VÍRUSOS ELEMZÉS: Szerbia átfertőzöttsége 20 százalékos, Magyarországé 3,5 százalék alatt van

Szlovénia az EU-ban a 13. leginkább érintett ország az egy főre eső fertőzött személyek száma tekintve. A számok azonban nem mindig mutatják meg a teljes valóságot, főleg nem abban az esetben, ha csak egy szempontot veszünk figyelembe. A BALK most statisztikai eszközökkel több szempont figyelembe vételével próbál meg fényt deríteni arra, hogy mekkora néhány balkáni ország „átfertőzöttsége”, és hol áll hozzájuk képest Magyarország. Egyes országok esetében a kép sötétebb, mint az az első látásra tűnik!

Kevés teszt, sok beteg

A szlovén egészségügyi miniszter bejelentette, hogy hétfőig összesen 756 koronavírusos fertőzést regisztráltak.

Horvátországban ugyanakkor 790 személyről bizonyosodott be, hogy megtámadta a koronavírus, Szerbiában pedig 785 ember szenved a betegségben.

Látszatra a három délszláv állam fej fej mellett halad, a látszat azonban csal.

Ha tekintetbe vesszük, hogy Szlovéniának kétmillió, Horvátországnak 4 millió, Szerbiának pedig 7 millió lakosa van, akkor a vak is látja, hogy Szlovéniában a legrosszabb a helyzet.

A fenti számok azonban bennünket is elvakíthatnak, ezért nem szabad gyors következtetéseket levonnunk.

A lakosság 20%-át már megtámadta a kór

Nézzük meg, hogy mi a helyzet, ha más irányból közelítjük meg a kérdést, és ha a tesztek számát tekintjük mintavételi keretnek!

Szlovéniában eddig 21 349 tesztelést hajtottak végre, Horvátországban 6 404-et, Szerbiában pedig mindössze 3 804-et.

Ebből már felsejlik, hogy Szlovénia nem is áll rosszul, mert a megvizsgált személyeknek mindössze 3,54%-a produkált pozitív eredményt, ami a betegség jóval lassabb terjedésére utal a másik két országhoz képest.

Ha a március harmincadikai számokkal számolunk, akkor Horvátország „átfertőzöttsége” a 12,35%-os, Szerbia esetében pedig még nagyobb arányról beszélhetünk, itt 20,64%-os megbetegedési arányt kell feltételeznünk.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy Szerbiában már minden ötödik embert megtámadott a koronavírus, Horvátországban minden kilencediket, Szlovéniában viszont csak minden harmincadikat.

Így már egészen másmilyen kép rajzolódik fel, de ezek a számok is csalókák lehetnek, mert nem tudjuk, hogy mekkora a „mintavételi keretből származó hiba”.

A számok hazudnak?

A fenti számok torzíthatják valamelyest a valós képet, mert a vizsgált három országban nem egyformán határozzák meg a mintavételi keretet.

Ez függhet a rendelkezésre álló tesztek számától, a tesztek kielemzését végző laboratóriumok kapacitásától és a vizsgálati protokolltól, amelyben meghatározza, hogy kit vonnak be a vizsgálatokba, vagyis a mintavételi keretbe.

Szerbiában eddig nagyon kevés tesztet hajtottak végre, mert nem voltak laboratóriumi kapacitások, ezért csak azokat tesztelték, akik nagyon gyanúsak voltak.

Ha a szerb elnök ígéretéhez híven hamarosan megkezdik a tömeges tesztelést, akkor két irányba mozdulhatnak el a számok: megugorhat a bizonyított esetek száma, viszont a mintavételi keret kiterjesztése miatt csökkenhet a betegek aránya.

Ha az utóbbi nem következik be, akkor nagyon nagy baj van.

Mi a helyzet Magyarországon?

Ha hinni lehet a számoknak, akkor Magyarország ebben a tekintetben nem áll rosszul, hiszen a lakosság arányához képest a 447 megfertőződött személy alacsonynak mondható.

Ha a tesztek számát és a valós megbetegedéseket összehasonlítva kiszámítjuk az ország „átfertőzöttségi” arányát, akkor Szlovéniával vetekszünk a magunk 3,36%-val, ha a 13 301 teszttel számolunk.

Amivel viszont mindhárom balkáni ország mögött maradunk, az a halálozási arány.

Szerbiában eddig 16, Magyarországon 15, Szlovéniában 11, Horvátországban pedig 6 személy hunyt el a koronavírus következtében. Szerbia a március 30-i három halálos áldozattal előzte meg Magyarországot.

Ha a megbetegedettek és a halálos áldozatok közötti arányt nézzük, akkor a balkáni számok alá csúszunk, Magyarországon ugyanis a kórban szenvedők 3,35%-a hal meg. Szerbiában mindeközben 2,04%, Szlovéniában 1,46% Horvátországban 0,76 % százalék a halálozási arány.