Connect with us

Bosznia

TRIANON UTÁN SZÁZ ÉVVEL: Harcosok a Nyírfás mezőről és a Vitézségi Érem

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

brezovo polje nyirfas mezo
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Velika Kladušában nemrégiben jelentős régészeti esemény volt, hogy osztrák-magyar Vitézségi Érmét találtak a város közelében. Velika Kladuša történelme többször is összefonódott a magyar történelemmel. Boszniai történészek szerint a város a középkorban a magyar királysághoz tartozott, vallási értelemben pedig a zágrábi egyházmegye része volt. A törököknek csak többszöri próbálkozás után sikerült bevenniük a várost 1633-ban, amely 1878-ban lett az Osztrák- Magyar Monarchia része.

Harcosok a Nyírfás mezőről

Brezovo Polje tizenöt kilométerre fekszik Velika Kladušától, nevét az arrafelé gyakori nyírfákról kapta. A település neve tükörfordításban „nyirfás mezőt” jelent.

Öt évvel ezelőtt ezen a környéken született meg az ötlet, hogy rendezzenek kiállítást azoknak a Bosznia- Hercegovinából származó katonáknak, akik az Osztrák- Magyar Monarchia kötelékében az isonzói fronton harcoltak.

Az elképzelést sikerült valóra váltani, a kiállítás 2014 nyarán volt látható az Isonzó (Soča) folyó partján fekvő szlovéniai Tolminban.

Velika Kladuša és környéke „szoros kapcsolatokat ápol” Szlovéniával, ha lehet így beszélni arról, hogy a városból sokan dolgoznak a volt Jugoszlávia legfejlettebb tagországban, amely most az Európai Unió tagja.

Ennek látható jele, hogy a Bosznia északnyugati részén fekvő városban újév környékén közel annyi szlovén ú autó száguldozott, mint Boszniában regisztrált gépkocsi.

Előfordulhat, hogy ez a sajátos „munkakapcsolat” is hozzájárult ahhoz, hogy a bosznia-hercegovinai harcosokról szóló kiállítást megrendezzék a Tolmini Múzeumban.

A Vitézségi Érem

A történet itt akár be is fejeződött volna, ha néhány évvel később a Nyírfás mezőn nem találnak egy Vitézségi Érmét, amelyet I. Károly osztrák császár, vagyis ahogy Magyarországon jobban ismerik, IV. Károly magyar király (1916-1918) idején vertek.

Az érmére 2018-ban bukkantak egy Nyírfás mezőn lévő birtokon, természetesen a fülén nem volt rajta a szokásos vörös-fehér csíkos szalag. Ezt a nedves föld miatt nem is várta senki.

Az érme hosszú ideig volt a földben, ezért a felületén vastag sötétzöld réteg keletkezett, és egy repedés is látható rajta.

iv karoly magyar apostoli kiraly

Egy jobban megőrzött Vitézségi Érem Bronz Fokozata, és amelyet a Nyírfás mezőn találtak

A Vitézségi Érem az egyik legmagasabb háborús kitüntetése volt az Osztrák- Magyar Monarchiában, amelyet altisztek és közkatonák kaptak.

Kezdetben arany és ezüst érme létezett csak, 1915. február 14-én I. Ferenc József császár azonban megalapította a Bronz Vitézségi Érmét.

Az utóbbi kitüntetést más szövetséges államok katonái is kiérdemelhették.

A Nyírfás mezőn talált érme előlapja viszont már nem Ferenc József képmásával készült, hanem az ifjú IV. Károlyéval, aki marsalli egyenruhát visel.

Az érme szélén jól olvasható latin nyelvű felirat: »CAROLVS D.G.IMP.AVST.REX BOH.ETC.ET REX APOST.HUNG«, ami azt jelenti, hogy Károly, (aki) Isten kegyelméből Ausztria Császára, Csehország Királya és Magyarország Apostoli Királya.

A király válla alatt a Kautsch felirat látható, ami az érmét megalkotó Heinrich Kautschra utal.

Az érme másik oldalán egy babérkoszorú található az ezredzászlókkal egy kevésbé kiemelkedő, szintén latin »FORTITUDINI«, vagyis a bátorságért, illetve vitézségért felirattal.

Amikor a hősiesség már nem érdem

Az első világháború alatt számos boszniai-hercegovinai származású osztrák-magyar katona kapott ilyen bronzérmét a bátorságért, nem kevesebb, mint 23 ezer ilyen kitüntetést osztottak ki nekik röpke két év leforgása alatt.

Zijad Šehić boszniai történész szerint ebből 4 300 bronzérmét kaptak az elitalakulatnak számító, banjakukai székhelyű második gyalogos ezred katonái.

Ma már csak találgathatjuk, hogy az osztrák-magyar Vitézségi Érem hogyan jutott el Brezovo Poljeba, vagyis a Nyírfás mezőre.

Bizonyára az is titok marad, hogy ki, mikor és hol szerezte a szóban forgó érmét.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy az I. világháború kitörése előtt csak ortodox keresztények éltek a szóban forgó faluban: a Beronja, Đenić, Đukić, Kesić, Oljača, Orelj, Pađen, Pemac, Popović, Rebić, Romić, Stević, Škorić, Tatić, Tepavac, Veselica i Vignjević családok tagjai.

Nem tudni, hogy az osztrák-magyar hatóságok hányat soroztak be közülük. Velika Kladuša-i hozzáértők szerint a Monarchia akkortájt az ortodox keresztényeket nemcsak toborozta, hanem tömegesen internálta is.

Ezzel is magyarázható, hogy az érme tulajdonosa nem érezhette a magáénak a kitüntetést, és megszabadult tőle. De az is közrejátszhatott, hogy az összeomló Osztrák- Magyar Monarchia helyén egy új állam, a Szerb- Horvát- Szlovén Királyság jött létre.

Lehet, hogy az érme viselője nem kívánt dicsekedni azzal, hogy milyen hőstetteket hajtott végre az előző ország katonájaként.

Velika Kladuša, 2020.01.02.




Bosznia

ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bombázó, államelnökség, Cvijanovic
B-1B LANCER: A miheztartás végett az Egyesült Államok erőt demonstrál a Balkánon (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a -hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.

Amerikai erődemonstráció

A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.

Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.

A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.

A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”

James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.

A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.

Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

bombázó, Cvijanovic, államelnökség

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)

Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”

A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”

Az amerikai külügy bekeményít

A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy

  • lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
  • lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
  • lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
  • lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
  • az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.

    Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.

    A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.

    Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.

    Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.

    Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.

    De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.

    A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.

    Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.

    Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt

    A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.

    Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.

    Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

    bombázó, Cvijanovic, államelnökség

    RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)

    Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.

    Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.

    A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.

    Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.

    Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.

    Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.

    Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.

    A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.

    Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.

    Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.

    Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.

    Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava