A NAGYOK EURÓPÁJA: Francia és német dominancia

Olvasási idő: 3 perc

Szlovénia a vigaszágon igyekszik megcsípni egy fontosabb tisztséget az Európai Unióban, miután a balkáni és a kelet-európai országok minden fontosabb uniós posztról lecsúsztak. A kulcsfontosságú tisztségekre német, francia, holland, olasz és spanyol politikusok kerültek. Európa keleti felét így senki sem képviseli a legfontosabb uniós intézmények élén. A további fejtegetést csak az olvassa el, aki kedveli az összeesküvés elméleteket!

A biológiai diverzifikáció

Donald Tusk, az Európai Tanács távozó elnöke Ursula von der Leyen jelöltségének jóváhagyására kérte az Európai Parlamentet, hogy a jelenlegi német védelmi miniszter lehessen az öt évvel ezelőtt német izmozással áttuszkolt Jean-Claude Juncker utódja az Európai Bizottság élén.

Az uniós tagországok állam- és kormányfői meglepetésre von der Leyent jelölték a brüsszeli testület elnökének.

Közben felfüggesztette munkáját a Nemzetközi Valutalap élén Christine Lagarde, aki ideiglenesen távozik a posztról, mivel az Európai Tanács az Európai Központi Bank elnöki posztjára jelölte.

Ezzel teljesült Emmanuel Macron francia elnök egyik elvárása, hogy a legfontosabb négy uniós poszt közül kettő élére női vezető kerüljön. Az már csak hab a tortán, hogy az egyik teljesen francia, a másiknak pedig van némi franciás neveltetése, gyermekkorát ugyanis Brüsszelben töltötte.

Francia dominancia

A francia dominancia azzal fokozódott, hogy az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelölik, aki a Mouvement Réformateur, vagyis a francia nyelvű belgiumi Reform Mozgalom vezetője.

Az olaszoknak ezúttal csak egy morzsát ejtettek azzal, hogy David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament,

de őt az első félidő után lecserélik.

A német kancellár ugyanakkor már most jelezte, hogy a “második félidőben” Manfred Weber, a konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje valószínűleg indulni akar a posztért. Ha Webernek sikerül megszereznie a jórészt ceremoniális parlamenti elnöki tisztséget, akkor körülbelül három év múlva 2:2 lesz a francia-német meccs az uniós csúcsszervek vezetése terén.

Mondhatni döntetlen lehet az állás a franciák javára von der Leyen enyhén franciás neveltetése miatt.

A nagyok Európája

A vezető uniós tisztségeket tehát a nagyok kapták meg, ebből egyet-egyet francia illetve frankofón politikus szerzett meg. Nem csoda, hogy a francia elnök elégedett – és most már nem csak a biológiai diverzifikáció miatt.

Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tető alá hozott kompromisszum egy “mély francia-német egyezség gyümölcse”, a cél annak biztosítása, hogy Európa ne legyen megosztott.

Ám Európa mégis csak megosztott lett, a franciák és a németek megosztották maguk között. Angela Merkel a német szociáldemokraták ellenkezése miatt a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodott a posztok odaítéléséről szóló szavazáson, de üdvözölte a végkifejletet.

A balkáni és a kelet-európai országok annak ellenére nem kaptak semmilyen tisztséget, hogy voltak jelöltjeik.

Az Euratctiv szerint felmerült a bolgár Krisztalina Georgieva neve is a bizottsági elnöki posztra, de ő a selejtezők során kiesett. Georgieva ezek után legfeljebb az ENSZ főtitkári posztjával vigasztalódhat.

A NAGYOK EURÓPÁJA: Francia és német dominancia A NAGYOK EURÓPÁJA: Francia és német dominancia von den leyen plenkovic

Szóba került Andrej Plenković horvát miniszterelnök neve is, de az alku alapján már ő sem rúg labdába.

Az Európai Parlament elnöki posztjáért indult a cseh Jan Zahradil is, őt viszont demokratikusan kiszavazták.

Biztosi posztra a vigaszágon

A legfontosabb biztosi posztot várhatóan a spanyolok kaphatják meg. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székébe minden bizonnyal Josep Borrell spanyol külügyminiszter ül be.

Ennek lehetnek következményei a Balkán tekintetében, Spanyolország ugyanis nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ami hátráltathatja a 2008-ban önkényesen függetlenedett ország csatlakozását az Európai Unióhoz.

Európa, különösen pedig a Balkán szempontjából még a bővítési biztos személye lehet fontos, amit most a szlovének “vigaszágon” szeretnének megszerezni. Marjan Šarec szlovén miniszterelnök már jelezte, hogy pályáznak erre a posztra.

A szlovén miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy

a bővítés az egyik terület, ami Szlovéniát érdekli.

Ezért már többször is kiemelték, hogy jól ismerik a Nyugat-Balkánt és hozzájárulhatnak a térséggel kapcsolatos problémák megoldásához.

A szlovén miniszterelnök nem emelt kifogást a “nagyok Európája” ellen, de elvárta az új összetételű Európai Bizottságtól, hogy jelentősebb figyelmet fordítson a Nyugat-Balkán integrációjára és az EU bővítésére.



A NAGYOK EURÓPÁJA: Francia és német dominancia A NAGYOK EURÓPÁJA: Francia és német dominancia balkanac nagy