Orbán, Kapitány, a főnök, a kukta és a pohárnok

Az Adria-kőolajvezeték Zágrábban összehozta a magyar és horvát minisztereket, miközben Splitből Szerbia kapott egy politikai figyelmeztetést.

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miután a főnök, Andrej Plenković miniszterelnök, Splitben a mediterrán országok csúcstalálkozóján magas politikával foglalkozott, Zágrábban kedden, a rivaldafénytől távol megtartották a még Bledben beígért horvát–magyar találkozót, amelynek egyik fő témája az Adria-kőolajvezeték volt.

Orbán Anita magyar külügyminisztert és Kapitány László gazdasági és energetikai minisztert, horvát félről, jelképesen szólva a kukta és a pohárnok fogadta, azaz Gordan Grlić Radman külügyminiszter és Ante Šušnjar gazdasági miniszter.

Az eseményt nem kísérte különösebb érdeklődés a média részéről, jobbára a nemzeti hírügynökség jelentésére és Ante Šušnjar nyilatkozatára alapozva tudósítottak az eseményről.

Magyarország és Horvátország kéz a kézben

Így GGR X-bejegyzéséből értesülhettünk arról, hogy a találkozó fő témái a régió állandó energiabiztonságának biztosítása, az Adria-kőolajvezeték (JANAF) szállítási kapacitásának tesztelése, a krki LNG terminál kapacitásának bővítése, valamint a határokon átnyúló közlekedés és gazdasági infrastruktúra átfogó fejlesztése voltak.

„Remélem, hogy az üzlet normális dinamikában folytatódik, attól függően, mennyire szabadulnak meg az orosz olajtól való függőségtől, azaz mekkora mennyiségekre lesz szükségük. És itt és innen azt mondom, hogy a JANAF biztonságos, elegendő kapacitása van Magyarország és Szlovákia számára egyaránt,” mondta Šušnjar.

Horvátország készen áll megerősíteni és tesztelni az Adriai-tengeri vezeték (JANAF) kapacitását Magyarország és Szlovákia ellátására, miközben Magyarország támogatja a horvátországgal való megbízható olajellátási együttműködés folytatását – mondta Ante Šušnjar gazdasági miniszter a horvát és magyar miniszterek keddi találkozója után.

Kapitány István magyar gazdasági és energiaügyi miniszter hangsúlyozta a JANAF fontos szerepét az olajellátás biztonságában a régióban, és támogatta a párbeszéd folytatását a magyar MOL és Horvátország INA között.

Kapcsolódó cikk

Magyar Péter szerint lehet beszélgetni az INA-ról

Kapitány Horvátországot Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerének nevezte, ezt azzal a ténnyel igazolva, hogy a külföldi magyar befektetések 11,2 százaléka Horvátországba irányul, az értéke 5,4 milliárd euró.

Magyarország és Horvátország megegyezett a Zaláta–Dravica közös földgázkutatási és -termelési projekt elindításáról, amely Orbán Anita szerint „a magyar–horvát energetikai együttműködés új fejezetének első sikertörténete lehet.”

Kapitány István az MTI szerint azt mondta, határon átnyúló gázmezőről van szó, amely nagyjából fele-fele arányban fekszik a két ország területén. Szerinte a projekt jól példázza, milyen irányban szeretnék továbbfejleszteni a magyar–horvát energetikai és gazdasági együttműködést. Tessék észrevenni, hogy tartózkodtam a kommentártól, egyelőre.

Nagy mediterrán s*ggberúgás

A BALK által is beharangozott spliti MED9 csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat értelmében a háborús bűnök és népirtás, vagy azok dicsőítése, politikai vörös vonalat jelent az EU-jelölt országok számára – amennyiben ezt átlépik, nem lehet szó uniós tagságról.

Így a MED9 kezdeményezés végső csúcstalálkozójának végén elfogadott Spliti Nyilatkozatban Horvátország kilenc uniós tagállam konszenzusát hozta létre egy olyan kérdésben, amely bár nem említi név szerint, különösen Szerbia úniós tagságát érinti.

Kapcsolódó cikk

Az EU költségvetéséről tanácskozik Dél-Európa Splitben

A vezetők kifejezetten arra kérik a jelölt országokat, hogy „valódi elkötelezettséget mutassanak a megbékélés iránt, és egyértelműen utasítsák el a háborús bűnök és népirtás dicsőítését”.

Vucsics Sanyit valószínűleg a gutaütés kerülgeti, elsősorban azért mert a deklarációt Szerbia „nagy barátja“, Franciaország is aláírta.

Horvátországban enyhén diadalittas hangulatban tudósítottak eme fejleményekről, ám valahogy mindenkinek elkerülte a figyelmét, hogy a Spliti Nyilatkozatot megnyergelhetik például a lengyelek, akiknek Bandera etc. körül vannak egyre élesebb nézeteltéréseik az ukránokkal.

Ennek alapján lehetne néhány konteót gyártani, de nem érdemes, mert ehhez sokkal okosabbnak kellene lenni a politikusok átlagánál.

Ugyanakkor a MED9 nyilatkozatában megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az Európai Unióban látja, és hogy a bővítés geostratégiai befektetés a békébe, biztonságba és jólétbe.

A nyilatkozatban a kilenc MED9 tagország szolidaritásra szólít fel az országok között az illegális migráció elleni küzdelemben. Ez erősebb felkészültséget, korai figyelmeztetést, időben nyújtott politikai, operatív és pénzügyi támogatást feltételez az EU részéről, de hatékony határvédelmet is a tagországoktól.

Fontosnak tűnő apróságok

Andrej Plenković horvát miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőzően találkozott Ursula von der Leyennel az EB elnökével. Plenković von der Leyennel is megvitatta annak fontosságát, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok a BiH-i választásokon végre megkapták legitim képviselőjüket az elnökségben, Darijana Filipovićot.

Kapcsolódó cikk

Boszniai választások: véget ért a Komšić-korszak, a Dodik-korszak viszont tovább tart

„Várjuk az új kormány mielőbbi megalakítását, a politikai stabilizációt, az európai út felgyorsítására irányuló reformok folytatását, valamint olyan választási reform végrehajtását, amely véglegesen biztosítja mindhárom államalkotó nép egyenlőségét” – írta Plenković az X-en.

Emlékeztetőül, Horvátországon kívül a MED9 tagjai Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovénia és Spanyolország. A split-i csúcstalálkozó Horvátország egyéves elnökségének végét jelentette a MED9 csoportban. A következő csúcstalálkozót jövőre Portugáliában tartják.

A MED9 az Európai Unió legnagyobb regionális formátuma. Egyesíti a tagállamok harmadát, az Unió területének mintegy 40 százalékát, a GDP 41 százalékát és a lakosság 45 százalékát.

Bár be volt jelentve, a spanyol előrehozott választások miatt, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mégsem vett rész a spliti csúcson, mert otthon akadt dolga.