...
Connect with us

Bulgária

BOLGÁR BRUTTÓ: Növelik a béreket és a nyugdíjakat, mennyi is az annyi?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Eh6KnJEXsAAQbkQ
Olvasási idő: 2 perc

Bulgáriában január 1-jétől 6,5 százalékkal emelik a minimálbért, július 1-jétől pedig 5-10 százalékkal növelik a nyugdíjakat. A legmagasabb nyugdíj összege a jelenlegi 1200 leváról több mint 1400 levára nő, ami körülbelül 250 ezer forintnak felel meg. Az utóbbi napokban a jövedelmekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos tervezett intézkedésekről számtalan híradás jelent meg a mintegy 7 milliós lélekszámú ország tömegtájékoztatásában. Az alábbi cikkben az összes szám bruttóban értendő!

A minimálbér aktualizása

A novinite.bg internetes újság Denica Szacseva szociális-ügyi miniszterre hivatkozva adta hírül, hogy január 1-jétől a jelenlegi 610-ről 650 levára (körülbelül 120 ezer forint) növelik a minimálbért.

A növeléssel kapcsolatos tervezetet társadalmi vitára bocsátották, megállapítva, hogy a kormány által kidolgozott tervezetben ajánlott növelést már a 2020-2022-re szóló és aktualizált középtávú költségvetési prognózisban is meghatározták, jóllehet a munkaadók szervezetei hagyományosan ellenzik a legalacsonyabb bérek emelését.

Szacseva szerint a minimálbér „aktualizálásának a hiánya” negatívan befolyásolja a munkások reáljövedelmét.

Az emelésről szóló tervezetben kiemelték, hogy az utóbbi két évben Bulgáriában kedvező tendencia érvényesült az átlagbér növekedését illetően, mivel e mutatónál kétszámjegyű volt az emelkedés: 2018-ban 10,5, míg 2019-ben 11 százalék fölötti.

Az idei esztendő második negyedében viszont megtorpanás tapasztalható, mert az átlagbér csak kevéssel haladta meg az 1330 levát, ami csak 6,1 százalékkal magasabb a 2019-es év adott időszakához képest.

A többség ezer leva alatt

A Duma című napilap internetes kiadása a személyi jövedelemadó-bevallások alapján azt írta, hogy a bérből és fizetésből élők 72 százaléka havi 1000 levánál (180 ezer forint) kevesebbet keres, és mindössze 1 százalék azoknak a száma, akik a csillagászatinak tekintett 6000 levás (egymillió forint) jövedelemhatár feletti összeget vihetnek haza.

A lap az adóhatóság adatait ismertetve tette közzé, hogy 2019-ben 3 125 755-en vallottak be adóköteles jövedelmet.

Ebből 2 200 000 volt azoknak a száma, akiknek a jövedelme havonta nem haladta meg az ezer levát.

Minden ötödik bolgár 1000 és 2000 leva közötti havi jövedelmet élvezett, kevesebb mint 9 százalékuk 2000 és 3000 leva közötti összeget, míg 2,9 százalékuk 3000 és 6000 leva közötti összeget kapott, és csupán 1 százaléknak volt ennél is magasabb a havi jövedelme.

A lap megállapította, hogy a keresők 91,5 százaléka tavaly kevesebb mint 2000 leva havi jövedelemmel rendelkezett.

és pótlékok

A Trud című szófiai újság internetes kiadása ugyancsak Denica Szacseva szociális-ügyi miniszter bejelentésére hivatkozva adott tájékoztatást arról, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat havi 30-37 levával (kb. 6-7 ezer forint) növelik július 1-jétől, a minimálnyugdíjat pedig a jelenlegi 250-ről 300-ra (kb. 55 ezer forint) növekszik, a 300 és 369 leva közötti nyugdíjakat 10 százalékkal, az e fölöttieket pedig 5 százalékkal emelik meg.

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (NOI) összesítései szerint jelenleg 1,18 millió bolgár kap havi 300 levát meg nem haladó nyugdíjat, és 336 ezer azoknak a száma, akiknek a nyugdíja 300 és 400 leva között van, 205 ezer fölötti a 400 és 500 leva közötti és 128 ezer az 500 és 600 leva közötti nyugdíjat élvezők száma.

Húszezer az 1000 és 1100 leva közötti, míg több mint 25 ezer a nyugdíjplafont jelentő 1200 levás nyugdíjat élvez, amelyet kevéssel 1400 leva fölötti összegre növelnek.

Hozzáfűzte, hogy a jövő márciusig minden nyugdíjas megkapja a már 2 hónapja folyósított havi 50 leva nyugdíjkiegészítést.

A miniszter asszony bejelentette, hogy a gyermekek után járó havi családi pótlék mellett egyszeri támogatást adnak az első és a nyolcadik osztályos tanulók családjainak, amelynek összege az eddigi 250 leváról 300 levára nő.

Szacseva hozzáfűzte, hogy ennek semmi köze a választásokhoz. (Bulgáriában a jövő év márciusában kell megtartani a következő parlamenti választásokat. – a szerk.)

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Bulgária

Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
Olvasási idő: 3 perc

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.

Politikai patthelyzet

Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.

A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.

Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.

A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja "kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából". Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás_ EPP)

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)

A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.

Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.

S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.

Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.

Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.

Gyengülnek a korrupcióellenes pártok

Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

Nekik már a patthelyzet sem segít, az ITN kivezette magát a történelemből

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.

A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.

A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.

A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?

Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.

A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.

Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.

Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.