Connect with us

Kikötő

MAGYAR TENGER: Magyarország a koperi kikötő iránt is érdeklődik

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

orban jansa koper jpg
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A stratégiai jelentőségű és a hosszú távú együttműködést megalapozó kérdésekről is tárgyalt Beldben a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor megbeszélést folytatott Janez Janša szlovén miniszterelnökkel, majd megjegyezte, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok alaphangja ma sokkal jobb, mint korábban bármikor.

Kicsit elhanyagolt terület

A magyar miniszterelnök a megbeszélésről beszámolva kiemelte: kell még néhány hónap, hogy kialakítsák a megoldások végső formáját, de hosszú távon is számíthatnak arra, hogy őszinte, jószomszédi kapcsolatot tudnak kiépíteni Magyarország és Szlovénia között.

A közmédiának nyilatkozva Orbán Viktor kiemelte, hogy ennek a „lelki alapját” a koronavírus- idején a Szlovéniának nyújtott magyar segítségen túl a nemzeti közösségek jelenthetik.

Megjegyezte azt is, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok alaphangja ma sokkal jobb, mint korábban bármikor.

Orbán Viktor elmondta: szlovén kollégájával egyetértettek abban, hogy bár mindkét kormányfő és kormányzó párt az európai kereszténydemokratákhoz tartozik, és ez segíti a kormányzati munkát, az államközi kapcsolatokat elválasztják a pártkérdésektől, és olyan hosszú távú alapokat építenek a magyar-szlovén együttműködésnek, amelyek erősek maradnak függetlenül attól, hogy milyen pártcsaládból érkeznek a kormányzó pártok vagy miniszterelnökök.

Koper is érdekli Magyarországot

Úgy vélte, hogy a legfontosabb terület a Magyarország és a Szlovénia közötti összeköttetés, amely „egy kicsit elhanyagolt területe” a magyar külpolitikának.

– Nem jött még létre összeköttetés a magyar és szlovén magasfeszültségű elektromos vezetékrendszer között, holott már megállapodtak erről korábban, Magyarország el is végezte a maga részét, és most talán itt is megindul valami

– magyarázta Orbán Viktor.

Közlése szerint van egy félbemaradt gázvezeték-fejlesztési program is, és ha Magyarország hozzá akar férni az olasz gázvezeték-rendszerhez, azt Szlovénián keresztül tudja megtenni.

– A légi összeköttetés kezdetleges, továbbá nagyon érzékeny kérdés a koperi kikötő és az odavezető vasútvonal megépítésének ügye. Ebben Magyarország szívesen vesz részt, mert bár az olaszországi Triesztben már vásárolt egy kikötőrészt, Koperben is érdekelt, ha ez Szlovéniának is megfelel

– mondta a magyar miniszterelnök.

A nemzeti kisebbségek

A nemzeti közösségekkel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy már az előző szlovén kormányokkal is jó volt az együttműködés ezen a területen, és most megállapodtak a programok folytatásáról és kibővítéséről.

– A Szlovéniában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovének az iskolarendszerüket, kulturális rendszerüket, közlekedésüket és határátlépési lehetőségeiket tekintve javuló környezetben fogják élni az életüket, és a régió gazdasági fejlődéséről is sikerült néhány pontban megállapodni

– közölte Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy Magyarország miként segítette Szlovéniát a járvány elleni küzdelemben.

– Magyarország abban a helyzetben volt a koronavírus-járvány kitörésekor, hogy segítséget tudott nyújtani a legnagyobb bajban lévő szomszédainak, és Szlovénia akkor elég komoly bajban volt, ezért Magyarország segített is neki. Szlovénia hálás nemzet, és nem felejtette ezt el, ezért ma meg is emlékeztek a magyar segítségnyújtásról

– közölte a magyar kormányfő.

– Miközben mi magunk is bajban voltunk, nem feledkeztünk el arról, hogy ha tudunk, akkor segítsünk a szomszédokon is

– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint fordított helyzetben Magyarország is számítana Szlovéniára.

Fotó: montázs

Horvátország

KÍNAI BOSSZÚ? A Huawei Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

HUAWEY
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

 
A Huawei bejelentette, hogy Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját, ahonnan a közép- és délkelet-európai országok piacait látja el termékeivel. A központ a ljubljanai Brnik szomszédságában lesz. A hír horvát szempontból azért érdekes, mert ezzel a szlovéniai Koper kikötője, pontosabban konténerterminálja jelentős mértékben felértékelődik, és kíméletlen versenybe száll a hasonló fiumei létesítménnyel.

A „helyettesek háborúja”

Ezt a kifejezést az igazi háborúk esetében szokás használni, amelyekben a nagyhatalmak által felhergelt, majd támogatott kis népek egymás torkának esnek, és az amerikai, az orosz vagy éppen a kínai érdekeket kiszolgálva ölik egymást.

Itt is erről van szó, csak gazdasági értelemben, háttérben az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, a másik oldalon pedig Kínával.

De nézzük a konkrét helyzetet!

A horvátok május közepén amerikai és európai nyomásra elhessegették a kínaiakat, hiába adták azok a legjobb ajánlatot a fiumei kikötő bővítésére.

A horvátok semmisnek nyilvánították a fimuei konténerterminál 50 éves koncessziójára kiírt tendert, miután kiderült, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Ningbo Zhoushan Port Company Limited vezette kínai konzorcium adta.

Ezt követően a horvátok megismételt tendert írtak ki.

És láss csodát, a megismételt kiírást az eredeti tenderen másodikként befutó holland APM Terminals és a horvát Enna Logic nyerte, vagyis a világ vezető konténerszállítással foglalkozó cége az A.P. Moller- Maersk, amelynek az APM a leányvállalata.

Ennek további buktatóiról a BALK is írt, fellelve egy kis orosz szálat is az ügyben.

Miután a megismételt tenderen a holland-horvát konzorcium járt sikerrel, és a kínai befektetők hoppon maradtak, nem sokat váratott magára a kínai válasz. HUAWEI

Janša Orbán nyomdokában jár?

Ezzel a szlovénok is a keleti nyitás mellett döntöttek, azaz Magyarországhoz hasonlóan arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy nem haragíthatják magukra a kínaiakat.

Ez érthető is, a koperi kikötő ugyanis – amelyet abban az időben fejlesztettek fel, amikor a nyugati országok igencsak izolálták Horvátországot a Bosznia- Hercegovina iránt folytatott politikája miatt – nem mélytengeri kikötő, és a fiumei kikötővel szemben nem alkalmas a legnagyobb tengerjáró hajók fogadására. Ugyanakkor fejlettebb konténerterminálja van.

A fiumei kikötő konténertermináljának felfutása tehát közvetlenül veszélyezteti az egyik legfontosabb szlovén nemzeti projekt, a koperi kikötő működését.

A 6000 négyzetméteren elterülő Huawei-elosztóközpont várhatólag megnöveli majd a koperi kikötő forgalmát is.

Tavaly a Huawei 200 ezer köbméter térfogatú árut rakodott Koperben, és ez a mennyiség a jövőben növekszik, mert a tervek szerint a kínai cég Szlovéniából látja el 13 EU-tagország és 6 nem- EU ország piacát.

A körülbelül tíz millió euró értékű befektetéssel várhatóan mintegy negyven új munkahely jön létre, ám mint Bogádi Beáta, a Huawei regionális igazgatója megállapította, ennél sokkal fontosabb, hogy a Huawei ezzel az üzleti döntésével megerősítette Szlovénia és a koperi kikötő stratégiai helyzetét a kínai óriáscég ellátó hálózatán belül.

A hab a tortán

Az Egyesült Államok tavaly megpróbálta beterelni Szlovéniát a Huawei ellenes országok számára létrehozott akolba, amelyben jelenleg Csehország, Lengyelország, Románia, Észtország és Lettország van.

Ennek szellemében az amerikaiak tavaly áprilisban megállapodást írtak alá Szlovéniával is – szofisztikáltan fogalmazva – az 5G technológia „nem megbízható” szállítóinak visszaszorítása érdekében, vagyis a Huawei terjeszkedésének megállítására Közép- Európában.

– A legnagyobb fenyegetést a Kínai Kommunista Párt jelenti, amely megpróbálja ellenőrizni az embereket és az információkat, valamint a gazdaságainkat


– nyilatkozta akkor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter újságíróknak Bledben, miután néhány nappal korábban a cseh szenátusban azt mondta, hogy „a kínai rezsim bizonyos értelemben rosszabb, mint a hidegháború”.

A szlovén kormány az amerikai nyomásnak engedve akkor ígéretet tett annak megvizsgálására, hogy az 5G gyártókat befolyásolja-e valamely külföldi kormány, átlátható-e a vállalati struktúrájuk, tiszteletben tartják-e a szellemi tulajdonjogokat és etikus piaci magatartást tanúsítanak-e.

Az amerikaiakkal kötött megállapodás azonban nem volt kötelező érvényű, így szlovén részről nem történt szerződésszegés, a hidegháborúról pedig lehet más véleményük a szlovénoknak, mint az amerikaiknak, elvégre ők nem generálták, hanem elszenvedték azt.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava