Connect with us

Háborús bűnök

HÁBORÚS BŰNÖK: Lemondott, majd Hágába utazott a koszovói elnök, mert megerősítették ellene a vádakat

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

taci haga
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Hashim Thaçi több mint tíz évig volt Koszovó elnöke vagy , de ezen felül más vezető tisztségeket is betöltött az utóbbi húsz-huszonöt éveben az államigazgatásban, vagy a Koszovói Falszabadítási Hadseregben. Most viszont lemondott az elnöki posztjáról, miután hivatalosan vádat emeltek ellene, és további kilenc társa ellen háborús bűncselekmények elkövetése miatt. Thaçi lemondásával mindenképpen egy időszak ér véget, amelyet követően olyan politikusok állhatnak esetleg Koszovó élére, akiket nem terhelnek a kilencvenes évek eseményei.

A lemondás

Bejelentette lemondását Hashim Thaçi koszovói elnök, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat, amelyek szerint háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el.

Mint ahogy ígértem is, semmiféle körülmények között nem engedem meg, hogy Koszovó elnöke jelenjen meg a bíróság előtt, ezért az államfői integritásnak, az ország integritásának, az állampolgárok integritásának és méltóságának oltalmazása érdekében, valamint a nemzetközi közösséggel fenntarott kapcsolatok tiszteletben tartása érdekében lemondok államfői tisztségemről

– jelentette ki Thaçi, aki minden koszovóit arra kért, hogy ne veszítse el a reményt, hiszen az ország kivívta a függetlenségét, és azóta megerősödött.

A volt koszovói államfő nem sokkal később már magánemberként utazott el a Hágába, hogy szembesüljön a különleges ügyészséggel, amely az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával még a nyáron emelt vádat ellene és kilenc egykori harcostársa ellen.

Thaçi mandátuma jövő februárban járt volna le, így viszont az alkotmány értelmében előrehozott elnökválasztást kell kiírni, annak végeredményéig pedig a parlament elnöke látja el az államfői feladatokat is.

A lemondást követően Vjosa Osmani házelnök ideiglenesen át is vette az államfői tisztséget.

Az okok

A különleges ügyészség vádirata szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori parancsnokai legalább 100 gyilkosságért vonhatók felelősségre.

Az áldozatok között koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek vannak, de a vádlottak nem kímélték politikai ellenfeleiket sem.

Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es, úgynevezett Dick Marty féle jelentése alapján indított vizsgálatot az UÇK tagjai ellen a konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények és szervkereskedelem miatt.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget és bíróságot az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik.

Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UÇK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.

Akik üdvözlik

Az Európai Unió tudomásul veszi Hashim Thaçi koszovói elnök lemondását, és üdvözli, hogy együtt kíván működni az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására létrehozott hágai különleges ügyészséggel

– közölte az Európai Unió külügyi szolgálata, amely megerősítette, hogy az unió határozottan támogatja a hágai különleges ügyészség munkáját.

Az ügyészséggel való teljes együttműködés fontos bizonyítéka Koszovó jogállamiság iránti elkötelezettségének. Az együttműködés pedig alapvető eleme Koszovó előrehaladásának az európai úton, valamint az EU és a Nyugat-Balkán egészével való kapcsolatának

– foglaltak állást Brüsszelben, ahol abban bíznak, hogy Koszovó képviselői a törvényeknek megfelelően biztosítják az intézmények működésének folyamatosságát.

Aki nem üdvözli

Nem üdvözölte a koszovói elnök lemondását Eliot Engel amerikai kongresszusi képviselő, aki az albán-amerikaiak, és a koszovói albánok szószólója az amerikai törvényhozásban.

A demokrata párti Engel felszólította az Egyesült Államok kormányát annak ellenőrzésére, hogy a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai ügyészség elfogult-e az albánokkal szemben.

Engel szerint ha ez megerősítést nyer, akkor a washingtoni kormánynak meg kell szakítania az együttműködést a szóban forgó ügyészséggel.

Ezért felhívom az Egyesült Államok külügyminisztériumát és igazságügyi minisztériumát, hogy vizsgálja meg a különleges ügyészség munkáját annak biztosítása érdekében, hogy az ügyészség ne etnikai hovatartozásuk miatt célozza meg az embereket, és állítsák le az amerikai támogatást, ha kiderül, hogy mégis ezt teszi

– hangsúlyozta a kongresszusi képviselő és a ház külügyi bizottságának elnöke, miután megerősítették a Hashim Thaçi koszovói elnök elleni vádakat.

Engel szerint az amerikai kongresszus a továbbiakban szorosan figyelemmel kíséri az ügyészség munkáját, miután „komoly aggodalmak vannak” azzal kapcsolatban, hogy a bíróság csak az „állítólag bűncselekményeket elkövető albánokat üldözi”, és nem teszi meg ugyanezt a más nemzetiségűek esetében.

Világos akarok lenni: aki súlyos háborús bűncselekményeket követ el, azt bíróság elé kell állítani, etnikai hovatartozástól függetlenül. De ebben az időszakban Koszovóban a bűncselekmények túlnyomó többségét Slobodan Milošević hadserege követte el az etnikai tisztogatások során. Rendkívül súlyos kérdéseket vet fel, hogy a különleges ügyészséget létrehozó törvény etnikailag vak-e, hogy csak az albánokat üldözi

– jelentette ki a befolyásos demokrata párti politikus.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Bosznia

LETARTÓZTATÁSOK: Háborús bűnökkel gyanúsított egykori rendőröket fogtak el Boszniában, avagy Balatuntól a Balatonig

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

atigrisek
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb rendőrt fogtak el a hatóságok Bosznia-Hercegovinában pénteken. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.

Boszniai letartóztatások

Az ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak a boszniai szerb rendőrség tagjaiként 1992 szeptemberében kivégeztek huszonkét boszniai civilt – köztük hét gyermeket és nyolc nőt – az északkelet-boszniai Balatunban.

Néhány nappal ezelőtt a boszniai rendőrség kilenc, háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonát fogott el, akik a gyanú szerint bosnyák és horvát civileket gyilkoltak meg, valamint több száz embert tartottak fogva illegálisan a háború idején.

A most őrizetbe vett személyek között van egy férfi, akit a bosznia-hercegovinai bíróságok 2014-ben és 2018-ban is felmentettek, az utóbbi esetben azzal vádolták, hogy fegyveres bűnszervezet tagjaként részt vett a srebrenicai népirtásban.

Bosnyák források szerint a szóban forgó szerb férfi 1992 és 1995 között különleges alakulataival súlyos háborús bűncselekményeket követett el a Drina mentén és Szarajevó térségében, az „államügyészek alkalmatlanságának köszönhetően” azonban mindig elkerülte a felelősségre vonást az általa végrehajtott bűncselekményekért.

Európa és a világ szégyene

Európa és a világ szégyene, ami 1992-ben zajlott a Drina boszniai oldalán, ahol a bosnyák lakosság szisztematikus irtása folyt a boszniai szerbek és a Szerbiából érkezett félkatonai csoportok által, beleértve ebbe a Bijeljinát és környékét is, ahol a fent említett Balatun is van.

Az etnikai tisztogatás egyik első felvonása „bijeljinai mészárlás” volt 1992. április 1-jén, amikor a Željko Ražnatović Arkan által vezetett szerb félkatonai alakulatok megszállták a várost, és erőszakkal átvették a hatalmat.

Akkor már folyamatban volt Jugoszlávia felbomlása, és túl voltunk már Vukovar megszállásán, magában Bosznia-Hercegovinában azonban még nem voltak fegyveres összetűzések, így Bijeljina lakosságát meglepte a városban zajló katonai akció, és az a kegyetlenség, amivel az járt.

Sokak szerint a Bijeljinában történt események indították el a háborút Bosznia-Hercegovinában, amelynek záróakkordja a srebrenicai népirtás volt.

A terror a következő hónapokban is folytatódott, fosztogatások, nemi erőszak, és a bosnyákok elüldözése formájában.

Ennek csúcspontja 1992 szeptemberében volt, amikor a boszniai Szerb Demokrata Párt a megmaradt bosnyák lakosság likvidálása mellett döntött. A végrehajtásában az előbb említett Arkan vezér tigrisei mellett részt vett a Fehér Sasok elnevezésű félkatonai alakulat is.

1992 nyarától sok boszniai menekült jött Magyarországra is, így a volt Jugoszlávia területéről érkezők etnikai szerkezete hirtelen megváltozott: 1993-ban a táborok lakóinak 75-80 százaléka Boszniából származott, 1994 nyarán pedig a boszniai menekültek aránya meghaladta a 85 százalékot.

A volt Jugoszlávia területén dúló háborúkban mintegy kétszázezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát, ebből Magyarországra mintegy 100 ezer ember érkezett.

A Menekültügyi és Migrációs Hivatal Bicskén, Békéscsabán és Hajdúszoboszlón nyitott menekülttáborokat, Vésén, Mohácson, Pécsett, Siklóson, Zánkán és Csongrádon pedig átmeneti szállásokat, később pedig Debrecenben is.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Háborús bűnök

MURÁLGYILKOSSÁG: Kivégezték a háborsú bűnös Mladić tábornok arcképét, de lehet, hogy a murál feltámad

Közzététel:

a megjelenés dátuma

mladic mural
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Belgrádban felforrósult a hangulat egy falfestmény miatt, amely a háborús bűnöket elkövető Ratko Mladić volt boszniai szerb vezérkari főnöknek „állít emléket”. A szerbiai ellenzék kifogásolja, hogy a rendőrök tegnap több embert is bevittek, mert „meggyalázták az alkotást”, ma viszont lehetővé tette a huligánoknak – akik feltehetően a belgrádi Partizan szurkolótáborához tartoznak – a rongálások eltávolítását. Az arcképet többé-kevésbé sikerült megtisztítani, bár valószínűleg „nem tündököl már soha sem eredeti szépségében”. Horvátországban és Szerbiában is fel-feltűnnek a falfestmények a háborús bűnösök éltetésére. A különbség annyi, hogy a zágrábi hatóságok eltávolíttatják ezeket, a belgrádi városvezetés viszont nem tesz semmit a megsemmisítésük érdekében.

A murálgyilkosság

Balša Božović, a Demokrata Párt belgrádi szervezetének vezetője a Twitteren arról számolt be, hogy a huligánok Ratko Mladić tegnap & ma megtámadott falfestményének megmentés munkálkodnak, a kép eddig Belgrád egyik belvárosi utcáját „díszítette”.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a „restaurátorokat” nem állítja elő, és nem is igazoltatja a rendőrség, ami azt jelzi, hogy a „Vučić-rezsim logisztikai és politikai támogatást nyújt a háborús bűnösöknek”.

Božović ezzel arra utalt, hogy kedden, november 9-én, amely a Kristályéjszaka emlékére a fasizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napja, a belgrádi rendőrség két nőt igazoltatott, és vitt be, miután tojással dobálták meg a Mladić tábornokról készült falfestményt.

Szerdán már a tábornok arcát is fehér festék takarta, mert egy baloldali politikus hozzávágott egy festéket vagy meszet tartalmazó tégelyt/zacskót vagy akármit, amivel „kivégezte” a volt tábornok arcképét, legalábbis jó ideig ezt lehetett hinni.

A „murálgyilkosság” szerdán délelőtt 11 óra körül történt. Đorđo Žujović, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt a Blic napilappal közölte, hogy „ő csinálta ki a falfestményt”. A nacionalista érzelmű emberek a beismerés óta már többször megfenyegették.

Helyszíni beszámolók szerint szerdán fiatalok egy csoportja nedves kendőkkel munkálkodott a friss festék/mész eltávolításán a mázolmányról.

a megtisztitott mladics

A félig-meddig megtisztított falfestmény

Egyes jelentések szerint a Levijatan Csoport tagjai vettek részt a murális művészet nem éppen korszakos alkotásának „feltámasztásában”. Koradélután már arról érkeztek hírek, hogy a „retaurálás” sikerrel járt, és majdnem teljes mértékben megtörtént a helyreállítás.

Politikai következmények

Az események nemzetköz hullámokat is vertek, az esettel kapcsolatban megszólalt az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége is, amely szerint „néha kihívást jelent megbékélni a múlt nehéz pillanataival – mind az Egyesült Államok, mind Szerbia számára -, de nem az emberi méltóság védelmére utaló cselekmény egy népirtásért és emberiesség elleni bűncselekményekért elítélt háborús bűnös emlékének védelme”.

Reméljük, hogy Szerbia egy szebb és befogadóbb jövőre összpontosít, mielőtt újra átélné a 90-es évek fájdalmát, sötétségét és megosztottságát

– olvasható az amerikai nagykövetség szóvivőjének írásos válaszában, amelyet az Amerika Hangja kérésére fogalmazott meg.

Az Európai Unió szintén reagált, és arra szólította fel Szerbiát, hogy tartózkodjon a háborús bűnösök dicsőítésétől, a háborús bűnök tagadásától, és dolgozzon inkább a megbékélésen.

Egy EU-tagságra törekvő országtól elvárjuk, hogy igazodjon az Európai Unió alapvető értékeihez: a jogállamisághoz, a demokráciához és a tisztességes igazságszolgáltatáshoz

– szögezte le a szóvivő, aki szerint a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek megoldása kulcsfontosságú az Európa Unióba vezető úton.

Ezek után Aleksandar Vučićnak is mondania kellett valamit, a szerb elnök a történtekkel kapcsolatban elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a rendőrség védte a Mladić tábornokot ábrázoló falfestményt, megfogalmazása szerint ugyabnis ha védte volna, akkor nem semmisült volna meg. Vučić úgy fogalmazott, hogy a rendőrök az emberek közötti összecsapásokat akadályozták meg, vagyis a közrend és a béke megőrzésére törekedett.

12953845

Murál Slobodan Praljak „tiszteletére” Újzágrábban, a zágrábi hatóságok már kiadták a rendeletet a megsemmisítésre, és az is lehet, hogy azóta már el is távolították.

A szerb elnök közben megjegyezte, hogy a falfestmény megsemmisítése azért nem történt meg korábban, hat hóppal vagy egy évvel ezelőtt, mert valaki cirkuszt akart a fasizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napján.

Vučić megszólalásában utalt arra is, hogy Horvátországban (és a boszniai horvát területeken) többfelé is vannak murálok a mostari hidat szétlövő és egyéb háborús bűncselekményeket elkövető Slobodan Praljak tábornok emlékére, aki mérget ivott a Hágai Törvényszéken, majd kórházba szállítását követően meghalt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az ő róla készült falfestményeket megsemmisítették/megsemmisítik Horvátországban, Zágrábban éppen mostanában festettek le néhányat.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: