SZABADKAI FELKELÉS: Migránsok menjetek haza, ezt követelték a szabadkai tüntetők

Utolsó módosítás:

Migránsellenes tüntetést tartottak Szabadkán a Szabadka Egyesült Polgárai elnevezésű Facebook-csoport szervezésében. A szervezők már a megmozdulás előtt rámutatnak arra, hogy “az iszlamisták megsértik a szerb alkotmányt és a szerb törvényeket, miközben a rendőrség nem tesz semmit”. A Voice vajdasági kutató-elemző központ és több civil szervezet idegengyűlölőnek nevezte az említett csoportot.

A felvonulás

Körülbelül ötszáz helyi lakos vett részt a Szabadka belvárosában tartott felvonuláson, amelynek résztvevői azt üzenték a belgrádi hatóságoknak, hogy nem szeretnének migránsokat látni Szabadka utcáin és a város környékén.

A megmozdulás szervezői szerint a migránsok száma folyamatosan növekszik, és ezért az emberek nem érzik jól magukat a saját városukban.

A gyermekeink már nem játszhatnak a játszótereken, mert ott migránsok vannak, nem mehetnek egyedül iskolába, a migránsok betörnek az otthonainkba, feltüzelik a bútorokat, és ellopják, ami a kezük ügyébe kerül. Ez már elviselhetetlen, ezért kérjük a hatóságoktól, hogy a migránsokat vigyék el a befogadó központokba, vessék orvosi vizsgálat alá őket, és ne sétáljanak ellenőrzés nélkül az utcákon

– jelentette ki Saša Demić a megmozdulást szervező informális Facebook-csoport nevében.

A felvonulás résztvevői azt is követelték, hogy Szerbia zárja le határait a migránsok előtt.

A nyílt levél

A résztvevők a megmozdulásról nyílt levelet küldtek a városi, a tartományi és a köztársasági hatóságoknak, amelyben kérték, hogy a migránsokat vegyék nyilvántartásba, vagyis végezzék el a regisztrálásukat.

Betörnek az elhagyott és a lakott házakba egyaránt. Zaklatják a polgárokat, a nőket és a gyermekeket. Követeljük, hogy a hatóságok tartsák mederben és korlátozzák ezeknek a csoportoknak a mozgását, amíg Szabadkán, a környékén és Szerbiában tartózkodnak.

A demonstráció résztvevői a nyílt levélben azt is követelték, hogy a szerbiai hatóságok naponta tegyék közzé, hogy hány migráns lépte át az ország határait, és tette be a lábát Szerbiába.



Tegyék közzé, hogy az újonnan érkezőknek vannak-e személyi dokumentumaik, létezik-e nyilvántartás arról, hogy kikről van szó, és honnan jöttek. Ezeknek a személyeknek átmeneti szállást kell biztosítani olyan épületekben, ahol megfelelő ellátást kaphatnak, ha már beengedték őket Szerbiába.

A tüntetés résztvevői a nyílt levélben közölték, hogy nem zavarja őket a migránsok jelenléte a kollektív szállásokon, de az nem tetszik nekik, hogy a migránsok “katonai alakzatokba fejlődve” mozognak a városban.

EZT OLVASTAD?  TERJED A VÍRUS: Meghaladta a kétezret a koronavírussal fertőzött emberek száma Szerbiában

A demonstráció körülbelül negyvenöt percig tartott, és incidensek nélkül zajlott le.

Ez volt az első migránsellenes tüntetés Szabadkán, amelyet a Szabadka Egyesült Polgárai elnevezésű Facebook-csoport szervezett, ám nem tudni, hogy lesz-e még hasonló jellegű megmozdulás.

A szerb elnök álláspontja

Aleksandar Vučić a szabadkai megmozdulás előtt egy héttel kijelentette, hogy Szerbiának semmilyen problémája sincs a migránsokkal, és ezt a témát a “modern fasiszták” generálják, akik ezzel akarják megalázni Szerbiát a világban.

A szerb elnököt az dühítette fel, hogy Boško Obradović, az “erőteljesen jobboldali” Dveri (Oltárajtó) elnevezésű párt vezetője kijelentette, hogy olyan migrációs politikát szeretnének, amilyet Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország folytat.

Nem sokkal később Belgrád utcáin megjelent a magát “népi járőröknek” nevező csoport, és arra figyelmeztette a migránsokat, hogy rosszul járnak, ha bármilyen hülyeséget csinálnak, például kikezdenek a szerb nőkkel, vagy ha szerbeket bántalmaznak.

Ezen Vučić annyira felhergelte magát, hogy “fasiszta ganéknak” nevezte a csoport tagjait.

A csoport vezetője ellen pillanatok alatt feljelentést tett a szerb rendőrség „nemzeti, faji és vallási gyűlölet szításának bűncselekménye miatt”.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!