Nincs Brüsszel, jöhet Amerika: Szerbia akár még a Holdra is felmegy

Mennyei népből űrhatalom? Ha Brüsszel nem kér belőlük, akkor Washington talán még igen

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miután Szerbia az európai uniós csatlakozással évek óta egy helyben toporog, Belgrád láthatóan új irányt keres, ha nincs Brüsszel, jöhet Amerika.

A szerb vezetés, személy szerint Aleksandar Vučić egyre nyíltabban az Egyesült Államokkal igyekszik stratégiai kapcsolatot építeni: Washingtonban ugyanis elindult az első szerb–amerikai stratégiai párbeszéd, Szerbia csatlakozott a NASA Artemis-programjához, miközben a két ország energetikai, védelmi és tudományos együttműködését is új alapokra helyezik.

Marko Đurić szerb külügyminiszter washingtoni látogatása során egyenesen úgy fogalmazott, hogy „új fejezet” kezdődött Szerbia és az Egyesült Államok kapcsolatában. A szerb diplomácia vezetője szerint olyan szintű egyeztetésekre került sor az amerikai külügyminisztériumban, amilyenekre még a volt Jugoszlávia idején sem volt példa.

Stratégiai párbeszéd Washingtonnal

A tárgyalásokat Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyitotta meg, ezt követően a szerb delegáció egyeztetett a külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel, a Pentagon, az Energiaügyi Minisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium képviselőivel, majd Christopher Landau külügyminiszter-helyettessel is.

A „stratégiai párbeszéd” elindítása jelentős előrelépés a szerb–amerikai kapcsolatokban, ami lehetővé teszi a két ország különböző minisztériumai és kormányzati szervei számára a folyamatos együttműködést, függetlenül attól, hogy melyik országban milyen politikai változások történnek – írta a szerb külügyminiszter a Facebookon, de hasonló közhelyeket amerikai kollégája is elpuffogtatott

Đurić szerint a stratégiai párbeszéd nem egyszeri diplomáciai esemény, hanem állandó mechanizmus, amely rendszeres együttműködést biztosít a két ország minisztériumai között, függetlenül attól, hogy Washingtonban vagy Belgrádban éppen ki van hatalmon.

A szerb külügyminiszter ezt történelmi fordulatként igyekezett bemutatni. Miközben az uniós csatlakozási tárgyalások évek óta alig haladnak előre, Belgrád most azt üzeni: ha Brüsszel ajtaja csak résnyire nyílik, akkor érdemes Washingtonban is kopogtatni.

Persze Szerbia verbálisan biztosan nem fordít hátat az Európai Uniónak, sokkal inkább az várható, hogy a vučići külpolitika továbbra is igyekszik minden nagyhatalommal fenntartani a lehető legjobb kapcsolatokat.

Az elmúlt években Oroszország, Kína és az EU között egyensúlyozott, most pedig úgy tűnik, az Egyesült Államok értékelődött fel Belgrád számára, Amerika már nem a főgonosz, amelyet a szerb politikai emlékezet negyedszázadon át a NATO-bombázásokkal azonosított.

Az Egyesült Államokban azóta már többször lecserélődött a politikai elit, Szerbiáról viszont ezt nem igen lehet elmondani, Belgrádban ugyanis szinte ugyanaz a garnitúra ül a kormánynál, ami jól mutatja, hogy a szerb politikában nem a személyek, hanem legfeljebb a szövetségesek változnak, néha még a VMSZ-nek is helyet szorítanak.

NASA: Szerbia a Hold felé is elindulna

A washingtoni látogatás egyik leglátványosabb eleme kétségkívül a NASA központjának felkeresése volt.

Đurić bejelentette, hogy Szerbia hivatalosan csatlakozott az Artemis-programhoz, amely a Hold és a későbbi mélyűri kutatások nemzetközi együttműködésének alapját képezi.

Ha kell, akkor Szerbia akár a holdra is elmegy, Đurić számára máris találtak egy testhezálló öltözéket (Forrás: Facebook, Marko Đurić)

A szerb külügyminiszter szerint ez lehetőséget ad arra, hogy szerb kutatók, vállalatok és tudományos intézetek bekapcsolódjanak a világ egyik legfejlettebb űrkutatási programjába.

A bejelentést természetesen nemzeti büszkeséggel is megfűszerezte: Nikola Teslát, Milutin Milankovićot és David Vujićot emlegette annak bizonyítékaként, hogy Szerbiának komoly tudományos hagyományai vannak.

Đurić ezzel kapcsolatban még azt a poént is megengedte magának, hogy a szerbek „mennyei népként” a világűr felé veszik az irányt.

Az energiától a katonai együttműködésig

A stratégiai párbeszéd során számos konkrét megállapodás is született.

A két ország memorandumot írt alá az energetikai infrastruktúráról és a regionális energiabiztonságról. Washington támogatja a Đerdap 3 vízierőmű projektjének folytatását, ami a szerb kormány szerint az ország energiafüggetlenségének egyik kulcseleme.

Az amerikai Export–Import Bank emellett 50 millió dolláros hitelgaranciát készül biztosítani a Telekom Srbija számára az 5G-hálózat kiépítésére, amerikai szempontból megbízhatónak minősített beszállítókkal, ami diplomáciai nyelvről lefordítva annyit tesz, hogy a kínaiak ezúttal kimaradnak.

Kapcsolódó cikk

NATO-zászló lengett a szerb bázison, Vučić távol maradt

A felek megerősítették együttműködésüket a védelem területén is, miután a szerb hadsereg mostanság már nem gyakorlatozik sem az oroszokkal, sem a kínaiakkal, de még a fehéroroszokkal sem, ami miatt a szerbeknek van némi hiányérzetük, ezért Amerikával kompenzálnának.

Washington és Belgrád most növelni kívánja a közös katonai gyakorlatok számát, s tovább folytatják az Ohioi Nemzeti Gárda és a Szerb Hadsereg húsz évvel ezelőtt kötött partnerségi programját, miközben Szerbia jelezte, hogy amerikai haditechnikai eszközök beszerzését is fontolgatja, amivel a szerbek már lekenyerezték a franciákat, és most Amerikán a sor.

Az Egyesült Államok emellett 1,5 millió dollárt biztosít aknamentesítési programokra is, de az nem tisztázódott, hogy ez a következő háborúk után visszamaradó aknákra is vonatkozik-e, a szerbeknek ugyanis megvan az a rossz szokásuk, hogy nemigen készítenek térképeket az elaknásított területekről.

Politikai salátástál

De nemcsak a hadiipar és az energia került napirendre, megújították a Fulbright-program finanszírozását, amelynek keretében Szerbia évente 300 ezer dollárral járul hozzá az amerikai–szerb tudományos csereprogramhoz.

Washington hivatalosan is megerősítette részvételét a Belgrád Expo 2027 világkiállításon, amelyet a szerb vezetés az ország egyik legfontosabb nemzetközi projektjeként kezel.

Đurić washingtoni tárgyalásain természetesen szóba került Koszovó is.

A szerb külügyminiszter elmondása szerint ismertette a koszovói szerbek helyzetét, valamint kérte az Egyesült Államokat, hogy továbbra is támogassa a KFOR jelenlétét, külön kiemelve a Visoki Dečani kolostor védelmének fontosságát.

Ha a témákat sorbavesszük jónéhány brüsszeli fejezet kijönne belőle, amiért cserébe az Egyesült Államoknak nincsenek jogállami és egyéb demokratikus elvárásai, a trumpi társadalomelmélet ugyanis nincs túlmessze a vučići világfelfogástól: pénzzel vagy erőszakkal bármi elérhető.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Európa gyalázza Trumpot, de mi barátot látunk benne

Belgrád természetesen egyelőre nem mondott le az uniós tagságról, de egyre inkább úgy viselkedik, mint aki nem akarja minden diplomáciai tojását ugyanabba a brüsszeli csipkés kosárkába tenni.

A washingtoni stratégiai párbeszéd, a NASA-val kötött megállapodások, az energetikai és katonai együttműködés, valamint az amerikai technológiai és tudományos kapcsolatok erősítése azt jelzi, hogy Vučićék új külpolitikai hangsúlyokat keresnek.

Egyetlen apró szépséghibája van a szerbek washingtoni nyitásának: az Egyesült Államok ugyanis Koszovó legfontosabb támogatója, márpedig a Balkánon ritkán fordul elő, hogy ugyanaz a nagyhatalom egyszerre két, egymással szemben álló kedvencet is eltartson.