Szerbia
Lázár Tibor: a maffiának nem jár alelnöki szék, a VMSZ-nek semLázár szerint a korábbi hatalom szövetségesei nem kaphatnak alelnöki posztot, mert a Szerb Haladó Párt egyfajta leányvállalatai
„Nagyon jó lenne, ha azok az emberek, akik tizennégy éven keresztül mérgeztek bennünket, hatalmas anyagi károkat okoztak az országnak és még nagyobb szellemi károkat a társadalomnak, többé nem lennének részei a közéletnek. Valószínű, hogy közülük sokan szabadságvesztésre számíthatnak” – jelentette ki a Szabad Magyar Szónak nyilatkozva Lázár Tibor, a szerbiai parlament magyar alelnöke. Hozzátette még, hogy nem szabad megtörténnie, hogy ilyen hatalmas pusztításnak ne legyenek következményei, beleértve az újvidéki tragédiát is
Nem éppen baráti hangnemben üzent a Vajdasági Magyar Szövetségnek Lázár Tibor, a szerb parlament újonnan megválasztott magyar alelnöke. A Szabad Magyar Szónak adott interjújában világossá tette, hogy az Egyetemista Lista nem kíván együttműködni azokkal a pártokkal, amelyek a korábbi hatalmi rendszer részesei voltak.
Ebbe a körbe a VMSZ-t is besorolja, amelyet a Szerb Haladó Párt egyik politikai leányvállalatának tekint. Pásztor Bálintnak pedig azt üzente, hogy előbb talán saját magával kellene tisztáznia, mit is szeretne az egyetemistáktól.
Lázár Tibor nem készült alelnöknek, de végül őt választották
Lázár Tibor, az Egyetemista Lista zentai képviselője a Szabad Magyar Szó munkatársának, Tőke Jánosnak elmondta, hogy parlamenti alelnöki kinevezése nem szerepelt személyes tervei között.
A három magyar képviselő, Lázár, Beszédes Nagy Andrea és Krizmanics Imre közül egyikük sem törekedett erre a tisztségre. A diáklista azonban úgy döntött, hogy a parlament vezetőségében a nemzeti kisebbségeknek is helyet kell kapniuk: így lett magyar, szlovák és bosnyák alelnöke a szerb törvényhozásnak.
Lázár szerint az alelnöki funkció elsősorban protokolláris és jelképes jelentőségű, a gyakorlati feladatok leginkább a házelnök helyettesítésére korlátozódnak.
A kinevezést ezért a kisebbségeknek szánt politikai gesztusként értékeli. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban betöltött munkahelyét képviselői mandátumának idejére szünetelteti.
Az új alelnök ráadásul azt sem zárta ki, hogy később valamelyik magyar képviselőtársával helyet cseréljen. Vagyis ezúttal nem az történt, hogy valaki hosszú éveken át építgette politikai karrierjét egy parlamenti bársonyszék reményében.
A VMSZ a rossz társaságba keveredett
Az interjú legkeményebb kijelentései a Vajdasági Magyar Szövetséget érintik, amelynek elnöke a parlament alakuló ülésén kifogásolta, hogy a korábbi gyakorlattal szakítva az Egyetemista Lista valamennyi alelnöki tisztséget saját képviselőinek tartotta fenn.
Szerinte az ellenzéknek és a kisebbségi pártoknak is – nem konkrétan a Vajdasági Magyar Szövetségnek – helyet kellett volna biztosítani a parlament vezetőségében.
Lázár azonban másként tekint erre. Szerinte a Szerb Haladó Párt és korábbi szövetségesei nem tekinthetők olyan politikai ellenzéknek, amellyel az Egyetemista Lista a szokásos parlamenti együttműködést kialakíthatná.
A politikus a korábbi hatalmi rendszert maffiának nevezi, és úgy véli, hogy a vele koalícióra lépett kisebbségi pártok is kompromittálták magukat.
Ezért a Vajdasági Magyar Szövetségnek felkínált alelnöki tisztség az ő értelmezésében nem különbözött volna lényegesen attól, mintha a Szerb Haladó Pártnak adtak volna egy helyet.
A diáklista ugyanakkor már a választási kampányban kizárta a korábbi hatalmi tömbbel való együttműködést, Lázár pedig most ennek következetes érvényesítésére hivatkozik.
Pásztor egyszer szidja őket, máskor beszélgetne velük
Lázár különösen ellentmondásosnak találja Pásztor Bálint magatartását. Felidézte, hogy a VMSZ elnöke korábban élesen bírálta az egyetemista mozgalmat, politikailag tapasztalatlannak és szélsőségesnek nevezve annak képviselőit.
A választási kampány idején Pásztor már történelmi léptékű megtévesztésről beszélt.
Most viszont, amikor az egyetemisták parlamenti többséget szereztek, hiányolja az együttműködést, és akár folyosói egyeztetésre is kész lenne.
Lázár szerint nehéz követni ezt a politikai útvonalat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a diáklista magyar képviselői nem alkotnak külön politikai csoportot. Ugyanazokat az elveket képviselik, mint a frakció többi tagja, ezért Pásztornak nem feltétlenül velük kellene külön tárgyalnia.
A VMSZ tehát sajátos helyzetbe került: korábbi koalíciós partnere ellenzékbe szorult, a magyar alelnöki tisztséget pedig olyan politikus tölti be, aki nem fogadja el a Vajdasági Magyar Szövetség eddigi szerepének magától értetődő folytatását.
A kisebbségi politizálás megszokott rendjében ez kétségkívül új fejlemény a vajdasági magyarságot illetően.
Három nap, sok beszéd és kevés ebéd
Az új alelnök a parlament alakuló ülésének kulisszatitkairól is beszélt.
Az Egyetemista Lista képviselőit előzetesen szakemberek készítették fel a parlamenti eljárásokra, de arra senki sem számított, hogy a házelnökválasztás három napig tart majd.
Lázár szerint az elhúzódó ülések fizikailag is megterhelők voltak. Az étkezésre alig jutott idő, a szünetekben pedig folyamatosan egyeztetett a frakció.
A képviselők menet közben változtattak taktikájukon: lemondtak felszólalásaik jelentős részéről, hogy Aleksandar Vučić és képviselőtársai ne tudják tovább nyújtani a vitát.
Így az egyetemisták végül éppen a hallgatással próbálták felgyorsítani a parlament működését.
A szerb politikai életben ez sem mindennapos eljárás.
Előrehozott önkormányzati választások is jöhetnek
Az interjúban felmerült a vajdasági önkormányzatok és a tartományi hatalom jövője is. Lázár szerint jelenleg a kormányalakítás, a parlament működésének megszervezése és az államfőválasztás élvez elsőbbséget.
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban azonban nem zárta ki, hogy a következő rendes választási időpont, 2028 előtt sor kerülhet a voksolásra.
A Vajdasági Magyar Újrakezdéssel való lehetséges együttműködés kérdése sem maradt el, hiszen Lázár felesége, Lázár-Szűcs Anikó a VMÚ képviseletében jutott be a Magyar Nemzeti Tanácsba.
A politikus nem ígért közös indulást, de emlékeztetett arra, hogy az egyetemisták korábban már támogattak helyi választási listákat.
A nemzeti tanácsi választásokon tanúsított semlegességet pedig azzal indokolta, hogy a mozgalom nem kívánt különbséget tenni a szerbiai kisebbségek között.
A zentai beázott iskola és az újvidéki tragédia
Lázár a zentai Stevan Sremac Általános Iskola félresikerült tetőfelújításáról is beszélt. Elismerte, hogy parlamenti képviselőként nincsenek olyan közvetlen jogosítványai, amelyekkel átvehetné az iskolaigazgatás vagy az önkormányzat feladatait.
Informális lehetőségeivel azonban élni kíván, mert a beázás miatt kialakult helyzetet rendkívül súlyosnak tartja. A politikus ennél azonban jóval általánosabb problémának látja az állami felelősség kérdését.
Szerinte az Egyetemista Lista egyik legfontosabb feladata olyan független intézmények kialakítása, amelyek képesek feltárni a korábbi hatalomhoz kötődő visszaéléseket.
A felelősségre vonást nem bosszúként, hanem a törvények érvényesítéseként értelmezi. Külön hangsúlyozta az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlását, amelyben tizenhat ember vesztette életét.
Lázár szerint elfogadhatatlan, hogy a tragédia után két évvel még mindig nem történt meg az érdemi felelősségre vonás.
A szerbiai parlament új magyar alelnöke a saját politikai szerepét is ehhez a kérdéshez köti: akkor tekintené eredményesnek a munkáját, ha a korábbi visszaélések következményekkel járnának, és a közintézmények politikai utasítások helyett szakmai alapon működnének.
BALK Játékok
Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!
Játékok betöltése…
A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.