Connect with us

Horvátország

NEMZETI STADION: Ki építse fel az új horvát nemzeti stadiont, netalán a diaszpóra?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A horvát labdarúgók pályán elért sikerei nincsenek egyenes arányban a sportághoz szükséges infrastruktúra állapotával, amely ahelyett, hogy fejlődne, napról napra csak romlik. A legrosszabb állapotban a nemzeti stadion van, amely a tavaszi földrengés óta már nézőket is alig fogadhat. A koronavírus – ha másra nem is – arra azonban mindenképpen jó, hogy egyelőre szőnyeg alá lehessen söpörni a problémát.

Ahogy Magyarországon, úgy Horvátországban is a labdarúgás a legnépszerűbb sport, amelynek nagy hagyománya és népes rajongótábora van.

A sportág népszerűségét tovább fokozta, hogy a nemzeti válogatott a 2018-as, Oroszországban rendezett világbajnokságon ezüstérmet szerzett, amit az egész ország hónapokig ünnepelt.

A foci népszerűségétől függetlenül az elmúlt években az olyannyira szükséges infrastruktúrába szinte alig fektettek, és ez egyre szembetűnőbb.

Akad ugyan némi kivétel, általánosságban azonban elmondható, hogy a horvát stadionok állapota országszerte igencsak rossz.

A legrosszabb a helyzet a nemzeti válogatottnak és a Dinamo Zágrábnak is otthont adó 37 ezer férőhelyes Maksimir stadion esetében.

A szégyene

A fővárosi stadiont az újságok hasábjain éppen ezért a nemzet szégyenének is szokás nevezni, hiszen az 1912-ben épült, jelenlegi formáját 1998-ban elnyerő arénában katasztrofális állapotok uralkodnak.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy az építmény a főváros tulajdonában van, amelynek nincs pénze egy ekkora létesítmény folyamatos fejlesztésére és karbantartására, a stadiont használó labdarúgószövetség és a Dinamo pedig nem szívesen áldoz pénzt arra, ami nem a saját tulajdona.

A Maksimir helyzetén tovább rontott a márciusi zágrábi földrengés, aminek következtében a lelátók nagyobb hányada használhatatlanná vált, és nézők fogadására alkalmatlanná vált.

Ennek ellenére a horvát válogatott itt játssza a vírus miatt egyébként is zártkapus mérkőzéseit, pedig az országban – mi tagadás – akadnak jobb állapotban lévő stadionok.

Oldja meg a diaszpóra!

A márciusi zágrábi földrengés által okozott károk helyreállítására a horvát kormány nemrég kihirdette felújítási programját, ám abban nem szerepel a használhatatlan sportaréna felújítása.

A nemzeti stadion sorsa így bizonytalanná vált.

Az előző években többször is közéleti vita alakult ki egy új nemzeti stadion építéséről, de a tervek mindig elakadtak, amikor szóba kerültek az „anyagi vonatkozások”.

A kormány álláspontja szerint az ország legsikeresebb klubjának, a Dinamo Zágrábnak, magának kellene gondoskodnia arról, hogy megfelelő stadionban játszhasson, ám a klub vezetősége szerint „erre nincs keret”.

Ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy a horvát válogatott által a világbajnokságon kapott nyereményt nem kellett volna szétosztani, hanem az infrastruktúra fejlesztésébe kellett volna fektetni.

A médiában közben felröppent az ötlet, hogy a stadiont a horvát diaszpóra adományaiból lenne a legcélszerűbb felépíteni, amit felajánlásokon keresztül valósítanának meg, ám erről a külhoni horvátokat (egyelőre) nem kérdezte meg senki.

Annyi biztos, hogy ha nem lépnek az ügyben, akkor sem az ország legsikeresebb csapatának, sem a nemzeti tizenegynek nem lesz hol játszania a hazai meccseket.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava