A mindentudó Wikipédia szerint, a szalmagyopár (Helichrysum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. Mi, a botanika szépségei iránt kevésbé fogékonyak, hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a Földközi-tenger térségében, köves talajon honos kórószerű valami valójában növény, és nem állat. Mert, ha állat lenne, akkor mászkálna.

A szalmagyopár-bonanza

Körülbelül hét évvel ezelőtt a szépségipar rájött, hogy a szalmagyopár kedvező hatással van a hölgyek bőrére, és mindjárt megfejelte egy marketing-szólammal, amely szerint az „örök ifjúság növénye”.

A szegényebb emberek némi aprópénz reményében el is kezdték szedni és árulni a „balkáni vadonban” burjánzó szalmagyopárt, de miután sokan szerettek volna örökkön örökké fiatalok maradni, a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot.

A frissen szedett szalmagyopár kilójáért körülbelül három eurót fizettek, az ebből sajtolt olaj literjéért pedig kerek 3000 eurót, ezért sokan nekiláttak „beruházni”.

Először az élelmes hercegovinai horvátok döbbentek rá, hogy a szalmagyopárt termelni is lehet, őket követték az egyéb boszniai nemzetek, de a bolondéria nem kerülte el Montenegrót és Albániát sem. Egy szó, mint száz, pár év leforgása alatt Bosznia-Hercegovina világelsővé küzdötte fel magát a szalmagyopár termelésben.

Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy a jelentős termeléssel bíró Szíria kiesett a játékból. Ott mostanában legfeljebb szalmaözvegyek teremnek, miután a férfiak migránskodásra adják a fejüket az ismert és kevésbé ismert körülmények miatt, de az egy másik történet.

A szalmagyopár virágkora

A „hercegovácok” (Hercegovina lakossága nemzeti hovatartozástól függetlenül) hamarosan sárga aranyként kezdték emlegetni a szalmagyopárt: szó szerint és átvitt értelemben is nagyokat kaszáltak a növénnyel összefüggésben.

A bizniszből egyre többen szerettek volna gazdagodni, így hamarosan több ezer hektár addig megműveletlen, karsztos, köves földön indult meg a szalmagyopár termesztése.

Az előkészítő munkálatokban nehéz mezőgazdasági gépeket, több mint 300 lóerős traktorokat vetettek be a tárcsázás folyamán, így hamarosan kisárgultak a dombok, hegyoldalak Bosznia-Hercegovina szerte.

Hogy minél jobb legyen a termés vegyszeres védelmet alkalmaztak, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az apróságot, hogy a kinyert illóolaj csak akkor adható el, ha nem tartalmaz szennyezőanyagot, azaz, ha ökológiailag tiszta.

A növényvédőszerek azonban mindenféle nem kívánt adalékokkal „gazdagították” a terméket, például nehézfémekkel és rovarölő szerek maradványaival, aminek következtében a hercegovinai szalmagyopárolaj ára szinte egyik-napról a másikra 400 euróra zuhant. Ha egyáltalán el lehetett adni, mert ha ilyesmi kerül a kenceficébe, akkor a gyártó legfeljebb magára kenheti az olaját.

A balkáni találékonyság

És a közmondásos „balkáni találékonyság” sem járult hozzá a renomé növeléséhez.

Ahmed Džubur, a mostari agro-mediterrán kar volt vezetője a klix.ba portálnak elmondta, hogy az ügyeskedők nem riadtak vissza semmitől sem, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Így egyáltalán nem volt ritka, hogy a különféle okok miatt elsorvadó szalmagyopárt egyszerűen zöldre festették, vagy étolajjal „szaporították” az illóolajat.

– mondta Džubur, aki időközben parlamenti képviselővé avanzsált, ezért rálátásába van arra, hogy a hercegovinai termelők húsz százalékának sikerült megőrizni az olaj kifogástalan minőségét és a külföldi üzleti partnereket.

Az esethez nincs sok hozzáfűzni való, hacsak annyi nem, hogy a fent elmondott történet a Balkán, főleg pedig Bosznia-Hercegovina esetében eléggé sajátos jelenségnek számít. Elvégre sokat próbált népről van szó, amely minden szalma(gyopár)szálban igyekszik megkapaszkodni.

A nápolyi pénzügyőrség vizsgálatot indított a sajtóban megjelent információk alapján, amelyek szerint a Dél-Olaszországban élő kínai közösség tagjai törvénytelen úton szereznek be vakcinát Kínából. Valami hasonló történik a Balkánon is, a különbség csak annyi, hogy itt az ügyben kormányok érintettek, amelyek, nem mellékesen szólva, fel vannak vértezve az egymás iránti évszázados türelmetlenséggel.

Megérkezett a vakcina

Nem csak az Európai Unióban kezdődött meg a vakcináció, hanem Leposavić községben és Koszovó északi részének más településein is, ahol szerbek élnek.

A koszovói szerbek nem a pristinai kormánytól kaptak védőoltást, hanem a Szerbiának küldött csomagból jutott nekik több száz adag.

Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a szerb kormány utasítására oltották be a koszovói szerb közösség tagjait az ország vagy a tartomány északi részén, ez nézőpont kérdése.

Ennek tisztázása azért fontos, mert ha Koszovót független államnak tekintjük, mint ahogy az albánok teszik, akkor törvénysértés történt.

Miután Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, szerb szempontból ezért semmi sem történt, hiszen egy Szerbiához tartozó terület lakosságárról gondoskodtak.

Vucic revealed that the vaccination began today in the Health Center in Leposavic – which was also confirmed by the Serbian Minister of Health, Zlatibor Loncar. Vucic also said that the vaccination would begin in North Mitrovica during the dayhttps://t.co/b6yZisoTmK

— KoSSev/Kosovo Sever portal (@KoSSevnews) December 25, 2020

Gyógyszert csempésztek?

A pristinai kormány a koszovói vám- és határőrség információira hivatkozva közölte, hogy a Covid-19 elleni vakcinák, amelyekkel az ottani szerbeket oltották be, „nem törvényesen” érkeztek Koszovóba.

Vagyis becsempészték őket.

– áll a pristinai közleményben, amelyben arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdésben Pristina nem folytatott hivatalos kommunikációt Belgráddal, sem közvetlenül, sem nemzetközi közvetítéssel.

A pristinai vezetés emlékeztetett arra, hogy a Koszovóba belépő orvostechnikai eszközre is vonatkoznak az importszabályok, függetlenül attól, hogy adományról vagy kereskedelmi tevékenységről van szó.

– olvasható a pristinai kormány közleményében.

Mi lesz most?

A beoltott személyektől nem lehet elkobozni az „illegálisan beszerzett árut”, az viszont kérdés, hogy egy hónap múlva megkapják-e a második oltást.

A történteket követően az viszont világos, hogy a koszovói határőrség képtelen ellenőrzése alá vonni az ország határait, illetve az is bizonyítottnak látszik, hogy jól működnek a szerb csempészútvonalak.

Ha pristinai szempontból tekintünk az ügyre, akkor Szerbia támogatja a gyógyszercsempészetet, de az is lehet, hogy éppenséggel maga szervezi meg.

Az pedig már a balkáni abszurd újabb csimborasszója, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök javaslatára a Szerbiának küldött második kontingensből januárban nem csak a koszovói szerb közösségnek adnak, hanem más nemzetiségű embereknek is.

– nyilatkozta a szerb elnöki szándékról beszámoló Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter egy koszovói szerb lapnak adott interjúban.

Ez mellékesen szólva a 2008-ban egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenség jókora arculcsapása. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.