Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

 
A Huawei bejelentette, hogy Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját, ahonnan a közép- és délkelet-európai országok piacait látja el termékeivel. A központ a ljubljanai Brnik repülőtér szomszédságában lesz. A hír horvát szempontból azért érdekes, mert ezzel a szlovéniai Koper kikötője, pontosabban konténerterminálja jelentős mértékben felértékelődik, és kíméletlen versenybe száll a hasonló fiumei létesítménnyel.

A „helyettesek háborúja”

Ezt a kifejezést az igazi háborúk esetében szokás használni, amelyekben a nagyhatalmak által felhergelt, majd támogatott kis népek egymás torkának esnek, és az amerikai, az orosz vagy éppen a kínai érdekeket kiszolgálva ölik egymást.

Itt is erről van szó, csak gazdasági értelemben, háttérben az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, a másik oldalon pedig Kínával.

De nézzük a konkrét helyzetet!

A horvátok május közepén amerikai és európai nyomásra elhessegették a kínaiakat, hiába adták azok a legjobb ajánlatot a fiumei kikötő bővítésére.

A horvátok semmisnek nyilvánították a fimuei konténerterminál 50 éves koncessziójára kiírt tendert, miután kiderült, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Ningbo Zhoushan Port Company Limited vezette kínai konzorcium adta.

Ezt követően a horvátok megismételt tendert írtak ki.

És láss csodát, a megismételt kiírást az eredeti tenderen másodikként befutó holland APM Terminals és a horvát Enna Logic nyerte, vagyis a világ vezető konténerszállítással foglalkozó cége az A.P. Moller- Maersk, amelynek az APM a leányvállalata.

Ennek további buktatóiról a BALK is írt, fellelve egy kis orosz szálat is az ügyben.

Miután a megismételt tenderen a holland-horvát konzorcium járt sikerrel, és a kínai befektetők hoppon maradtak, nem sokat váratott magára a kínai válasz.

Janša Orbán nyomdokában jár?

Ezzel a szlovénok is a keleti nyitás mellett döntöttek, azaz Magyarországhoz hasonlóan arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy nem haragíthatják magukra a kínaiakat.

Ez érthető is, a koperi kikötő ugyanis – amelyet abban az időben fejlesztettek fel, amikor a nyugati országok igencsak izolálták Horvátországot a Bosznia- Hercegovina iránt folytatott politikája miatt – nem mélytengeri kikötő, és a fiumei kikötővel szemben nem alkalmas a legnagyobb tengerjáró hajók fogadására. Ugyanakkor fejlettebb konténerterminálja van.

A fiumei kikötő konténertermináljának felfutása tehát közvetlenül veszélyezteti az egyik legfontosabb szlovén nemzeti projekt, a koperi kikötő működését.

A 6000 négyzetméteren elterülő Huawei-elosztóközpont várhatólag megnöveli majd a koperi kikötő forgalmát is.

Tavaly a Huawei 200 ezer köbméter térfogatú árut rakodott Koperben, és ez a mennyiség a jövőben növekszik, mert a tervek szerint a kínai cég Szlovéniából látja el 13 EU-tagország és 6 nem- EU ország piacát.

A körülbelül tíz millió euró értékű befektetéssel várhatóan mintegy negyven új munkahely jön létre, ám mint Bogádi Beáta, a Huawei regionális igazgatója megállapította, ennél sokkal fontosabb, hogy a Huawei ezzel az üzleti döntésével megerősítette Szlovénia és a koperi kikötő stratégiai helyzetét a kínai óriáscég ellátó hálózatán belül.

A hab a tortán

Az Egyesült Államok tavaly megpróbálta beterelni Szlovéniát a Huawei ellenes országok számára létrehozott akolba, amelyben jelenleg Csehország, Lengyelország, Románia, Észtország és Lettország van.

Ennek szellemében az amerikaiak tavaly áprilisban megállapodást írtak alá Szlovéniával is – szofisztikáltan fogalmazva – az 5G technológia „nem megbízható” szállítóinak visszaszorítása érdekében, vagyis a Huawei terjeszkedésének megállítására Közép- Európában.

– A legnagyobb fenyegetést a Kínai Kommunista Párt jelenti, amely megpróbálja ellenőrizni az embereket és az információkat, valamint a gazdaságainkat

– nyilatkozta akkor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter újságíróknak Bledben, miután néhány nappal korábban a cseh szenátusban azt mondta, hogy „a kínai rezsim bizonyos értelemben rosszabb, mint a hidegháború”.

A szlovén kormány az amerikai nyomásnak engedve akkor ígéretet tett annak megvizsgálására, hogy az 5G gyártókat befolyásolja-e valamely külföldi kormány, átlátható-e a vállalati struktúrájuk, tiszteletben tartják-e a szellemi tulajdonjogokat és etikus piaci magatartást tanúsítanak-e.

Az amerikaiakkal kötött megállapodás azonban nem volt kötelező érvényű, így szlovén részről nem történt szerződésszegés, a hidegháborúról pedig lehet más véleményük a szlovénoknak, mint az amerikaiknak, elvégre ők nem generálták, hanem elszenvedték azt.