A bosznia-hercegovinai kormányváltást követőn az utca emberéből boszniai külügyminiszterré avanzsált Elmedin Konaković, aki terjedelmes interjúban ismertette, milyen irányú lépéseket tervez hazája külpolitikájában. A január közepén hivatalba lépett bosznia-hercegovinai külügyminiszter, a bosnyák származású Elmedin Konaković első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, ahol hazája uniós csatlakozásáról folyatott tárgyalásokat. Az alig egy hónapja hivatalba lépett boszniai külügyér az uniós csatlakozás előmozdítását tekinti a legfőbb feladatának, és érdemi változtatásokat helyezett kilátásba a török kormányzattal kialakított kapcsolatokban. A bosnyák származású Konaković, aki a Nép és Igazság (Narod i Pravda) párt vezetője, korábban kosarazóként megfordult Szlovéniában, Romániában és Magyarországon is.

Brüsszelben kezdte

A január közepén hivatalba lépett új bosznia-hercegovinai külügyminiszter, Elmedin Konaković a rá jellemző sportos lendülettel és kemény kiszólásokkal „rúgta be” az eddig szerinte tetszhalott állapotban lévő boszniai külügyi infrastruktúrát, és jócskán módosította az eddigi külkapcsolati irányokat.

A boszniai Dritan Abazović névvel illetett korábbi kosárlabdasztár a jobbközép Nemzet és Igazság (Narod i Pravda, NiP) elnöki székéből került a külügyi apparátus élére.

A boszniai N1 hírcsatornának adott terjedelmes interjúban Konaković részletesen beszámolt az általa alig több mint egy hónapja vezetett minisztérium kapcsán érzékelt problémákról, és az ezekhez kötődően megfogalmazott elképzeléseiről.

Konaković az új bosznia-hercegovinai koalíciós kormány által egységesen képviselt irányvonalat szem előtt tartva, az uniós tagság elnyerését tekinti a legfontosabb feladatának.

---

Elmedin Konakovićot Washingtonból is megkeresték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter gratulált neki a kinevezéséhez, és az amerikai közlemény szerint megvitatta vele az euro-atlanti integráció fontosságát a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága szempontjából. Blinken természetesen kitért Ukrajna támogatásának fontosságára is, amely brutális orosz támadással szembesül. A közlemény nem említi, hogy az amerikai külügyminiszter sürgette-e az Oroszország elleni szankciók bevezetését Bosznia-Hercegovina részéről.

---

Emiatt első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, ahol több napos tartózkodása alatt találkozott Várhelyi Olivér bővítési politikáért felelős biztossal és David McAlisterrel, az EP külügyi bizottságának elnökével.

A brüsszeli út kapcsán Konaković vegyes impulzusokat kapott. A bővítés kapcsán, mint mondta, „az EU-ban szélesre tárt ajtókkal várnak Boszniára”, azonban az előző ciklusban a külpolitikai vezetés passzivitása miatt Bosznia-Hercegovina számos lehetőséget szalasztott el.

Az uniós vezetőkkel folytatott tárgyalások tematikája kapcsán elmondta, hogy a korábban felfüggesztett projektek és támogatások is szóba kerültek. A szankciókkal egyenértékű projekt befagyasztások kapcsán az uniós vezetők tájékoztatták, hogy azokat a Milorad Dodik által még 2021. és 2022. között képviselt szecessziós politikai irány tette indokolttá.

Konaković szerint az EU egyes politikai vezetői meg vannak arról győződve, hogy a projekt befagyasztásokkal el lehet érni Dodik elmozdítását. Ennek kapcsán igyekezett meggyőzni az uniós vezetőket, hogy egy politikai vezető magatartása miatt aránytalan az egy egész országot elzárni a forrásoktól.

Az EU Bizottság által a csatlakozáshoz meghatározott 14 kritérium kapcsán Konaković kifejtette, hogy igyekezett megnyugtatni az uniós vezetőket, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) már a tavasszal tárgyalni fogja a Legfőbb Bírói és Ügyészi Tanács (Visoko Sudsko i Tužilačko Vijeće, VSTV) szerkezetét módosító törvényt.

Az igazságszolgáltatási reformot követően a korrupció elleni harc lesz a boszniai kormány legfontosabb feladata.

A csatlakozási feltételekről folytatott egyeztetés kapcsán Konaković elmondta, hogy számára egyértelművé vált, hogy jelentős pénzösszeget hívhatna le Bosznia az IPA alapokból, ha konkrét lépéseket tudna felmutatni.

A brüsszeli tapasztalatainak ismertetése alkalmat adott arra is, hogy a hivatalát január közepén átadó Bisera Turković (SDA) korábbi külügyminiszter nyugati orientációval kapcsolatos elhivatottságát is megkérdőjelezze.

Konaković állítása szerint a brüsszeli boszniai nagykövetség a Turković regnálása alatt alig működött, és nem kapott a boszniai külügyminisztériumtól semmilyen utasítást.

Az új miniszter jelezte, hogy a jövőben a Turković által szakmai érvekkel nehezen indokolthatóan preferált úticélok – mint Bali és a Maldív-szigetek – helyett gyakrabban fog Brüsszelbe látogatni, és a minisztérium kiadásait csökkentendő ő maga nem fogja a hivatalos útjaira magával vinni az utazni vágyó családtagjait.

Régiós turnéval nyitna

Az EU kapcsolatok mellett Konaković kiemelte, hogy a regionális szereplőkkel és a szomszédos államokkal szeretné szorosabbra fűzni a külkapcsolatokat.

A tervei között szerepel egy „regionális turné”, aminek a keretében első külföldi útjára Zágrábba utazna, hogy találkozzon Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel és Andrej Plenković miniszterelnökkel.

A horvátországi látogatást belgrádi utazás fogja követni a jelenlegi tervek szerint, aminek kapcsán Ivica Dačić szerb külügyminiszterrel folytat egyeztetést.

A szerb féllel tervezett tárgyalás központi témája a Drinára tervezett Buk Bijela elnevezésű vízierőmű projekt lesz.

A projekt kapcsán Konaković hangsúlyozta, hogy előremutatónak tartja a két érintett állam közös beruházását, és azt mindenképpen támogatni fogja a jövőben. Ugyanígy pozitívan nyilatkozott a sokak által támadott trebinjei nemzetközi repülőtérprojektről.

A 2020 nyarán bejelentett beruházás keretében a szerbiai kormány támogatásával épülne meg a nemzetközi légi kikötő a boszniai szerb entitás déli részén, annak nemzetközi forgalomba való bekapcsolása végett. A tervek szerint a reptér építésére és működtetésére szerbiai cégek kapnának koncessziós jogot.

Konaković ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ő maga nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a létesítmény tovább erősíthetné a szerb szeparatista törekvéseket Hercegovinában. Azonban a horvát féllel is egyeztetnie kell a leendő reptér miatt, mert annak tervezett földrajzi elhelyezkedése miatt felmerülhet később a horvát légtér használatának szükségessége, alig pár kilométerre a dubrovniki reptértől.

A technikai kérdések tisztázásán túl a boszniai külügyminiszter jelezte továbbá, hogy szerbiai cégek csak koncessziós jogot szerezhetnek az érvényben lévő boszniai jogszabályok alapján, a létesítmény és az annak helyt adó terület tulajdonjogát azonban nem szerezhetik meg.

Végezetül kiemelte, hogy mind a horvátországi, mind a szerbiai látogatása során találkozni akar a bosnyák diaszpóra vezetőivel, hogy az ottani bosnyákok helyzetéről részletesen tájékozódjon.

A törököket hátra sorolta

Lényeges változás a Bisera Turković, korábbi külügyminiszter vezette külpolitikai irányvonalhoz képest, hogy Konaković lazítani kívánja Szarajevó és Ankara viszonyát, bár ő sem hanyagolja el teljesen a török kapcsolatot.

Korábban úgy volt, hogy csak márciusban látogat Ankarába, a legfrissebb hírek szerint azonban már el is utazott Törökországba, ahol találkozik török kollégájával, Mevlüt Çavuşoğluval és felkeresi a kis-ázsiai országban tartózkodó bosznia-hercegovinai mentőcsapatokat, amelyek a katasztrofális földrengések által sújtott területeken segédkeznek Hatay tartományban.

Nem kizárt, hogy a látogatást éppen a földrengés miatt bekövetkezett tragédia miatt hozták előre.

– Elmedin Konaković bosznia-hercegovinai külügyminiszter 2023. február 14 és 16-a között felkeresi Törökországot, hogy szolidaritást mutasson és részvétét fejezze ki az országunkat ért földrengések miatt – olvasható a hivatalos törökországi közleményben (Forrás: török külügyminisztérium)

A Turković érában a török és a katari kapcsolatok megkülönböztetett figyelmet élveztek olyannyira, hogy azok még az EU-s és a szomszédos országágokkal szembeni együttműködést is megelőzték.

A török féllel folytatandó tárgyalások kapcsán Konaković egyértelművé tette, hogy szakít az elődjei által képviselt irányvonallal. Vélhetően nem felejtette el az ankarai vezetésnek, hogy 2020-ban még az akkor új pártnak számító Narod i Pravda elnökeként Törökországba utazott, de az akkor a sajtóban megjelent hírek szerint csak az isztambuli városházáig jutott.

A török vezetés ráadásul a 2020-as boszniai önkormányzati választáson, majd a 2022-es országos voksoláson is a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) mellett állt ki.

Ennek legemlékezetesebb momentuma volt Recep Tayyip Erdoğan (a BALK-on lásd még: török szultán) 2022. augusztusi szarajevói látogatása, amikor a török elnök az államelnökség tagjai mellett csak Izetbegovićtyal ült külön tárgyalóasztalhoz a boszniai pártvezetők közül.

Az új boszniai külügyminiszter konkrétumot ugyan nem mondott a Törökországgal folytatandó kapcsolatokról, kijelentette azonban, hogy „a török félnek el kell fogadnia, hogy az SDA helyett új tárgyaló fél áll vele szemben. A két állam közti kapcsolatoknak pedig intézmények közti csatornákon, és nem egyes személyek közti nexuson kell alapulniuk”.

Konaković itt utalt az Erdoğan és az Izetbegović között évtizedek alatt elmélyült, baráti jellegű viszonyra.

A török féllel szembeni korábbi nagyfokú alárendeltség csak részben hozta meg a várt eredményeket különös tekintettel arra, hogy a törökországi gazdasági problémák elmélyülése miatt a korábbi években jelentősen csökkent a boszniai török gazdasági befolyás.

A jobboldali bosnyák szavazók jelentős része csalódott az Erdoğan-rezsimben, mert elvárták volna, hogy a közös gyökereket szem előtt tartva legalább akkora mértékű működő tőke áramoljon a nyugat-balkáni Csodaországba, mint Szerbiába, ám a valóságban annak csak a töredéke érkezett Ankarából.

A török vezetés megítélése amiatt is megromlott a bosnyákok körében, mert nem tudták felszínen (értsd a kormányban) tartani az az Izetbegović-féle SDA-t, ami sokak szerint a török softpower befolyásolás hanyatlásának egyik első jeleként értelmezhető a nyugat-balkáni régióban.

A síppal-dobbal meghirdetett, és fő műsoridőben adott interjú során az uniós integráció mentén balanszírozandó, de a bosnyák nacionalista felütésektől sem mentes politikai irányt folytató Nép és Igazság (Narod i Pravda) elnöke nem felejtette el, hogy a párt a korábbi években komoly támogatást kapott több öböl menti államtól.

A gesztus diplomácia eszközével élve, vélhetően ennek törlesztése érdekében Konaković elsőként Rezeq Namoort, a Szarajevóba akkreditált palesztin nagykövetet fogadta a hivatalában.

---

---

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke keményen visszaszólt a bosznia-hercegovinai politikai és gazdasági helyzetért őt főbűnösnek kikiáltó Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének. A szerb entitás elnöke a trebinjei kórház felújítása kapcsán tartott konferencián feltett újságírói kérdésre válaszolva illette trágár szavakkal Schmidtet, majd előadott egy anekdotikus történetet a kettejük kapcsolatáról.

Dodik keményen visszaszólt

Milorad Dodik egy Banja Lukában megrendezett konferencián illette nyomdafestéket nehezen tűrő szavakkal Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a trebinjei kórház épületének rekonstrukciója kapcsán aláírt 128 millió konvertibilis márka összegű projektszerződésnek szentelt rendezvényen vett részt.

A boszniai Szerb Köztársaság egészségügyi intézményeinek helyzete kapcsán a sajtó munkatársai kevésbé mutatkoztak nyitottnak, ellenben a januárban tető alá hozott koalíciós kormány tagjai között fokozódó nézetletérésekre annál inkább.

A rendezvény tárgyát kerülő újságírói kérdések közül Dodik amiatt vált indulatossá, amely a főképviselővel meglévő kapcsolatát firtatta. Ennek a hátterében az álhatott, hogy a Dodik által 2021 nyara óta csak rendre „jó emberként” nevezett Schmidt nemrég Dodikot tekintette a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzet fő felelőseként.

Dodik erre kijelentette, hogy „az az ember hazudik, hogy azt ne mondjam, b…aódjon meg. Ő egy hazug főképviselő. Őszintén, nem tudom elhinni, hogy ilyen emberek irányítják a német rendszert.”

Ezt követően Dodik indokoltnak érezte, hogy a boszniai sajtóban korábban meg nem jelentetett, Schmidttel kapcsolatos értesüléseket közöljön az újságírókkal.

– mesélte Dodik, akinek ezzel még nem állt be a szája.

Schmidt vesztett a kontrollból

Az ügy előzménye egészen a tavaly októberi boszniai parlamenti választásokra nyúlik vissza, amikor a „jó ember” a szavazatok összeszámolása közben senki által nem várt módon megjelent az Al-Jazzera Balkans csatorna képernyőjén este nyolc tájban, és egyoldalúan bejelentette a választási törvény módosítását.

Erre a Daytoni Egyezmény érvényben lévő rendelkezései alapján a főképviselőnek joga van. Az időpont választást Schmidt utóbb nem kommentálta, azonban az vélhetően amiatt bírt jelentőséggel, mert így már a boszniai politikai érdekkörök nem tudtak semmilyen nemzetközi aktoron keresztül nyomást gyakorolni Schmidtre.

Őt meg már lassan senki sem szereti, pedig ő a „jó ember” (Forrás: Srpskainfo)

Az eset előtt is már kellően fagyos volt a főképviselői hivatal és a szerb entitás vezetése közti viszony. Elég csak arra gondolni, hogy Christian Schmidt üdvözölte a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által, a tavalyi évben egyes boszniai politikusokkal, köztük Dodikkal szemben életbe léptetett szankciókat.

A választási törvény kapcsán bevezetett módosítások miatt a bosnyák konzervatív körök a horvát nemzetiség melletti egyértelmű kiállással vádolták Schmidtet.

Sőt, a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) egyenesen a horvát politikai szervezetek szekértolójának titulálta rendre a főképviselőt, miután az SDA kiszorult a boszniai kormányból, és a párt helye már a bosnyák-horvát Föderáció kormányában sem tűnik biztosítottnak.

A multietnikus és baloldali politikai csoportok is megosztottak a főképviselő személyének megítélése kapcsán. Az USA és Nagy-Britannia a korábbi hónapokban rendre golyófogóként tolták maguk előtt a tárgyaló asztalhoz a főképviselőt, akire ráhagyták a nacionalista és populista politikai vezetőkkel való konfrontáció hálátlan feladatát.

Ráadásul Schmidt az őt a főképviselői székbe delegáló német kormány támogatására is csak korlátozottan számíthat, tekintettel arra, hogy a CDU-CSU által Szarajevóba juttatott Christian Schmidt a szociládemokrata Olaf Scholz kancellár politikai ellenfeleinek soraiba tartozott Angela Merkel kormányaiban.

A tavalyi évben többször jelentek meg a boszniai sajtóban arra vonatozó hírek, hogy korán sem felhőtlen a jelenlegi német külügyi vezetés és a főképviselő közötti viszony, ami részben Schmidt politikai előéletével magyarázható.

Mindezek ellenére a főképviselő továbbra is maga mögött tudhatja a Béke Végrehajtási Tanács (Peace Implementation Council, PIC) tagjainak támogatását, ahogy az a minap Schmidttel szemben nyilvánosságra hozott fenyegető üzenetre adott nyilatkozatban is megfogalmazásra került a PIC részéről.

Vagyis Schmidt egyre szűkebb belpolitikai támogatói köre továbbra is befolyásos külső aktorok támogatásával pártosul. Kérdéses, hogy mindez milyen mértékű reformok előmozdítását teszi lehetővé a nyugat-balkáni Csodaországban.

---

---