Szerb választások: az RTS-nél hullanak a fejek a politikai fordulat után

Miután Aleksandar Vučić elveszítette a választásokat, a köztelevízió hirtelen felébredt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Személyzeti földrengés rázta meg a szerb közszolgálati televíziót, miután az Egyetemista lista a szerb választásokon győzelmet aratott. Az RTS vezérigazgatója előbb leváltotta a hírműsorok főszerkesztőjét, majd maga is lemondott. Könnyű azonban lemondani, ha ezzel elkerülhető a felelőségre vonás, de az igazgatótanács egyelőre hiányos, ezért döntésképtelen a lemondást illetően.

Az új hírfőszerkesztő ezután nyolc vezető szerkesztőt váltott le. A korábban gondosan adagolt valóság közben új témákkal frissült: a köztelevízió immár azokról a tüntetésekről, rendőri túlkapásokról és diákokról is beszélni kezdett, amikről és akikről korábban említést sem tett a híradókban. A hatalom elveszítette a választásokat, a közszolgálati televízió pedig szemlátomást megpróbál igazodni az új helyzethez.

Mire ébredtek (rá) a szerb választások után

Van az úgy, hogy az ember egyik reggel felébred, és rájön, hogy a világ megváltozott. Máskor ez az ébredés valamivel tovább tart, különösen akkor, ha az illető a szerb közszolgálati televízió hírszerkesztőségében dolgozik, ahol éveken át egészen másként telt az idő, mint az ország többi részében.

Ott ugyanis a politikai valóság sokáig Aleksandar Vučić körül forgott, és ha valaki nem fért bele ebbe az „orbitális rendszerbe”, az jobb esetben a híradó vége felé kapott néhány percet, rosszabb esetben egyáltalán nem került képernyőre.

Az Egyetremista lista győzelme azonban megbolygatta a szerbiai politikai univerzumot, az RTS vezetésében pedig olyan gyorsan kezdtek hullani a fejek, mintha valaki hirtelen rájött volna, hogy a közszolgálatiság nem feltétlenül azonos a hatalom kiszolgálásával. A felismerés azonban kissé későn érkezett.

Az utolsó intézkedés: előbb leváltotta a főszerkesztőt, aztán lemondott

A történet egyik főszereplője Manja Grčić, a Szerbiai Rádió és Televízió (Radio-televizija Srbije, RTS) vezérigazgatója, akit február 11-én neveztek ki öt évre az intézmény élére, megbízatása azonban még kilenc hónapig sem tartott.

Grčić október 28-án benyújtotta lemondását, előtte azonban még volt egy fontos intéznivalója: felmentette tisztségéből Bojana Mlađenovićot, az RTS hírműsorainak fő- és felelős szerkesztőjét, és Borivoje Uskokovićot nevezte ki a helyére.

Vagyis mielőtt maga mögött becsukta volna a vezérigazgatói iroda ajtaját, még elrendezte a hírszerkesztőség egyik legfontosabb személyi kérdését.

Maja Grčić benyújtotta lemondását a Szerb Rádió- és Televízió igazgatótanácsának. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kezdetektől fogva azt tekintette feladatának, hogy biztosítsa ennek a fontos intézménynek (RTS) a stabilitását és zökkenőmentes működését, különösen egy olyan időszakban, amikor nagy társadalmi és politikai változások zajlanak. Amikor ez a felvétel készült, akkor lelkesen beszélt arról, hogy milyen szívélyes fogadtatásban részesült (Forrás: Screenshot)

A lemondás indoklásában Grčić azt írta, hogy alaposan mérlegelte azokat a körülményeket, amelyek között a közszolgálati televízió jelenleg működik, és úgy ítélte meg, hogy az intézmény érdeke a munka zavartalan folytatása.

A megfogalmazás kifogástalan. A szerbiai hivatalos nyelvezet egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy az ember akkor is „méltóságteljesen” távozhat, amikor a politikai talaj már kicsúszott a lába alól.

Grčić természetesen nem azt írta, hogy az Egyetemista lista győzelme után tarthatatlanná vált a helyzete, annyi azonban bizonyos, hogy a lemondását megelőzően a diákmozgalom képviselői és az RTS alkalmazottainak egy része is követelte a távozását.

Bojana Mlađenović: a csőcselékből egyszer csak választási győztes lett

Bojana Mlađenović leváltása alighanem a döntő mozzanat. A hírműsorok korábbi vezetőjét a diákmozgalom hosszú ideje bírálta a tüntetésekről és az egyetemi blokádokról szóló beszámolók miatt.

A Nova.rs szerint Mlađenović egy alkalommal csőcseléknek nevezte a tiltakozókat, ami hozzájárult a köztelevízió 2025 márciusában megkezdett többnapos blokádjához.

Kapcsolódó cikk

Feszült a helyzet a köztelevízió körül Belgrádban

A megfogalmazás miatt azóta támadt némi politikai kellemetlensége. Azok a diákok ugyanis, akik korábban a köztelevízió vezetésének szemében nem feltétlenül tartoztak a közéleti párbeszéd tiszteletre méltó szereplői közé, most megnyerték a választásokat.

A politikai változásokért küzdő fiatalokból egyszeriben a parlamenti többség várományosai lettek. Mlađenović távozásának körülményei is tartogatnak némi iróniát.

A Nova.rs újságírói még a hivatalos bejelentés előtt megkeresték, hogy megtudják, valóban távozik-e. A szerkesztő azonban meglehetősen határozottan közölte velük, hogy a Nova biztosan nem az a médium, amelynek ezt megerősítené.

Nem sokkal később az RTS esti híradója már maga számolt be a leváltásáról. A közérdekű információ tehát végül eljutott a nyilvánossághoz. Csak éppen nem annak az újságírónak a kérdésére, aki történetesen érdeklődött iránta.

Nyolc szerkesztő távozott a vezetői székből

A személycserék nem értek véget a vezérigazgató és a hírfőszerkesztő távozásával. Október 29-én Borivoje Uskoković, az RTS hírműsorainak megbízott főszerkesztője nyolc további szerkesztőt váltott le. Uskoković a Nova.rs megkeresésére maga is megerősítette az intézkedéseket.

A felmentettek között szerepel Zoran Stanojević, az RTS internetes portáljának szerkesztője és Gorislav Papić, az Oko című televíziós magazin vezetője.

Távozott szerkesztői tisztségéből Vesna Šiljegović, a tudósítói hálózat vezetője, Nikolina Rakić, a reggeli és regionális tájékoztatás egyik meghatározó szerkesztője, valamint Suzana Gvozdenović, a diaszpórával foglalkozó szerkesztőség vezetője is.

A központi, 19:30-kor kezdődő Dnevnik 2 szerkesztői közül ugyancsak leváltották Milica Nedićet, Dušan Ubovićot és Ruža Jeremić Turudićot. Ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen a Dnevnik 2 továbbra is Szerbia legnézettebb televíziós hírműsora, amely naponta másfél milliós közönséghez juttatja el a szerkesztők által kiválasztott és tálalt politikai valóságot.

A köztelevízió vezetésének jelentős része a politikai fordulatot követő napokban elveszítette korábbi beosztását, így a híradó szerkesztése ezek szerint nemcsak a hírek kiválasztásából áll, hanem a szerkesztők kiválasztásából is, ami kormány- vagy rendszerváltáskor általában elkerülhetetlen.

Az új vezérigazgatót már kinevezték – de lehet, hogy mégsem

Az átalakulás körüli sietséget különösen jól érzékelteti a vezérigazgatói utódlás története.

A FoNet hírügynökség és több szerb médium arról számolt be, hogy az RTS igazgatótanácsának elektronikus ülésén Dejan Jovanovićot, az addigi vezérigazgató-helyettest választották meg megbízott vezérigazgatónak.

Csakhogy hamarosan megszólalt Branislav Klanšček, az igazgatótanács elnöke, és határozottan cáfolta az értesülést.

Közlése szerint nem tartottak sem rendes, sem elektronikus ülést, és Jovanović kinevezéséről semmilyen döntés nem született.

Az elnök azt mondta, hogy az igazgatótanács pénteken foglalkozik a kérdéssel, ami arra utal, hogy a szerb közszolgálati televízió körüli események olyan gyorsan zajlanak, hogy előbb kerülnek a hírekbe, mint ahogy az illetékes testületek meghozzák a döntéseiket.

Különösen figyelemre méltó, hogy Jovanović neve azért is szerepelt a hírekben, mert a tiltakozók egy része korábban az ő távozását is követelte, viszont nem tartozik a most lemondott vagy leváltott személyek közé, vagyis a helyzet jelenlegi állása szerint a nagy túlélő lehet.

Más szóval a régi vezetés egyik embere az első hírek szerint akár az új korszak átmeneti irányítója is lehet. Belgrádban az ilyesmit alighanem folytonosságnak nevezik, de mit akar folytatni a nagy túlélő az RTS-ben.

Vučićnak tizennégy és fél óra, a diákoknak huszonnégy perc

Az RTS szerkesztési gyakorlatáról természetesen nem csupán benyomások, politikai vélemények és sérelmek állnak rendelkezésre. Vannak számok is.

A BIRODI Társadalomkutatási Iroda szeptember 11-e és 30-a között végzett médiamonitoringja szerint az RTS1 csatornán Aleksandar Vučić mintegy tizennégy és fél órányi megjelenést kapott. A Szerb Haladó Párt valamivel kevesebb mint két órát, az Egyetemista lista pedig mindössze huszonnégy percet.

Kapcsolódó cikk

Vučić álma: most egy miniszterelnöki ciklus, hogyan akarja elérni?

Huszonöt nap választotta el Szerbiát az október 25-i választásoktól, amikor a szeptember végi mérés lezárult, az eredmény pedig világosan megmutatta, hogy a közszolgálati televízió a választási versenyben nem egyforma mércével mérte a politikai szereplőket.

A politikai versenyben természetesen nem kizárólag a képernyőidő mennyisége számít. Az sem mindegy, milyen hangnemben mutatnak be valakit.

A CRTA választási megfigyelő szervezet adatai szerint az országos televíziókon a politikusoknak biztosított megszólalási idő háromnegyede a kormányoldal szereplőinek jutott, az Egyetemista lista megjelenésének pedig több mint nyolcvan százaléka negatív volt.

A választók ennek ellenére másként döntöttek: a még nem végleges adatok szerint az Egyetemista lista 141 mandátumot szerzett a 250 fős parlamentben, míg a Szerb Haladó Párt 103-at.

A köztelevízió egykori üdvöskéje tehát elveszítette a parlamenti többséget. Azok pedig, akiknek alig jutott képernyőidő, többséget szereztek a parlamentben.

A vajdasági köztelevízió már bocsánatot kért

Az RTS-nél zajló változások nem elszigeteltek. A Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) a választásokat követően nyilvánosan bocsánatot kért a nézőitől korábbi, egyoldalú és kritikátlan tájékoztatása miatt.

Ez eléggé szokatlan fejlemény, Szerbiában ugyanis a közszolgálati média hosszú éveken keresztül nem arról volt híres, hogy különösebb önvizsgálatot tartott volna a hatalommal fenntartott kapcsolatai miatt.

A bocsánatkérés bejárta a világot, de meg lehet-e ennyivel úszni?

A bocsánatkérés ettől még nem pótolja a hiányzó híreket, az elhallgatott történeteket és azokat a megszólalási lehetőségeket, amelyeket a korábbi szerkesztési gyakorlat megtagadott a politikai rendszer bírálóitól.

Ráadásul a nézőknek joguk volna megtudni, hogy az egyoldalú tájékoztatás milyen szerkesztői döntések következménye volt, kik hozták meg ezeket a döntéseket, enélkül ugyanis a bocsánatkérés könnyen csak egy újabb műsorelemmé válhat.

A diákoknak nem egyszerűen új igazgató kell

Az RTS vezetésének távozását az Egyetemista lista képviselői mellett az intézmény munkatársainak egy része is követelte.

A köztelevízióban szerveződött tiltakozások résztvevői a vezetői és szerkesztői felelősség kérdését is felvetették, mert szerintük az RTS nem teljesítette megfelelően a közszolgálati tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeit.

A követelésekben Manja Grčić, Bojana Mlađenović és több olyan szerkesztő neve szerepelt, akiket azóta leváltottak.

A történet azonban nem oldható meg a névtáblák cseréjével. Az RTS ugyanis nem attól válik közszolgálati televízióvá, hogy a korábbi főszerkesztő helyére új főszerkesztő kerül, és nem is attól, hogy a híradóban mostantól több diák jelenik meg.

A döntő kérdés az, hogy a szerkesztőségek visszakapják-e a szakmai önállóságukat, és a jövőben valóban a közérdek, nem pedig a politikai megrendelés határozza-e meg a hírek sorrendjét, hangsúlyait és szereplőit.

Az új parlament még meg sem alakult, ennek megfelelően új kormány sincs még, a köztelevízió hírszolgáltatásának irányváltása viszont már megkezdődött, ez jól jelzi, hogy mennyire szorosan kapcsolódott az RTS korábbi működése a politikai hatalomhoz, de arra is utalhat, hogy a szerbiai köztelevízió önként behódol az új hatalomnak, a ruhái egy részét már le is dobta.

A közszolgálati televízió ismert jelmondata szerint a nézőnek joga van mindent megtudni. Ebből az utóbbi másfél évtizedben – de korábban is sok esetben – mintha lemaradt volna egy fontos kiegészítés: miszerint majd akkor, ha annak eljön az ideje.

Most pedig, hogy „eljött az ideje”, az RTS egyszeriben olyan eseményekről is tudósítani kezdett, amelyek eddig nem különösebben érdekelték. Azt azonban aligha lehet feledtetni, hogy másfél évtizedig számukra a csaló volt a példakép, a tisztességes ember pedig a balek. O tempora, o mores.