Feloszlatják a parlamentet, jönnek a választások Szerbiában

Vučić beadta a derekát vagy csak úgy érzi most lovon van?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szerbia választás előtt áll: a kormány kezdeményezte a parlament feloszlatását, Aleksandar Vučićnak pedig 72 órán belül döntenie kell az indítványról.

Vučić hónapokon át halogatta a választást, amelyet az egyetemisták követeltek. Egyelőre talány, hogy pontosan miért ítélte meg úgy, hogy most a legkedvezőbbek számára körülmények, de Đuro Macut kormányfő Ratko Mladić temetése után összehívta a rendkívüli kormányülést, és el is fogadtatta a parlament feloszlatására vonatkozó indokolt javaslatot, majd továbbította Vučićnak.

Ezzel lényegében teljesült az egyetemisták egyik legfontosabb politikai követelése, és október 25-én választások lehetnek Szerbiában. Ez azért logikus dátum a hatalom számára, mert még az újvidéki előtető leomlásának második évfordulója előtt kell az urnák elé járulni.

Várhatóan kellemes őszi időjárás lesz, túl lesznek a gazdák az őszi munkálatokon. A kampány pedig valójában már régen elkezdődött. Szerbiában már megszoktuk, tulajdonképpen egész évben kampányidőszakban élünk. Vučić és a Szerb Haladó Párt ráadásul most olyan intenzív népszerűsítő körúton van, mint amilyen a korábbi választások előtt sosem.

A hétvége óta pedig az is hivatalos vált, hogy Vučić az államfői székből a kormányfői székbe ülne át, ő lesz a Szerb Haladó Párt listavezetője. Az alkotmány 109. cikke alapján a kormány indokolt javaslatára az államfő feloszlathatja a parlamentet, és ezzel egyidejűleg kiírja a választást, annak legkésőbb 60 napon belül le kell zajlania.

Vučić korábban bejelentette, hogy a választások előtt lemond az államfői tisztségről, miközben az SNS miniszterelnök-jelöltjeként indulna. Ha ezt valóban megteszi, az alkotmány szerint az államfői teendőket ideiglenesen a parlament elnöke veszi át.

Feloszlott a parlament, kezdődhet a tánc

A szerb kormány közölte, hogy vasárnapi ülésén elfogadta Đuro Macut miniszterelnök javaslatát, és továbbította azt Aleksandar Vučić szerb államfőnek. Macut korábban a kormány rendkívüli ülésén javasolta a szerb parlament feloszlatását, ami az előrehozott parlamenti választások kiírásához szükséges első lépés.

Korábban írtuk

Aleksandar Vučić az SNS miniszterelnök-jelöltje

Macut közölte, hogy az elmúlt évek politikailag és társadalmilag egyik legnehezebb időszakában vállalta el a kormány vezetését.

„Szerbia tüntetésekkel, blokádokkal, mély társadalmi megosztottsággal, az oktatásban jelentkező problémákkal és az intézményekre nehezedő jelentős nyomással szembesült. Ilyen körülmények között elsődleges feladatunk világos és megkérdőjelezhetetlen volt: megőrizni az állam stabilitását, biztosítani az intézmények folyamatos működését, és megakadályozni, hogy Szerbia leálljon” – mondta miniszterelnmök, majd hozátette, hogy Szerbia pedig nem állt le.

„Nemcsak az állam stabilitását és alkotmányos rendjét őriztük meg, hanem beindítottuk a gazdaságot, és az intézményeket is minden korábbinál jobban megerősítettük” – jelentette ki Đuro Macut.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tettek a választási feltételek és a választási jogszabályok további javítása érdekében.

„Ebben a folyamatban figyelembe vettük a politikai szereplők álláspontjait és az ODIHR ajánlásait. Ezzel egyértelműen megmutattuk, hogy nincs okunk sem a választási folyamat javítása, sem pedig a polgárok akarata elől menekülni. Éppen ellenkezőleg: annak a hatalomnak, amely mögött konkrét eredmények és tettek állnak, soha nem kell félnie saját népének ítéletétől” – saccolta meg a helyzetet Macut.

Ehhez képest viszont az elemzők arról beszélnek, hogy soha ilyen rosszak nem voltak a választási körülmények, ahogyan ekkora médiasötétség sem uralkodott még soha az országban, mint amilyen most. De erről később.

Macut egyébként azt mondta, hogy azért döntöttek a választások kiírása mellett, mert ez volt a társadalom egy részének követelése, és „egy felelős hatalom soha nem hagyja figyelmen kívül az ilyen követeléseket.”

Mi szükséges a választások kiírásához?

A parlament feloszlatására vonatkozó javaslat az előrehozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárás része. A parlament hivatalos tájékoztatója szerint országos, arányos rendszerben választják meg a 250 képviselőt; listákhoz legalább 10 ezer hitelesített támogatói nyilatkozat szükséges, a kisebbségi listákhoz 5 ezer, az általános parlamenti küszöb pedig 3 százalék, ami a kisebbségi listákra nem vonatkozik.

Miután a kormány elfogadta a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatot, 72 órás határidő kezdődik, amelyen belül a köztársasági elnöknek döntenie kell arról, elfogadja-e a kormány indoklással ellátott indítványát.

Korábban írtuk

Vučić ismét miniszterelnök szeretne lenni

Ahhoz, hogy a választásokat – a kormányközeli sajtóban megjelent értesüléseknek megfelelően – október 25-én tarthassák meg, az államfőnek legkésőbb szeptember 10-én ki kell írnia a választásokat.

Aleksandar Vučić szerb államfő korábban azt mondta, hogy a parlamenti választásokat október 18-án vagy 25-én tartják meg, és azokat legkésőbb szeptember 9-én vagy 10-én írja ki.

A törvény szerint a parlamenti választásokat a köztársasági elnök írja ki. A választások kiírásának napjától a szavazás napjáig legalább 45, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.

A blokádban lévő egyetemisták közleményükben azt írták, hogy most végre Vučić kezében van a döntés a választások kiírásáról, ezért azt üzenték neki: „Elnök úr, végre Ön az illetékes.”

A választások kiírásával egyidejűleg megkezdődnek a választási listák benyújtására, a támogató aláírások összegyűjtésére, valamint a választások lebonyolításához szükséges valamennyi további eljárásra vonatkozó határidők is.

Úgy fogalmaztak, a kormány elvégezte a feladatát, az elnöknek pedig van 72 órája. “Utána pedig – az egyetemisták győznek.”

Szerbia választás előtt: rosszabbak a feltételek, mint korábban?

A szerbiai választási feltételekről beszélve Đorđe Vukadinović, az Új Szerb Politikai Gondolat kutatója az N1-nek úgy fogalmazott, Szerbia rosszabb politikai és médiakörülmények között készül a választásokra, mint amilyenek a legutóbbi parlamenti vagy belgrádi választások idején voltak.

Korábban írtuk

Szerbia választás előtt: előbb kiírják, aztán jön a money

Szerinte Aleksandar Vučić még keményebben fogja a médiát, de ez nem azt jelenti, hogy jobb eredményeket ér el a választásokon. De összeszedett mindent, amit csak tudott: logisztikát, külföldi támogatást, pénzt, az ingatlanok legalizálását, mindenfélét, amit megígért és részben meg is valósított, emellett pedig amennyire csak lehetett, tompította a külföldről érkező bírálatok élét” – fogalmazott.

Vukadinović szerint Vučić taktikai sikere, hogy az állandó cáfolatokkal és bejelentésekkel sikerült összezavarnia ellenfeleit, az elemzőket és a közvéleményt. Ráadásul pénzt is oszt, ideális időszak ez a választásokra.

Az elemző szerint az egyetemista lista kapcsán egyes nevek már nem befolyásolják jelentősen a mozgalom támogatottságát. Az egyetemisták szerint tévedtek abban, hogy tökéletes listát próbáltak összeállítani, de az őket támogatók nem fogják meggondolni magukat csak azért, mert a mozgalomnak nincs vezéralakja.

Mi lesz, ha Vučić nem mond le?

Amennyiben Aleksandar Vučić nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről, a törvény szerint akadálytalanul részt vehet a választási versenyben, és miniszterelnök-jelöltként is indulhat.

Vagyis hivatalban lévő államfőként is részt vehet a választási kampányban. Ha Vučić államfő maradna, közben miniszterelnök-jelöltként részt venne a választásokon, listája pedig vereséget szenvedne, továbbra is Szerbia köztársasági elnöke maradna rendes mandátumának lejártáig, vagyis 2027. május 31-éig, amikor véget ér második, ötéves elnöki megbízatása.

Ebben az esetben továbbra is teljes jogkörrel látná el a köztársasági elnöki tisztséget, és rendkívüli elnökválasztást sem kellene kiírni. Vučić számára a parlamenti választás politikailag egyfajta biztonsági háló.

Ha hivatalban lévő államfőként vág neki, egy esetleges választási vereség után megtarthatja elnöki tisztségét mandátuma végéig, ha viszont listája megszerzi a kormányalakításhoz szükséges többséget, lemondhat az elnöki posztról, majd az új parlament megválaszthatja miniszterelnöknek.

A valódi kockázatot tehát csak akkor vállalja, amikor beadja az elnöki lemondását – az ugyanis azonnal megszünteti a mandátumát, és onnan nincs visszaút. Vagyis: lemond vagy nem mond le? Ez itt most a kérdés.