Connect with us

Európai Unió

UNIÓS PÉNZEKET NYÚLTAK LE: Merről van a tehén eleje, avagy biogazdaságok helyett bozótosok

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

tehen
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A horvátok is értik a módját az uniós pénzek elsíbolásának. Már az Európai Uniónak is feltűnt, hogy sumákolnak a mezőgazdasági támogatásokkal. Elkezdődött ugyan a visszaélések felszámolása, de igencsak nyögvenyelősen halad, a legelőtámogatások reformjába például már egy miniszter is belebukott.

Biogazdaságok helyett bozótosok

Az Európai Bizottság ellenőrei idén jelentős visszaéléseket tártak fel a horvát mezőgazdaságban. Az ellenőrök jelentése szerint sok gazda van, aki csak formálisan állt át a biogazdálkodásra, felvette ugyan a magas támogatást, a földet viszont elhanyagolta.

A mezőgazdasági tárca adatai szerint Horvátországban 2007-ben 7 577 hektáron folyt biogazdálkodás, ez a szám mára 103 166 hektárra nőtt, ami az ország termőföldjeinek mintegy 7%-ka.

A növekedés leginkább a legelők területének kiterjedésével magyarázható, de a csonthéjas gyümölcsösök, azon belül is a bio dióültetvények is elszaporodtak.

A természetbarát gazdálkodás robbanásszerű növekedés ellenére azonban a biogazdaságokban előállított termékek mennyisége drasztikusan csökkent.

Bio dióültetvényből 2012-ben 3 748 hektár volt az országban, és összesen mintegy 890 tonnányi csonthéjas termést takarítottak be a gazdák.

Tavaly ellenben a már több mint 7000 hektárnyi ültetvényről mindössze 400 tonna diót gyűjtöttek be, pedig nem is volt rossz év. Ez pedig már felkeltette Brüsszel figyelmét is.

Jó üzlet a biogazdálkodás

Horvátországban az állam minden hektár bioművelésű “diósföld” után 8 000 kunás (370 000 forint) kiegészítő támogatást ad.

Ezt azért adják, mert a vegyszerek és mesterséges tápanyagok nélkül történő termesztés kisebb hozamokat eredményez, ezért az elmaradt profitot kompenzálja az állam.

A kormány ezen felül, hogy ösztönözze a termelőket a biogazdálkodásra, jelentős kezdő támogatásokat is folyósít, amelyekből be lehet “indítítani” akár egy dióültetvényt is.

A szemfüles gazdálkodók hamar rájöttek, hogy ha van némi földjük, akkor ahelyett, hogy megművelnék, “átállnak bió üzemmódba”, a támogatásokból beültetik a földet dióval, és többet a tájára sem mennek, csupán felveszik a kiegészítő támogatásokat.

Ez főleg azoknak érte meg, akik eddig bérbe adták a földjeiket, hiszen a bérleti díjak a támogatások összegénél jóval alacsonyabbak.

Ez oda vezetett, hogy a termékeny földterületek sokszor bozótossá, sőt már-már erdővé váltak, amit a bizottság ellenőrei a helyszíni szemlék során meg is állapodtak.

A legelőkkel is nagyot kaszálnak

Hasonló a helyzet a legelőkkel is, ami még nagyobb üzlet, mivel nem tisztázott, hogy a legelő fogalmába mi fér bele.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a sziklás hegyoldalak és az erdők kivételével minden megműveletlen földterület szolgálhat legelőként.

A bioművelésű legelők esetében az elhelyezkedésük függvényében a tulajdonosuk vagy bérlőjük akár 6000 kunás (280 000 forint) támogatást is kaphat az államtól.

Az pedig már a “balkáni abszurd” fogalmát súrolja, hogy ez a támogatás akkor is jár, ha az igénylést benyújtó személy azt sem tudja, hogy merről van a tehén eleje, vagyis egyáltalán nem foglalkozik állattenyésztéssel.

Vizsgálatot követelnek

Az Európai Bizottság a helyszíni szemlét követő jelentésében felszólította Horvátországot a kialakult helyzet rendezésére, miután a “gazdáknak” kifizetett pénz többnyire uniós forrásokból származik.

A jelentés nyomására a mezőgazdasági tárca szigorúbb ellenőrzéseket jelentett be, és felszólította a lebukott áll gazdákat, hogy önként mondják fel a támogatásokról kötött szerződéseket, amit idén még következmények nélkül megtehetnek.

Erre azonban már nincs sok idejük, ahogy a naptárt elnézzük.

A legelők kérdése azonban továbbra sem oldódott meg, miután igencsak befolyásos üzleti és politikai körök érdekeit sérti.

Egy évvel ezelőtt például az akkori mezőgazdasági miniszter, Tomislav Tolušić, aki miniszterelnök-helyettesként az ország egyik legnépszerűbb politikusa volt, éppen a legelőtámogatások reformjába bukott bele, és tűnt el a politikai süllyesztőben, nyilván sokak megelégedésére.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava