Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

TRIANON UTÁN SZÁZ ÉVVEL: Harcosok a Nyírfás mezőről és a Vitézségi Érem

brezovo polje nyirfas mezo

Olvasási idő: 3 perc

Velika Kladušában nemrégiben jelentős régészeti esemény volt, hogy -magyar Vitézségi Érmét találtak a város közelében. Velika Kladuša történelme többször is összefonódott a magyar történelemmel. történészek szerint a város a középkorban a magyar királysághoz tartozott, vallási értelemben pedig a zágrábi egyházmegye része volt. A törököknek csak többszöri próbálkozás után sikerült bevenniük a várost 1633-ban, amely 1878-ban lett az Osztrák-Magyar Monarchia része.

Harcosok a Nyírfás mezőről

Brezovo Polje tizenöt kilométerre fekszik Velika Kladušától, nevét az arrafelé gyakori nyírfákról kapta. A település neve tükörfordításban “nyirfás mezőt” jelent.

Öt évvel ezelőtt ezen a környéken született meg az ötlet, hogy rendezzenek kiállítást azoknak a Bosznia-Hercegovinából származó katonáknak, akik az Osztrák-Magyar Monarchia kötelékében az isonzói fronton harcoltak.



Az elképzelést sikerült valóra váltani, a kiállítás 2014 nyarán volt látható az Isonzó (Soča) folyó partján fekvő szlovéniai Tolminban.

Velika Kladuša és környéke “szoros kapcsolatokat ápol” Szlovéniával, ha lehet így beszélni arról, hogy a városból sokan dolgoznak a volt legfejlettebb tagországban, amely most az tagja.

Ennek látható jele, hogy a Bosznia északnyugati ré fekvő városban újév környékén közel annyi szlovén ú autó száguldozott, mint Boszniában regisztrált gépkocsi.

Előfordulhat, hogy ez a sajátos “munkakapcsolat” is hozzájárult ahhoz, hogy a bosznia-hercegovinai harcosokról szóló kiállítást megrendezzék a Tolmini Múzeumban.

A Vitézségi Érem

A történet itt akár be is fejeződött volna, ha néhány évvel később a Nyírfás mezőn nem találnak egy Vitézségi Érmét, amelyet I. Károly osztrák császár, vagyis ahogy Magyarországon jobban ismerik, IV. Károly magyar király (1916-1918) idején vertek.

Az érmére 2018-ban bukkantak egy Nyírfás mezőn lévő birtokon, természetesen a fülén nem volt rajta a szokásos vörös-fehér csíkos szalag. Ezt a nedves föld miatt nem is várta senki.



Az érme hosszú ideig volt a földben, ezért a felületén vastag sötétzöld réteg keletkezett, és egy repedés is látható rajta.

iv karoly magyar apostoli kiraly

Egy jobban megőrzött Vitézségi Érem Bronz Fokozata, és amelyet a Nyírfás mezőn találtak

A Vitézségi Érem az egyik legmagasabb háborús kitüntetése volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, amelyet altisztek és közkatonák kaptak.

Kezdetben arany és ezüst érme létezett csak, 1915. február 14-én I. Ferenc József császár azonban megalapította a Bronz Vitézségi Érmét.

Az utóbbi kitüntetést más szövetséges államok katonái is kiérdemelhették.

A Nyírfás mezőn talált érme előlapja viszont már nem Ferenc József képmásával készült, hanem az ifjú IV. Károlyéval, aki marsalli egyenruhát visel.

Az érme szélén jól olvasható latin nyelvű felirat: »CAROLVS D.G.IMP.AVST.REX BOH.ETC.ET REX APOST.HUNG«, ami azt jelenti, hogy Károly, (aki) Isten kegyelméből Császára, Királya és Magyarország Apostoli Királya.



A király válla alatt a Kautsch felirat látható, ami az érmét megalkotó Heinrich Kautschra utal.

Az érme másik oldalán egy babérkoszorú található az ezredzászlókkal egy kevésbé kiemelkedő, szintén latin »FORTITUDINI«, vagyis a bátorságért, illetve vitézségért felirattal.

Amikor a hősiesség már nem érdem

Az első világháború alatt számos boszniai-hercegovinai származású osztrák-magyar kapott ilyen bronzérmét a bátorságért, nem kevesebb, mint 23 ezer ilyen kitüntetést osztottak ki nekik röpke két év leforgása alatt.

Zijad Šehić boszniai történész szerint ebből 4 300 bronzérmét kaptak az elitalakulatnak számító, banjakukai székhelyű második gyalogos ezred katonái.

Ma már csak találgathatjuk, hogy az osztrák-magyar Vitézségi Érem hogyan jutott el Brezovo Poljeba, vagyis a Nyírfás mezőre.

Bizonyára az is titok marad, hogy ki, mikor és hol szerezte a szóban forgó érmét.





Érdemes megemlíteni azonban, hogy az I. világháború kitörése előtt csak ortodox ények éltek a szóban forgó faluban: a Beronja, Đenić, Đukić, Kesić, Oljača, Orelj, Pađen, Pemac, Popović, Rebić, Romić, Stević, Škorić, Tatić, Tepavac, Veselica i Vignjević családok tagjai.

Nem tudni, hogy az osztrák-magyar hatóságok hányat soroztak be közülük. Velika Kladuša-i hozzáértők szerint a Monarchia akkortájt az ortodox keresztényeket nemcsak toborozta, hanem tömegesen internálta is.

Ezzel is magyarázható, hogy az érme tulajdonosa nem érezhette a magáénak a kitüntetést, és megszabadult tőle. De az is közrejátszhatott, hogy az összeomló Osztrák-Magyar Monarchia helyén egy új állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság jött létre.

Lehet, hogy az érme viselője nem kívánt dicsekedni azzal, hogy milyen hőstetteket hajtott végre az előző ország katonájaként.

Velika Kladuša, 2020.01.02.








Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: