Connect with us

Bulgária

BOLGÁR BRUTTÓ: Növelik a béreket és a nyugdíjakat, mennyi is az annyi?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Eh6KnJEXsAAQbkQ
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Bulgáriában január 1-jétől 6,5 százalékkal emelik a minimálbért, július 1-jétől pedig 5-10 százalékkal növelik a nyugdíjakat. A legmagasabb nyugdíj összege a jelenlegi 1200 leváról több mint 1400 levára nő, ami körülbelül 250 ezer forintnak felel meg. Az utóbbi napokban a jövedelmekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos tervezett intézkedésekről számtalan híradás jelent meg a mintegy 7 milliós lélekszámú ország tömegtájékoztatásában. Az alábbi cikkben az összes szám bruttóban értendő!

A minimálbér aktualizása

A novinite.bg internetes újság Denica Szacseva szociális-ügyi miniszterre hivatkozva adta hírül, hogy január 1-jétől a jelenlegi 610-ről 650 levára (körülbelül 120 ezer forint) növelik a minimálbért.

A növeléssel kapcsolatos tervezetet társadalmi vitára bocsátották, megállapítva, hogy a kormány által kidolgozott tervezetben ajánlott növelést már a 2020-2022-re szóló és aktualizált középtávú költségvetési prognózisban is meghatározták, jóllehet a munkaadók szervezetei hagyományosan ellenzik a legalacsonyabb bérek emelését.

Szacseva szerint a minimálbér “aktualizálásának a hiánya” negatívan befolyásolja a munkások reáljövedelmét.

Az emelésről szóló tervezetben kiemelték, hogy az utóbbi két évben Bulgáriában kedvező tendencia érvényesült az átlagbér növekedését illetően, mivel e mutatónál kétszámjegyű volt az emelkedés: 2018-ban 10,5, míg 2019-ben 11 százalék fölötti.

Az idei esztendő második negyedében viszont megtorpanás tapasztalható, mert az átlagbér csak kevéssel haladta meg az 1330 levát, ami csak 6,1 százalékkal magasabb a 2019-es év adott időszakához képest.

A többség ezer leva alatt

A Duma című napilap internetes kiadása a személyi jövedelemadó-bevallások alapján azt írta, hogy a bérből és fizetésből élők 72 százaléka havi 1000 levánál (180 ezer forint) kevesebbet keres, és mindössze 1 százalék azoknak a száma, akik a csillagászatinak tekintett 6000 levás (egymillió forint) jövedelemhatár feletti összeget vihetnek haza.

A lap az adóhatóság adatait ismertetve tette közzé, hogy 2019-ben 3 125 755-en vallottak be adóköteles jövedelmet.

Ebből 2 200 000 volt azoknak a száma, akiknek a jövedelme havonta nem haladta meg az ezer levát.

Minden ötödik bolgár 1000 és 2000 leva közötti havi jövedelmet élvezett, kevesebb mint 9 százalékuk 2000 és 3000 leva közötti összeget, míg 2,9 százalékuk 3000 és 6000 leva közötti összeget kapott, és csupán 1 százaléknak volt ennél is magasabb a havi jövedelme.

A lap megállapította, hogy a keresők 91,5 százaléka tavaly kevesebb mint 2000 leva havi jövedelemmel rendelkezett.

Nyugdíjak és pótlékok

A Trud című szófiai újság internetes kiadása ugyancsak Denica Szacseva szociális-ügyi miniszter bejelentésére hivatkozva adott tájékoztatást arról, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat havi 30-37 levával (kb. 6-7 ezer forint) növelik július 1-jétől, a minimálnyugdíjat pedig a jelenlegi 250-ről 300-ra (kb. 55 ezer forint) növekszik, a 300 és 369 leva közötti nyugdíjakat 10 százalékkal, az e fölöttieket pedig 5 százalékkal emelik meg.

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (NOI) összesítései szerint jelenleg 1,18 millió bolgár kap havi 300 levát meg nem haladó nyugdíjat, és 336 ezer azoknak a száma, akiknek a nyugdíja 300 és 400 leva között van, 205 ezer fölötti a 400 és 500 leva közötti és 128 ezer az 500 és 600 leva közötti nyugdíjat élvezők száma.

Húszezer az 1000 és 1100 leva közötti, míg több mint 25 ezer a nyugdíjplafont jelentő 1200 levás nyugdíjat élvez, amelyet kevéssel 1400 leva fölötti összegre növelnek.

Hozzáfűzte, hogy a jövő márciusig minden nyugdíjas megkapja a már 2 hónapja folyósított havi 50 leva nyugdíjkiegészítést.

A miniszter asszony bejelentette, hogy a gyermekek után járó havi családi pótlék mellett egyszeri támogatást adnak az első és a nyolcadik osztályos tanulók családjainak, amelynek összege az eddigi 250 leváról 300 levára nő.

Szacseva hozzáfűzte, hogy ennek semmi köze a választásokhoz. (Bulgáriában a jövő év márciusában kell megtartani a következő parlamenti választásokat. – a szerk.)

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bulgária

JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Lukoil
A Lukoil Bulgaria a bolgár olajpiac meghatározó szereplője, és a bolgár finomítója révén a régió egyik legnagyobb olajvállalata (Forrás: X-platform, BTA)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.

Különleges körülmények

Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.

A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.

E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.

A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.

Lukoil

Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)

Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.

Az orosz polip

A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.

A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.

Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.

Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.

A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.

A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.

Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.

Mindenki veszít, még a Lukoil is

Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.

Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.

Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.

A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.

Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.

Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.

Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.

Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava