Egészségügy
RENDKÍVÜLI BRNABIĆ: Szerbia a legjobb az egészségügyben, és az első a gazdaságban, ezért csak most szigorít

A szerb miniszterelnök szerint most jött el az ideje annak, hogy szigorításokat fogadjanak el a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban. Ana Brnabić a szerb kormány rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatón új intézkedéseket jelent be, amelyek enyhébbek, mint a válságstáb orvosi része által kért megszigorítások. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az iskolákat nem zárják be, mivel éppen az iskolák számítanak a legbiztonságosabb helyeknek Szerbiában.
A legjobb pillanat
A szerb miniszterelnök bejelentette, hogy keddtől (november 17) 21 és 5 óra között minden üzlet bezár, ezért a gyógyszertárakon, benzinkutakon és az élelmiszerek házhoz szállításával foglalkozó cégeken kívül senki semmi sem működhet. A tilalom vonatkozik a vendéglátóhelyekre is.
Ana Brnabić elmondta azt is: azért nem a válságstáb által javasolt este hat és reggel hat közötti időszakot választották, hogy a vendéglőkben még meg lehessen vacsorázni.
A szerb miniszterelnök arról is beszélt, hogy ez a „legjobb pillanat” a szigorító intézkedések bevezetésére. Ezzel azoknak a vitorláiból fogta ki szelet, akik azt firtatták, hogy miért kellett négy napot várni az intézkedések bevezetésével a válságstáb kéréseinek megfogalmazását követően.
– jelentette ki a szerb miniszterelnök, aki szerint egyes országokban annyira katasztrofális a helyzet, hogy a megfertőződött orvosokat és egészségügyi személyzetet is munkára kényszerítik.
Az újságírók ezzel kapcsolatban arra kérték Brnabićot, hogy mondjon konkrét példákat. A szerb kormányfő erre Belgiumot és Hollandiát nevezte meg, miközben a felvetését azzal igyekezett elmaszatolni, hogy az említett két országból Németországból viszik gyógykezelésre a COVID-betegeket.
Az iskola a legbiztonságosabb hely
Mielőtt az újságírókat szélnek eresztették volna, a szerb miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem támogatja az iskolák bezárását, így az iskolák esetében minden „megy tovább normálisan”, azon a téren nem lesznek szigorítások.
– mondta rendkívüli sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő, aki szerint az általános iskolákban Szerbiában 39 gyerek betegedett meg, a középiskolákban pedig 52 diáknak lett pozitív a tesztje, ebből minden második-harmadik esetet Belgrádban jegyezték fel.
– hangoztatta a szerb miniszterelnök, aki még megemlítette, hogy a kijárási tilalom bevezetéséről egyelőre nem is gondolkodnak.
Ana Brnabić arról is beszélt, hogy a júliusi és augusztusi tapasztalatok alapján nem támogatja a körzetesítést sem, mert ha lezárnak egy várost, akkor az emberek elmennek egy másik városba szórakozni, és olyan helyekre is behurcolják a betegséget, ahol az korábban nem jelent meg.
A most bejelentettet intézkedéseket 15 nap múlva vizsgálják felül.
Fotó: Screenshot

Egészségügy
TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek

Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.
Eljött a feltámadás napja
Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.
Ráadásul a horvát politika a „globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.
A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.
A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.
Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.
A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.
Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.
A hanyatlás
Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).
A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.
A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.
Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.
A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.
Többet ér, mint egy lőszergyár
A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.
Uz potporu @VladaRH idemo u revitalizaciju Imunološkog zavoda! Cjepiva iz nove tvornice u Svetoj Nedelji, zmijski protuotrov i proizvodi od krvne plazme otvaraju nove tržišne perspektive. Veliko je zanimanje strateških partnera, a vrijedni sojevi virusa ostaju u vlasništvu??
— Vili Beroš (@ViliBeros) June 2, 2021
Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.
Egészségügy
2,1 MILLIÓ EURÓ: Megérkezett Budapestre a kisfiú, aki egyesítette Szerbiát, avagy legyen gyógyítható az SMA Szerbiában is

A gerincből eredő izomsorvadásban (SMA) szenvedő Gavrilo szülei a Twitteren közölték, hogy miután összegyűjtötték a kezeléshez szükséges pénzt, megérkeztek Budapestre, ahol már a meg is megkezdődött a kragujeváci kisfiú kivizsgálása a Bethesda Gyermekkórházban. A kisfiú gyógyításához szükséges mintegy 2,1 millió eurós összeget a szülők adakozásból gyűjtötték össze, amibe beszállt a világ talán két leghíresebb focistája Cristiano Ronaldo és Lionel Messi is. A hiányzó összeget végül a szerb kormány fizette be. Pál Gajódi Olivér után Gavrilo Đurđević idén már a második szerbiai kisfiú, aki génterápiás kezelésben részesül a magyar fővárosban.
Szerbia egyesült
A belgrádi Blic véleménye szerint a nyolc hónapos Gavrilónak sikerült egyesítenie Szerbiát, és mindenki örült a hírnek, hogy összegyűlt a pénz a világ legdrágább gyógyszerére, a Zolgensmára, amely több mint 700 millió forintba kerül.
Drugari, stigli smo u Budimpeštu, i počele su prve analize. Gaša se dobro drži, a mi čekamo rezultate i nadamo se da će sve biti dobro i da će Gavrilo primiti Zolgensmu početkom juna. Pratite kako se razvija situacija i budite uz Gavrila jer ste vi njegovi anđeli čuvari ❤️ pic.twitter.com/QxyOfwOGzu
— Za Gavrilovu pobedu (@973na3030) May 25, 2021
Hol gyógyítsák az SMA-betegeket?
Ez a kérdés már akkor felmerült, amikor a pénz még nem gyűlt össze. A Bethesda Gyermekkórház mellett a másik opció Szlovénia volt, de a szlovénok többet kértek a génterápia végrehajtásáért.
Budapestre indulásuk előtt a nyolc hónapos kisfiú édesanyának – természetesen gyermeke gyógyulásán túl – volt még egy kívánsága. Nevena Đurđević azt szeretné, hogy az SMA betegség kezelését vezessék be Szerbiában is, és ezt kérte a szerbiai állami vezetéstől.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is