TRIANON UTÁN SZÁZ ÉVVEL: Harcosok a Nyírfás mezőről és a Vitézségi Érem

Utolsó módosítás:

Velika Kladušában nemrégiben jelentős régészeti esemény volt, hogy osztrák-magyar Vitézségi Érmét találtak a város közelében. Velika Kladuša történelme többször is összefonódott a magyar történelemmel. Boszniai történészek szerint a város a középkorban a magyar királysághoz tartozott, vallási értelemben pedig a zágrábi egyházmegye része volt. A törököknek csak többszöri próbálkozás után sikerült bevenniük a várost 1633-ban, amely 1878-ban lett az Osztrák-Magyar Monarchia része.

Harcosok a Nyírfás mezőről

Brezovo Polje tizenöt kilométerre fekszik Velika Kladušától, nevét az arrafelé gyakori nyírfákról kapta. A település neve tükörfordításban “nyirfás mezőt” jelent.

Öt évvel ezelőtt ezen a környéken született meg az ötlet, hogy rendezzenek kiállítást azoknak a Bosznia-Hercegovinából származó katonáknak, akik az Osztrák-Magyar Monarchia kötelékében az isonzói fronton harcoltak.

Az elképzelést sikerült valóra váltani, a kiállítás 2014 nyarán volt látható az Isonzó (Soča) folyó partján fekvő szlovéniai Tolminban.

Velika Kladuša és környéke “szoros kapcsolatokat ápol” Szlovéniával, ha lehet így beszélni arról, hogy a városból sokan dolgoznak a volt Jugoszlávia legfejlettebb tagországban, amely most az Európai Unió tagja.

Ennek látható jele, hogy a Bosznia északnyugati részén fekvő városban újév környékén közel annyi szlovén rendszámú autó száguldozott, mint Boszniában regisztrált gépkocsi.

Előfordulhat, hogy ez a sajátos “munkakapcsolat” is hozzájárult ahhoz, hogy a bosznia-hercegovinai harcosokról szóló kiállítást megrendezzék a Tolmini Múzeumban.

A Vitézségi Érem

A történet itt akár be is fejeződött volna, ha néhány évvel később a Nyírfás mezőn nem találnak egy Vitézségi Érmét, amelyet I. Károly osztrák császár, vagyis ahogy Magyarországon jobban ismerik, IV. Károly magyar király (1916-1918) idején vertek.

Az érmére 2018-ban bukkantak egy Nyírfás mezőn lévő birtokon, természetesen a fülén nem volt rajta a szokásos vörös-fehér csíkos szalag. Ezt a nedves föld miatt nem is várta senki.

Az érme hosszú ideig volt a földben, ezért a felületén vastag sötétzöld réteg keletkezett, és egy repedés is látható rajta.

Egy jobban megőrzött Vitézségi Érem Bronz Fokozata, és amelyet a Nyírfás mezőn találtak

A Vitézségi Érem az egyik legmagasabb háborús kitüntetése volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, amelyet altisztek és közkatonák kaptak.

Kezdetben arany és ezüst érme létezett csak, 1915. február 14-én I. Ferenc József császár azonban megalapította a Bronz Vitézségi Érmét.

Az utóbbi kitüntetést más szövetséges államok katonái is kiérdemelhették.

A Nyírfás mezőn talált érme előlapja viszont már nem Ferenc József képmásával készült, hanem az ifjú IV. Károlyéval, aki marsalli egyenruhát visel.

Az érme szélén jól olvasható latin nyelvű felirat: »CAROLVS D.G.IMP.AVST.REX BOH.ETC.ET REX APOST.HUNG«, ami azt jelenti, hogy Károly, (aki) Isten kegyelméből Ausztria Császára, Csehország Királya és Magyarország Apostoli Királya.

A király válla alatt a Kautsch felirat látható, ami az érmét megalkotó Heinrich Kautschra utal.

Az érme másik oldalán egy babérkoszorú található az ezredzászlókkal egy kevésbé kiemelkedő, szintén latin »FORTITUDINI«, vagyis a bátorságért, illetve vitézségért felirattal.

Amikor a hősiesség már nem érdem

Az első világháború alatt számos boszniai-hercegovinai származású osztrák-magyar katona kapott ilyen bronzérmét a bátorságért, nem kevesebb, mint 23 ezer ilyen kitüntetést osztottak ki nekik röpke két év leforgása alatt.

Zijad Šehić boszniai történész szerint ebből 4 300 bronzérmét kaptak az elitalakulatnak számító, banjakukai székhelyű második gyalogos ezred katonái.

Ma már csak találgathatjuk, hogy az osztrák-magyar Vitézségi Érem hogyan jutott el Brezovo Poljeba, vagyis a Nyírfás mezőre.

Bizonyára az is titok marad, hogy ki, mikor és hol szerezte a szóban forgó érmét.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy az I. világháború kitörése előtt csak ortodox keresztények éltek a szóban forgó faluban: a Beronja, Đenić, Đukić, Kesić, Oljača, Orelj, Pađen, Pemac, Popović, Rebić, Romić, Stević, Škorić, Tatić, Tepavac, Veselica i Vignjević családok tagjai.

Nem tudni, hogy az osztrák-magyar hatóságok hányat soroztak be közülük. Velika Kladuša-i hozzáértők szerint a Monarchia akkortájt az ortodox keresztényeket nemcsak toborozta, hanem tömegesen internálta is.

Ezzel is magyarázható, hogy az érme tulajdonosa nem érezhette a magáénak a kitüntetést, és megszabadult tőle. De az is közrejátszhatott, hogy az összeomló Osztrák-Magyar Monarchia helyén egy új állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság jött létre.

Lehet, hogy az érme viselője nem kívánt dicsekedni azzal, hogy milyen hőstetteket hajtott végre az előző ország katonájaként.

Velika Kladuša, 2020.01.02.




Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!