hercegovina lakossága nemzeti hovatartozástól függetlenül) hamarosan sárga aranyként kezdték emlegetni a szalmagyopárt: szó szerint és átvitt értelemben is nagyokat kaszáltak a növénnyel összefüggésben.

A bizniszből egyre többen szerettek volna gazdagodni, így hamarosan több ezer hektár addig megműveletlen, karsztos, köves földön indult meg a szalmagyopár termesztése.

Az előkészítő munkálatokban nehéz mezőgazdasági gépeket, több mint 300 lóerős traktorokat vetettek be a tárcsázás folyamán, így hamarosan kisárgultak a dombok, hegyoldalak Bosznia-Hercegovina szerte.

Hogy minél jobb legyen a termés vegyszeres védelmet alkalmaztak, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az apróságot, hogy a kinyert illóolaj csak akkor adható el, ha nem tartalmaz szennyezőanyagot, azaz, ha ökológiailag tiszta. AZ ÖRÖK IFJÚSÁG NÖVÉNYE: A bosznia-hercegovinai szalmagyopár-biznisz tündöklése és bukása

A növényvédőszerek azonban mindenféle nem kívánt adalékokkal „gazdagították” a terméket, például nehézfémekkel és rovarölő szerek maradványaival, aminek következtében a hercegovinai szalmagyopárolaj ára szinte egyik-napról a másikra 400 euróra zuhant. Ha egyáltalán el lehetett adni, mert ha ilyesmi kerül a kenceficébe, akkor a gyártó legfeljebb magára kenheti az olaját.

A balkáni találékonyság

És a közmondásos „balkáni találékonyság” sem járult hozzá a renomé növeléséhez.

Ahmed Džubur, a mostari agro-mediterrán kar volt vezetője a klix.ba portálnak elmondta, hogy az ügyeskedők nem riadtak vissza semmitől sem, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Így egyáltalán nem volt ritka, hogy a különféle okok miatt elsorvadó szalmagyopárt egyszerűen zöldre festették, vagy étolajjal „szaporították” az illóolajat.

Ez vezetett végül a bosznia-hercegovinai szalmagyopár-termesztés katasztrófájához, a nemzetközi gyógyszer- és szépségipari szakértők ugyanis rájöttek, hogy a bosznia-hercegovinai beszerzések minősége nem megfelelő, és ezért kerülni kell az onnan származó termékeket

– mondta Džubur, aki időközben parlamenti képviselővé avanzsált, ezért rálátásába van arra, hogy a hercegovinai termelők húsz százalékának sikerült megőrizni az olaj kifogástalan minőségét és a külföldi üzleti partnereket.

Az esethez nincs sok hozzáfűzni való, hacsak annyi nem, hogy a fent elmondott történet a Balkán, főleg pedig Bosznia-Hercegovina esetében eléggé sajátos jelenségnek számít. Elvégre sokat próbált népről van szó, amely minden szalma(gyopár)szálban igyekszik megkapaszkodni.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Balkáni abszurd

VAKCINÁT CSEMPÉSZTEK: A koszovói szerbeknek is jutott a vakcinából, Koszovó szerint Szerbia gyógyszereket csempészett

Közzététel:

a megjelenés dátuma

leposavic
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A nápolyi pénzügyőrség vizsgálatot indított a sajtóban megjelent információk alapján, amelyek szerint a Dél-Olaszországban élő kínai közösség tagjai törvénytelen úton szereznek be vakcinát Kínából. Valami hasonló történik a Balkánon is, a különbség csak annyi, hogy itt az ügyben kormányok érintettek, amelyek, nem mellékesen szólva, fel vannak vértezve az egymás iránti évszázados türelmetlenséggel.

Megérkezett a vakcina

Nem csak az Európai Unióban kezdődött meg a vakcináció, hanem Leposavić községben és Koszovó északi részének más településein is, ahol szerbek élnek.

A koszovói szerbek nem a pristinai kormánytól kaptak védőoltást, hanem a Szerbiának küldött csomagból jutott nekik több száz adag.

Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a szerb kormány utasítására oltották be a koszovói szerb közösség tagjait az ország vagy a tartomány északi részén, ez nézőpont kérdése.

Ennek tisztázása azért fontos, mert ha Koszovót független államnak tekintjük, mint ahogy az albánok teszik, akkor törvénysértés történt.

Miután Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, szerb szempontból ezért semmi sem történt, hiszen egy Szerbiához tartozó terület lakosságárról gondoskodtak.

Gyógyszert csempésztek?

A pristinai kormány a koszovói vám- és határőrség információira hivatkozva közölte, hogy a Covid-19 elleni vakcinák, amelyekkel az ottani szerbeket oltották be, „nem törvényesen” érkeztek Koszovóba.

Vagyis becsempészték őket.

Ha a védőoltások illegális csatornákon keresztül jutottak be Koszovóba, akkor a koszovói intézmények megteszik a szükséges jogi lépéseket az illegális tevékenységben, vagyis a gyógyszercsempészetben érintett személyekkel szemben

– áll a pristinai közleményben, amelyben arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdésben Pristina nem folytatott hivatalos kommunikációt Belgráddal, sem közvetlenül, sem nemzetközi közvetítéssel.

A pristinai vezetés emlékeztetett arra, hogy a Koszovóba belépő orvostechnikai eszközre is vonatkoznak az importszabályok, függetlenül attól, hogy adományról vagy kereskedelmi tevékenységről van szó.

Ha a termék nem rendelkezik az összes papírral, akkor az importot illegálisnak tekintjük, és az illetékes hatóságok megteszik a megfelelő jogi lépéseket

– olvasható a pristinai kormány közleményében.

Mi lesz most?

A beoltott személyektől nem lehet elkobozni az „illegálisan beszerzett árut”, az viszont kérdés, hogy egy hónap múlva megkapják-e a második oltást.

A történteket követően az viszont világos, hogy a koszovói határőrség képtelen ellenőrzése alá vonni az ország határait, illetve az is bizonyítottnak látszik, hogy jól működnek a szerb csempészútvonalak.

Ha pristinai szempontból tekintünk az ügyre, akkor Szerbia támogatja a gyógyszercsempészetet, de az is lehet, hogy éppenséggel maga szervezi meg.

Az pedig már a balkáni abszurd újabb csimborasszója, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök javaslatára a Szerbiának küldött második kontingensből januárban nem csak a koszovói szerb közösségnek adnak, hanem más nemzetiségű embereknek is.

A Szerb Köztársaság vezetői elkötelezettek amellett, hogy minden állampolgárról gondoskodjanak, és ebben nem tesznek különbséget

– nyilatkozta a szerb elnöki szándékról beszámoló Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter egy koszovói szerb lapnak adott interjúban.

Ez mellékesen szólva a 2008-ban egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenség jókora arculcsapása. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: