Macedónia
SZERB KERÍTÉS, A LA ORBÁN: Szerbia átveszi Magyarország szerepét(?)

Az Észak- Macedóniával közös szerb államhatár egy részén épült drótkerítésről készített képek bejárták a szerb médiát, és vitákat váltottak ki az ottani közéleti szereplők körében. Az újságok kommentárjai és reakciói alapján egyértelműen az az általános benyomás alakult ki, hogy a kerítést a migránsok inváziója elleni védekezés céljából állítják fel. Hivatalos megerősítés azonban nincs az államhatár ellenőrzéséért felelős szerb belügyminisztérium részéről.
A hasonlóság és a véletlen
A kerítésről eddig a preševoi önkormányzat vezetése beszélt, amelynek a területén zajlanak a munkálatok. Ezek általában magánkézben lévő parcellákat érintenek, amelyeken a kerítés épül.
A szerb pénzügyminisztérium közzétette a honlapján azoknak a telkeknek a listáját, amelyet az állam átvett használatra. Ezért a tulajdonosokat kártérítés illeti meg.
A Szabad Európa exkluzív fotókat tett közzé, amelyek alapján azt állították, hogy a kerítés elkészült.
Ez a konstrukció két sor drótkerítéssel, amelyek között döngölt földút vezet, igencsak emlékeztet arra a kerítésre, amely Magyarország déli határainál van.
És éppen ez a hasonlóság váltja ki a legtöbb reakciót a kerítés építésével kapcsolatban.
Miközben egyesek pozitív fejleménynek tekintik a kerítést, amely megakadályozza az Észak- Macedónia felől érkező migránsok illegális belépését, mások szerint ugyanakkor megengedhetetlen, hogy Szerbia „elkerítse magát” és gátolja a migrációt, ellentétben a szerb tisztviselőknek azokkal a kijelentéseivel és ígéreteivel, amelyeket a 2015/2016-os migránsválság kezdetén tettek.
Az is szóba került már, hogy Szerbia átveszi Magyarország szerepét.
Ez az álláspont teljes mértékben összhangban van a szerbiai liberális véleményformálók többségének nyilatkozataival, akik Vučić elnököt és kormányát Orbán miniszterelnökhöz és „budapesti rezsimjéhez” hasonlítják.
A problémás Preševo
El kell ismerni, hogy Szerbia a válság kezdete óta meglehetősen toleráns volt a migránsokkal szemben, akiknek szerbiai tartózkodása minden bizonnyal kellemesebb volt, mint a környező országok többségében.
Szerbiának azonban – mint minden országnak – joga van a szigorúbb vagy a kevésbé szigorú ellenőrzéshez saját határain, összhangban a hazai és a nemzetközi joggal.
A 2015-ös migránsválsággal kapcsolatos tapasztalatok, a görög-török határ márciusi ostroma a migránsok részéről, valamint a koronavírus terjedése elegendő okot szolgál az óvatosságra a közel- és közép-keleti migránsok esetében, biztonsági és epidemiológiai-egészségügyi értelemben egyaránt.
A Preševo körüli határövezet az úgynevezett „migránskérdésen kívül”, önmagában is biztonsági problémát jelet Szerbia számára.
A terület lakóinak többsége „albán származású”, akikkel a szerb katonai-rendőri erők 2001-ben fegyveres konfliktusba keveredtek.
A határ túloldalán lévő észak-macedón önkormányzatok lakosságának többsége is albán nemzetiségű, beleértve ebbe Kumanovót is, ahol a macedón hadsereg és rendőrség mini háborút vívott az albán terroristákkal 2015 elején, éppen a migránsválság előestéjén.
Ezen túlmenően Preševo a koszovói, szerb szempontból adminisztratívnak tekintett, határ mentén fekszik, ahol a kialakított biztonsági övezetet a szerb hadsereg ellenőrzi, hiszen a határ túloldalán van a világ egyik legnagyobb amerikai katonai támaszpontjának számító Bondsteel bázis.
Útban Koszovó felé, de még Szerbiában, át kell haladnunk a Veliki Trnovac nevet viselő falun, amely a balkáni kábítószer-kereskedelem egyik legnagyobb központja.
Ezek a biztonsági problémák éppen elegendő okot szolgáltatnak a szerb hatóságoknak arra, hogy külön figyelmet fordítsanak a déli határ szigorúbb védelmére.
Szimbolikus jelenség
A szerb média – főleg a liberális táborhoz tartozó – a kerítés építésével kapcsolatos eljárások jogi formája miatt bírálja a kormányzatot, de „értékszempontú” kritikákat is megfogalmaznak a „tolerancia és emberi jogok” szempontjából.
Elég egyértelműnek tűnik azonban, és ez derül ki az eddigi tapasztalatokból is, hogy a kerítések, amelyeket a Törökország, Magyarország és Ausztria épített, nem állítják meg a tömeges migrációt, legfeljebb más irányba terelik.
A migrációt nem a balkáni államok idézték elő, ezért nem is ezek az országok állítják meg, ílymódon a macedón-szerb határon épülő kerítés, legalábbis egyelőre, csak szimbolikus jelenségnek tekinthető.

Szerbia
A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.
Washingtonhoz fordulnak
A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.
A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.
Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.
– Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását
– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.
A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.
– Ha a koszovói szerbek a Koszovótól történő elszakadásra törekednek, akkor mi kérjük az egyesülést Koszovóval az 1992. március 1-én és 2-ánt tartott népszavazás értelmében
– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.
Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.
A szerbek nem tartják be az egyezményeket
Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.
– Ahelyett, hogy megoldanák a jogos igényeinkkel kapcsolatban felmerülő problémáit, a különböző helyi tényezők évek óta akadályoznak minden egészséges kezdeményezést és erőfeszítést, ezért szükségünk van a belső koordinációra

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.
A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.
Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.
Az albánok másutt is mozgolódnak
A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak- Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.
Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.
Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak- Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak- Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.
– Minden önkormányzat bármilyen formában együttműködhet bármelyik önkormányzattal, ha megtalálják a közös témát. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérés komolytalan, politikai hangulatkeltést szolgál, és így végső soron elfogadhatatlan is
– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.
Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.
Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak- Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat
Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.
A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.
Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak- Macedóniában.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt