Connect with us

Európai Unió

UNIÓS PÉNZEKET NYÚLTAK LE: Merről van a tehén eleje, avagy biogazdaságok helyett bozótosok

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

UNIÓS PÉNZEKET NYÚLTAK LE: Merről van a tehén eleje, avagy biogazdaságok helyett bozótosok
Cikk meghallgatása

A horvátok is értik a módját az uniós pénzek elsíbolásának. Már az Európai Uniónak is feltűnt, hogy sumákolnak a mezőgazdasági támogatásokkal. Elkezdődött ugyan a visszaélések felszámolása, de igencsak nyögvenyelősen halad, a legelőtámogatások reformjába például már egy miniszter is belebukott.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Biogazdaságok helyett bozótosok

Az Európai Bizottság ellenőrei idén jelentős visszaéléseket tártak fel a horvát mezőgazdaságban. Az ellenőrök jelentése szerint sok gazda van, aki csak formálisan állt át a biogazdálkodásra, felvette ugyan a magas támogatást, a földet viszont elhanyagolta.

A mezőgazdasági tárca adatai szerint Horvátországban 2007-ben 7 577 hektáron folyt biogazdálkodás, ez a szám mára 103 166 hektárra nőtt, ami az ország termőföldjeinek mintegy 7%-ka.

A növekedés leginkább a legelők területének kiterjedésével magyarázható, de a csonthéjas gyümölcsösök, azon belül is a bio dióültetvények is elszaporodtak.

A természetbarát gazdálkodás robbanásszerű növekedés ellenére azonban a biogazdaságokban előállított termékek mennyisége drasztikusan csökkent.

Bio dióültetvényből 2012-ben 3 748 hektár volt az országban, és összesen mintegy 890 tonnányi csonthéjas termést takarítottak be a gazdák.

Tavaly ellenben a már több mint 7000 hektárnyi ültetvényről mindössze 400 tonna diót gyűjtöttek be, pedig nem is volt rossz év. Ez pedig már felkeltette Brüsszel figyelmét is.

Jó üzlet a biogazdálkodás

Horvátországban az állam minden hektár bioművelésű „diósföld” után 8 000 kunás (370 000 forint) kiegészítő támogatást ad.

Ezt azért adják, mert a vegyszerek és mesterséges tápanyagok nélkül történő termesztés kisebb hozamokat eredményez, ezért az elmaradt profitot kompenzálja az állam.

A kormány ezen felül, hogy ösztönözze a termelőket a biogazdálkodásra, jelentős kezdő támogatásokat is folyósít, amelyekből be lehet „indítítani” akár egy dióültetvényt is.

A szemfüles gazdálkodók hamar rájöttek, hogy ha van némi földjük, akkor ahelyett, hogy megművelnék, „átállnak bió üzemmódba”, a támogatásokból beültetik a földet dióval, és többet a tájára sem mennek, csupán felveszik a kiegészítő támogatásokat.

Ez főleg azoknak érte meg, akik eddig bérbe adták a földjeiket, hiszen a bérleti díjak a támogatások összegénél jóval alacsonyabbak.

Ez oda vezetett, hogy a termékeny földterületek sokszor bozótossá, sőt már-már erdővé váltak, amit a bizottság ellenőrei a helyszíni szemlék során meg is állapodtak.

A legelőkkel is nagyot kaszálnak

Hasonló a helyzet a legelőkkel is, ami még nagyobb üzlet, mivel nem tisztázott, hogy a legelő fogalmába mi fér bele.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a sziklás hegyoldalak és az erdők kivételével minden megműveletlen földterület szolgálhat legelőként.

A bioművelésű legelők esetében az elhelyezkedésük függvényében a tulajdonosuk vagy bérlőjük akár 6000 kunás (280 000 forint) támogatást is kaphat az államtól.

Az pedig már a „balkáni abszurd” fogalmát súrolja, hogy ez a támogatás akkor is jár, ha az igénylést benyújtó személy azt sem tudja, hogy merről van a tehén eleje, vagyis egyáltalán nem foglalkozik állattenyésztéssel.

Vizsgálatot követelnek

Az Európai Bizottság a helyszíni szemlét követő jelentésében felszólította Horvátországot a kialakult helyzet rendezésére, miután a „gazdáknak” kifizetett pénz többnyire uniós forrásokból származik.

A jelentés nyomására a mezőgazdasági tárca szigorúbb ellenőrzéseket jelentett be, és felszólította a lebukott áll gazdákat, hogy önként mondják fel a támogatásokról kötött szerződéseket, amit idén még következmények nélkül megtehetnek.

Erre azonban már nincs sok idejük, ahogy a naptárt elnézzük.

A legelők kérdése azonban továbbra sem oldódott meg, miután igencsak befolyásos üzleti és politikai körök érdekeit sérti.

Egy évvel ezelőtt például az akkori mezőgazdasági miniszter, Tomislav Tolušić, aki miniszterelnök-helyettesként az ország egyik legnépszerűbb politikusa volt, éppen a legelőtámogatások reformjába bukott bele, és tűnt el a politikai süllyesztőben, nyilván sokak megelégedésére.

Az olvasás folytatása

Könyvek kedvezménnyel

A BALKÁN RITMUSA

További rádiók

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7