Egészségügy

RENDKÍVÜLI BRNABIĆ: Szerbia a legjobb az egészségügyben, és az első a gazdaságban, ezért csak most szigorít

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2020.11.15.

Írta

Varga Szilveszter

?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

Olvasási idő: 2 perc

A szerb miniszterelnök szerint most jött el az ideje annak, hogy szigorításokat fogadjanak el a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban. Ana Brnabić a szerb kormány rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatón új intézkedéseket jelent be, amelyek enyhébbek, mint a válságstáb orvosi része által kért megszigorítások. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az iskolákat nem zárják be, mivel éppen az iskolák számítanak a legbiztonságosabb helyeknek Szerbiában.

A legjobb pillanat

A szerb miniszterelnök bejelentette, hogy keddtől (november 17) 21 és 5 óra között minden üzlet bezár, ezért a gyógyszertárakon, benzinkutakon és az élelmiszerek házhoz szállításával foglalkozó cégeken kívül senki semmi sem működhet. A tilalom vonatkozik a vendéglátóhelyekre is.

Ana Brnabić elmondta azt is: azért nem a válságstáb által javasolt este hat és reggel hat közötti időszakot választották, hogy a vendéglőkben még meg lehessen vacsorázni.

A szerb miniszterelnök arról is beszélt, hogy ez a „legjobb pillanat” a szigorító intézkedések bevezetésére. Ezzel azoknak a vitorláiból fogta ki szelet, akik azt firtatták, hogy miért kellett négy napot várni az intézkedések bevezetésével a válságstáb kéréseinek megfogalmazását követően.

Ha megnézik, hogy a legjobbak vagyunk az egészségügyben, és gazdasági téren is, akkor láthatják, hogy milyen fárasztó munkát végeztünk annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsünk az intézkedések, az emberek életének védelme, és az egészségügyi rendszer megóvása, valamint a gazdaság működőképessége között. Erre mindannyian büszkék lehetünk

– jelentette ki a szerb miniszterelnök, aki szerint egyes országokban annyira katasztrofális a helyzet, hogy a megfertőződött orvosokat és egészségügyi személyzetet is munkára kényszerítik.

Az újságírók ezzel kapcsolatban arra kérték Brnabićot, hogy mondjon konkrét példákat. A szerb kormányfő erre Belgiumot és Hollandiát nevezte meg, miközben a felvetését azzal igyekezett elmaszatolni, hogy az említett két országból Németországból viszik gyógykezelésre a COVID-betegeket.

Az iskola a legbiztonságosabb hely

Mielőtt az újságírókat szélnek eresztették volna, a szerb miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem támogatja az iskolák bezárását, így az iskolák esetében minden „megy tovább normálisan”, azon a téren nem lesznek szigorítások.

Ami az iskolákat illeti, én jelenleg abszolút azt támogatom, hogy az iskolákban folytatódjon a munka, hogy nincsenek iskolabezárások, mert a gyerekek az iskolában vannak a legnagyobb biztonságban

– mondta rendkívüli sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő, aki szerint az általános iskolákban Szerbiában 39 gyerek betegedett meg, a középiskolákban pedig 52 diáknak lett pozitív a tesztje, ebből minden második-harmadik esetet Belgrádban jegyezték fel.

Remélem: ezek után világos, hogy a helyzet az iskolákban stabil, jó és biztonságos, valamint hogy a diákok és a tanáraik mennyire fegyelmezettek, és mennyire betartják az intézkedéseket

– hangoztatta a szerb miniszterelnök, aki még megemlítette, hogy a kijárási tilalom bevezetéséről egyelőre nem is gondolkodnak.

Ana Brnabić arról is beszélt, hogy a júliusi és augusztusi tapasztalatok alapján nem támogatja a körzetesítést sem, mert ha lezárnak egy várost, akkor az emberek elmennek egy másik városba szórakozni, és olyan helyekre is behurcolják a betegséget, ahol az korábban nem jelent meg.

A most bejelentettet intézkedéseket 15 nap múlva vizsgálják felül.

Fotó: Screenshot

?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Egészségügy

TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek

Közzététel:

2 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2021.06.02.

Írta

Kalapis Rókus

Olvasási idő: 2 perc

Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a „globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

Az új gyár építésének finanszírozásakor lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország igénybe vegye az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más uniós alapok eszközeit, valamint hogy más érdeklődőket is bevonjon stratégiai partnerként

– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.

Uz potporu @VladaRH idemo u revitalizaciju Imunološkog zavoda! Cjepiva iz nove tvornice u Svetoj Nedelji, zmijski protuotrov i proizvodi od krvne plazme otvaraju nove tržišne perspektive. Veliko je zanimanje strateških partnera, a vrijedni sojevi virusa ostaju u vlasništvu??

— Vili Beroš (@ViliBeros) June 2, 2021

Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

A tervezett gyártás fenntarthatóságát az is indokolja, hogy a világpiacon nagy a kereslet az immunológiai gyógyszerek iránt

– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.

Az olvasás folytatása

Egészségügy

2,1 MILLIÓ EURÓ: Megérkezett Budapestre a kisfiú, aki egyesítette Szerbiát, avagy legyen gyógyítható az SMA Szerbiában is

Közzététel:

2 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2021.05.25.

Írta

Varga Szilveszter

Olvasási idő: 2 perc

A gerincből eredő izomsorvadásban (SMA) szenvedő Gavrilo szülei a Twitteren közölték, hogy miután összegyűjtötték a kezeléshez szükséges pénzt, megérkeztek Budapestre, ahol már a meg is megkezdődött a kragujeváci kisfiú kivizsgálása a Bethesda Gyermekkórházban. A kisfiú gyógyításához szükséges mintegy 2,1 millió eurós összeget a szülők adakozásból gyűjtötték össze, amibe beszállt a világ talán két leghíresebb focistája Cristiano Ronaldo és Lionel Messi is. A hiányzó összeget végül a szerb kormány fizette be. Pál Gajódi Olivér után Gavrilo Đurđević idén már a második szerbiai kisfiú, aki génterápiás kezelésben részesül a magyar fővárosban.

Szerbia egyesült

A belgrádi Blic véleménye szerint a nyolc hónapos Gavrilónak sikerült egyesítenie Szerbiát, és mindenki örült a hírnek, hogy összegyűlt a pénz a világ legdrágább gyógyszerére, a Zolgensmára, amely több mint 700 millió forintba kerül.

Drugari, stigli smo u Budimpeštu, i počele su prve analize. Gaša se dobro drži, a mi čekamo rezultate i nadamo se da će sve biti dobro i da će Gavrilo primiti Zolgensmu početkom juna. Pratite kako se razvija situacija i budite uz Gavrila jer ste vi njegovi anđeli čuvari ❤️ pic.twitter.com/QxyOfwOGzu

— Za Gavrilovu pobedu (@973na3030) May 25, 2021

Barátaink! Megérkeztünk Budapestre, ahol megkezdődtek az első analízisek. Gaša jól tartja magát, és várjuk az eredményeket. Reméljük, hogy minden jól alakul, és hogy Gavrilo június elején megkapja a Zolgensmát. Kövessétek figyelemmel, hogyan alakul a helyzet, és legyetek Gavrilo mellett, mert ti vagytok az „őrangyalai”

– írták a fiú szülei a „Gavrilo győzelméért” nevet viselő Twitter-profilon. A szerbiai kisfiút a Bethesda Gyermekkórházban gyógyítják.

A szüleivel érkezett meg tegnap este. Külön szakértői orvoscsoport alakult. Sok vizsgálaton kell átesnie annak minél gyorsabb megállapítására, hogy megkaphatja-e a génterápiát. A Bethesda Gyermekkórház vállalta, hogy ezeket a vizsgálatokat halogatás nélkül elvégzi, hogy ne vesztegessük az időt. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni a dátumokkal kapcsolatban, de június közepére nagyon jó hírekre számítok Gavrilo állapotát illetően

– jelentette ki a szerbiai állami televíziónak nyilatkozva Dr. Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház aneszteziológiai és intenzívterápiás osztályának osztályvezető főorvosa.

Hol gyógyítsák az SMA-betegeket?

Ez a kérdés már akkor felmerült, amikor a pénz még nem gyűlt össze. A Bethesda Gyermekkórház mellett a másik opció Szlovénia volt, de a szlovénok többet kértek a génterápia végrehajtásáért.

Budapestre indulásuk előtt a nyolc hónapos kisfiú édesanyának – természetesen gyermeke gyógyulásán túl – volt még egy kívánsága. Nevena Đurđević azt szeretné, hogy az SMA betegség kezelését vezessék be Szerbiában is, és ezt kérte a szerbiai állami vezetéstől.

Ez a helyzet megmutatta, hogy nekünk kimondottan jó szakembereink és orvosaink vannak, akik a kezdetektől Gavrilo mellett voltak, akik semmivel sem rosszabbak, mint a budapesti vagy a szlovéniai orvosok, és ez a két ország semmivel sem fejlettebb, mint Szerbia. Ha az isten is úgy akarja, akkor a következő gyereket, akinél ez a betegség megjelenik, már Szerbiában gyógyítsák

– kérte Nevena Đurđević, akinek a nyolc hónapos kisfiát Budapesten kezelik a hét elejétől, egészen pontosan keddtől, gerincből eredő izomsorvadás miatt.