A kétoldalú kapcsolatok aranykora: egy házzal idébb

Barátság vagy üzleti befolyás? A horvát „aranykor” még nincs beárazva

Nahát, nahát. Úgy tetszik valamit azért mégis jól csinálunk a BALK-nál, ha már valaki pénzt, fáradtságot nem kímélve támadásokat intézett kisded portálunk ellen, egészen addig, amíg ennek motorja fel nem mondta a szolgálatot. Ez körülbelül annak felel meg a valós világban, mintha valamelyik jóakarónk egy vagy több Molotov-koktélt vágott volna be szerkesztőségünk ablakán.

Szóval, ez van

Bármennyire is kecsegtető lenne ebben a helyzetben pénzadományokért könyörögni, ezt mégsem tesszük, ehelyett arra kérünk mindenkit, hogy azzal támogasson bennünket, hogy továbbra is olvassa a BALK-ot. Meg hozzon magával még két embert :o).

A kitérő után, back to business. Bár az Egyesült Államokkal való kétoldalú kapcsolatok aranykoráról már Magyarországon is szó volt, úgy tetszik, ez egy házzal idébb, Horvátországba költözött.

Legalábbis, ha hinni lehet Nicole McGraw asszonynak, az Egyesült Államok zágrábi nagykövetének.

McGraw a horvát nemzeti hírügynökségnek, a HINÁ-nak adott interjújában bejelentette a hónap végén Dubrovnikban esedékes Három Tenger Kezdeményezés, azaz betűszóval a 3SI csúcstalálkozóját.

Aranykor és egyebek

A nagykövet asszony interjújában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „aranykor” következik a két ország közötti kapcsolatokban, energiabefektetésekkel és hatalmas technológiai beruházásokkal, amelyek megerősítik Horvátország pozícióját energiaelosztó központként és regionális technológiai vezető országként.

McGraw elmondta, hogy április végén Dubrovnikban sorra kerülő Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján értékes megállapodások aláírására kerül sor az amerikai mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetésekről, valamint a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti horvát gázvezeték ún. déli leágazásáról, amelyekben amerikai befektetők érdekeltek.

Nicole McGraw nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az Egyesült Államok korvetteket kínál megvételre Horvátországnak, és egyúttal megdicsérte Zágrábot, mint megbízható NATO-szövetségest és különféle békefenntartó küldetések partnerét.

„A mostaninál nincs jobb időpont arra, hogy az Egyesült Államok horvátországi nagykövete legyen az ember. A megbízatásomat lehetőségként látom az Egyesült Államok és Horvátország közötti kapcsolatok aranykorának megalapozására, és minden nap keményen fogok dolgozni azon, hogy a lehető legtöbbet érjük el az Egyesült Államok és Horvátország javára” – mondta McGraw asszony, aki tavaly októberben érkezett Zágrábba.

Az amerikai nagykövet annak a véleményének is hangot adott, hogy az energiabiztonságnak köszönhetően Horvátország nagy előrelépéseket tehet a mesterséges intelligencia terén. Nem akart részletekről beszélni, de azt mondta, hogy „ilyen monumentális megállapodásokat, amelyeket Dubrovnikban írnnak majd alá, Horvátországban eddig nem láttak”.

„Ha van energiád, akkor mesterséges intelligenciád (AI) is van. Az energia- és adatközpontok lehetősége elválasztja a vezető pozícióban lévő államokat azoktól, amelyek utol kívánják érni őket. Erősen hiszem, hogy Horvátország is a vezető pozícióban lévő államok közé tartozik ” – jegyezte meg.

Aranykor, vagy sem, nagy az érdeklődés

Romana Vlahutin nagykövet, a Három Tenger Kezdeményezés országos koordinátora és a stratégiai kapcsolódási kezdeményezések különmegbízottja elmondta a HINÁ-nak, hogy kétszer annyian jelentkeztek az idei üzleti fórumra, mint a bármikor korábban, ami szerinte „azt mutatja, hogy az üzletemberek felismerték, hogy a világ radikálisan változik”.

„Ez a kezdeményezés fontosabb, mint tíz évvel ezelőtt volt” – hangsúlyozta, mondván, hogy ez egy politikai kezdeményezésből mára már „befektetési platformmá” nőtte ki magát.

Az amerikai nagykövet bejelentette, hogy Chris Wright energiaügyi miniszter vezeti az Egyesült Államok delegációját a Három Tenger dubrovniki csúcstalálkozóján. A tervek szerint Wright tárgyalásokat folytat és beszédet tart a globális energiabiztonságról, miközben az amerikai energiaexport robbanásszerűen növekszik (Forrás: X platform, Nicole McGraw)

2020-ban a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint körülbelül 1,15 billió euróra van szükség ahhoz, hogy a 3SI terület elérje a nyugat-európai infrastruktúra-kapcsolatokat, ami egy olyan hiány, amelyet pusztán a közberuházásokkal nehéz pótolni.

„Ambíciónk, hogy nagy magánbefektetőket vonjunk be a munkába” – mondta a nagykövet.

Olyan cégek képviselői érkeznek Dubrovnikba, mint a Maersk, Mitsubishi, Siemens, Blackstone, Westinghouse, Shimizu Corporation és mások.

Vlahutin hangsúlyozta, hogy a harmadik legnagyobb delegáció a horvát és a lengyel delegáció után az amerikai lesz. Az értesülések szerint az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright is részt vesz a rendezvényen.

A cél, hogy Horvátország bemutassa gazdasági előnyeit a találkozón – emelte ki Vlahutin, valamint az Adriai-tenger kivételes stratégiai értékét és biztonságát, „az egyetlen NATO-tengert”.

Kapcsolódó cikk

BÚJTATOTT AMERIKAI JELENLÉT: Bolgár kikötőbe vásárolta be magát a Három Tenger

Dubrovnikban Horvátország vasúti folyosókba történő beruházásokat fog javasolni, valamint energiabiztonsági projektekbe való befektetéséket – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban annyit tennénk hozzá, hogy állítólag a horvát fél egyrészt a már amúgy is EU-s támogatást élvező Fiumet (Rijeka) a magyar határral összekötő ún. síksági vasútvonalat és a Zágráb-Split gyorsvasút (200 km/h) finanszírozását fogja kérni a 3SI befektetési alapból.

Ugyanis 2019 óta a 3SI egy 1 milliárd dolláros befektetési alappal is rendelkezik, amely eddig hat projektet támogatott, például egy adatközpontot Észtországban vagy a bolgár Burgasz kikötőjét.