SZERB KERÍTÉS, A LA ORBÁN: Szerbia átveszi Magyarország szerepét(?)

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Észak- Macedóniával közös szerb államhatár egy részén épült drótkerítésről készített képek bejárták a szerb médiát, és vitákat váltottak ki az ottani közéleti szereplők körében. Az újságok kommentárjai és reakciói alapján egyértelműen az az általános benyomás alakult ki, hogy a kerítést a migránsok inváziója elleni védekezés céljából állítják fel. Hivatalos megerősítés azonban nincs az államhatár ellenőrzéséért felelős szerb belügyminisztérium részéről.

A hasonlóság és a véletlen

A kerítésről eddig a preševoi önkormányzat vezetése beszélt, amelynek a területén zajlanak a munkálatok. Ezek általában magánkézben lévő parcellákat érintenek, amelyeken a kerítés épül.

A szerb pénzügyminisztérium közzétette a honlapján azoknak a telkeknek a listáját, amelyet az állam átvett használatra. Ezért a tulajdonosokat kártérítés illeti meg.

A Szabad Európa exkluzív fotókat tett közzé, amelyek alapján azt állították, hogy a kerítés elkészült.

Ez a konstrukció két sor drótkerítéssel, amelyek között döngölt földút vezet, igencsak emlékeztet arra a kerítésre, amely Magyarország déli határainál van.

És éppen ez a hasonlóság váltja ki a legtöbb reakciót a kerítés építésével kapcsolatban.

Miközben egyesek pozitív fejleménynek tekintik a kerítést, amely megakadályozza az Észak- Macedónia felől érkező migránsok illegális belépését, mások szerint ugyanakkor megengedhetetlen, hogy Szerbia „elkerítse magát” és gátolja a migrációt, ellentétben a szerb tisztviselőknek azokkal a kijelentéseivel és ígéreteivel, amelyeket a 2015/2016-os migránsválság kezdetén tettek.

Az is szóba került már, hogy Szerbia átveszi Magyarország szerepét.

Ez az álláspont teljes mértékben összhangban van a szerbiai liberális véleményformálók többségének nyilatkozataival, akik Vučić elnököt és kormányát Orbán miniszterelnökhöz és „budapesti rezsimjéhez” hasonlítják.

A problémás Preševo

El kell ismerni, hogy Szerbia a válság kezdete óta meglehetősen toleráns volt a migránsokkal szemben, akiknek szerbiai tartózkodása minden bizonnyal kellemesebb volt, mint a környező országok többségében.

Szerbiának azonban – mint minden országnak – joga van a szigorúbb vagy a kevésbé szigorú ellenőrzéshez saját határain, összhangban a hazai és a nemzetközi joggal.

A 2015-ös migránsválsággal kapcsolatos tapasztalatok, a görög-török határ márciusi ostroma a migránsok részéről, valamint a koronavírus terjedése elegendő okot szolgál az óvatosságra a közel- és közép-keleti migránsok esetében, biztonsági és epidemiológiai-egészségügyi értelemben egyaránt.

A Preševo körüli határövezet az úgynevezett „migránskérdésen kívül”, önmagában is biztonsági problémát jelet Szerbia számára.

A terület lakóinak többsége „albán származású”, akikkel a szerb katonai-rendőri erők 2001-ben fegyveres konfliktusba keveredtek.

A határ túloldalán lévő észak-macedón önkormányzatok lakosságának többsége is albán nemzetiségű, beleértve ebbe Kumanovót is, ahol a macedón hadsereg és rendőrség mini háborút vívott az albán terroristákkal 2015 elején, éppen a migránsválság előestéjén.

Ezen túlmenően Preševo a koszovói, szerb szempontból adminisztratívnak tekintett, határ mentén fekszik, ahol a kialakított biztonsági övezetet a szerb hadsereg ellenőrzi, hiszen a határ túloldalán van a világ egyik legnagyobb amerikai katonai támaszpontjának számító Bondsteel bázis.

Útban Koszovó felé, de még Szerbiában, át kell haladnunk a Veliki Trnovac nevet viselő falun, amely a balkáni kábítószer-kereskedelem egyik legnagyobb központja.

Ezek a biztonsági problémák éppen elegendő okot szolgáltatnak a szerb hatóságoknak arra, hogy külön figyelmet fordítsanak a déli határ szigorúbb védelmére.

Szimbolikus jelenség

A szerb média – főleg a liberális táborhoz tartozó – a kerítés építésével kapcsolatos eljárások jogi formája miatt bírálja a kormányzatot, de „értékszempontú” kritikákat is megfogalmaznak a „tolerancia és emberi jogok” szempontjából.

Elég egyértelműnek tűnik azonban, és ez derül ki az eddigi tapasztalatokból is, hogy a kerítések, amelyeket a Törökország, Magyarország és Ausztria épített, nem állítják meg a tömeges migrációt, legfeljebb más irányba terelik.

A migrációt nem a balkáni államok idézték elő, ezért nem is ezek az országok állítják meg, ílymódon a macedón-szerb határon épülő kerítés, legalábbis egyelőre, csak szimbolikus jelenségnek tekinthető.