Koszovó: feloszlatott parlament, lábra kapott a balkáni fejetlenség

Az elnökválasztás megbukott (?), Osmani feloszlatta a parlamentet, Kurti alkotmánysértést emleget

A koszovói elnök péntek reggel rendelet adott ki, amelynek eredménye feloszlatott parlamentet, és ezzel együtt fokozódó politikai káosz. A döntés mindössze néhány órával azután született, hogy a törvényhozás megkezdte az új elnök megválasztására irányuló eljárást, amely csütörtök késő este a rendkívüli ülésen kudarcba fulladt.

Feloszlatott parlament

Vjosa Osmani döntését üdvözölték azok az ellenzéki pártok, amelyek találkoztak vele a korai választások időpontjának meghatározása érdekében, viszont az Önrendelkezés Mozgalom (Vetëvendosje, LVV) és annak vezetője olyannyira nem üdvözölt, hogy el sem ment a találkozóra.

A kormánypárt alkotmányellenesnek minősítette a rendeletet, és értelmezés céljából megküldte az Alkotmánybíróságnak.

Osmani sajtótájékoztatón elmondta, hogy az új államfő március 5-én éjfélig történő megválasztásának kudarca új választásokhoz vezet Koszovóban. Hozzátette, hogy ezt a kudarcot kiszámították és jól kitervelték azok az emberek, akiket felelőtlennek nevezett.

„Természetesen a polgárok nem akartak választásokat. Ezt a helyzetet az okozta, hogy a parlament nem teljesítette alkotmányos kötelezettségeit” – érvelt Osmani.

Az elnök kijelentette, hogy a parlament feloszlatásáról szóló rendelet kiadásával teljesítette alkotmányos kötelezettségét. A jelenlegi elnök hangsúlyozta: a parlament feloszlatása előtt nem jelent akadályt, hogy az Önrendelkezés az Alkotmánybírósághoz fordult.

„Még ha valaki ezt a rendeletet az Alkotmánybíróság elé is viszi, én egyértelműen megvédem a törvényt, és megvédem ezt a rendeletet, amely kötelező érvényű” – mondta a koszovói államfő.

Az új választásokról szólva Osmani ellenezte a választások elhalasztására irányuló kísérleteket.

„A kérdés nem az, hogy lesznek-e választások. Az egyetlen kérdés az, hogy egyeseknek mennyire sikerül elhalasztani őket. Tehát az egyetlen kérdés az, hogy milyen időpontban kerül rájuk sor. A választóknak nincs szükségük további halogatásokra, inkább arra van szükség, hogy a hangjukat egyértelműen meghallják (a politikusok)” – mondta Osmani.

„Olyan politikára van szükség, amely nem fél a felelősségtől” – hangoztatta az államfő, kijelentése egyértelmű utalás volt Albin Kurti miniszterelnökre és pártjára.

Önkény vagy taktika?

Az Önrendelkezés Mozgalom azonnal reagált az elnöki nyilatkozatra, sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elnök döntése, amelyben a parlament mandátumát lezártnak nyilvánította, önkényes és alkotmányellenes.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelmében az Önrendelkezés ideiglenes intézkedés bevezetését kérte az elnöki döntés hatásainak és következményeinek korlátozása érdekében.

Az Önrendelkezés ragaszkodik ahhoz, hogy még 59 napjuk van az elnök megválasztására, hivatkozva az alkotmány 82. cikkére, amely a parlament feloszlatásáról szól. Ez a cikk kimondja, hogy a parlamentet fel kell oszlatni, ha az elnök megválasztása nem sikerül az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül.

„Ma van a 60 napos időszak első napja. Még 24 óra sem telt el, így még 59 nap van hátra arra, hogy a parlament megpróbálja megválasztani a köztársasági elnököt, és máris megvan a parlament feloszlatásáról szóló rendelet” – hangsúlyozta Adnan Rrustemi, az Önrendelkezés képviselője.

Kurti azt mondta, hogy azért nem jelölték Osmanit államfőnek, mert „ő már előre tudta, hogy Osmani nem fogja biztosítani a szükséges kvórumot” (Forrás EuroNews, Albania)

Osmani döntésének alkotmányellenességét Albin Kurti miniszterelnök is megerősítette. Hivatkozott az alkotmány 86. cikkére, amely kimondja, hogy a parlament feloszlik, ha egyik jelölt sem szerez 61 szavazatot a harmadik fordulóban.

„Még nem jutottunk el odáig; tegnap este két jelölt volt, Glauk Konjufca és Fatmire Mulhaxha-Kollçaku, de sem az első, sem a harmadik forduló nem zárult le” – mondta Kurti.

Szerinte a parlament feloszlatására csak akkor kerülhet sor, ha a harmadik forduló is kudarcba fullad, vagyis a parlamentet május 5-én, nem pedig március 5-én lehet feloszlatni.

Összeomlott-e az alkotmányos rend?

Jogi és politikai szakértők is egyetértenek az LVV-vel és vezetőjével a rendelet alkotmányosságát illetően.

Enver Hasani, a jog- és nemzetközi kapcsolatok professzora, az Alkotmánybíróság volt elnöke úgy vélte, hogy Vjosa Osmani elnökként beavatkozott a parlament hatáskörébe. Hasani szerint ha a rendeletet bíróság előtt megtámadják, akkor azt biztosan megsemmisítik, mert az elejétől a végéig alkotmányellenes.

„Ebben az esetben Osmani elnök kisajátította a parlament hatáskörét. Külső fél, külső szerv nem oszlathatja fel önállóan a koszovói parlamentet” – hangsúlyozta Hasani.

Veton Surroi újságíró korainak nevezte a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet, mivel az nem hagyott időt az Alkotmánybíróságnak, hogy megvizsgálja az LVV csütörtök éjfélkor benyújtott kérelmét, amelyben ideiglenes intézkedést kért az elnökválasztás alkotmányos határidejének felfüggesztésére.

„Az Alkotmánybíróságnak sem kötelezettsége, sem reális lehetősége nem volt arra, hogy éjszaka összeüljön, és előzetes álláspontot fogalmazzon meg az Önrendelkezés Mozgalom által benyújtott kérelemről. Osmani a parlament feloszlatásáról szóló rendelettel legalább a Bíróság munkaidejének végéig várhatott volna. Így a döntés elhamarkodottnak tűnik” – nyilatkozta Surroi.

Mikor lesznek az új választások, ha lesznek?

A parlament feloszlatásáról szóló rendelet aláírása után Vjosa Osmani elnök nem habozott, és azonnal összehívta a politikai pártokat, hogy meghatározzák az új, előrehozott választások időpontját.

A Önrendelkezés Mozgalom vezetője (természetesen) nem vett részt a találkozón, mivel pártja az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a parlament feloszlatására vonatkozó döntést. A találkozón április 5-ét, 12-ét és 19-ét említették lehetséges választási időpontként.

Koszovóban is divat, hogy a politikusok kisajátították maguknak a közösségi médiát, elugrani sem lehet előlük (Forrás: Bedri Hamza, Facebook)

Bedri Hamza, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) elnöke kijelentette, hogy az elnök az alkotmánnyal összhangban járt el, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetért a legnagyobb párt, az Önrendelkezés felelős.

Hamza hangsúlyozta, hogy pártja készen áll az új parlamenti választásokra, bár azokat feleslegesnek nevezte.

„A választások teljesen feleslegesek, fárasztóak a koszovói polgárok számára, költségesek a reformok és minden más fejlesztés szempontjából. Viszont egyetlen politikai párt sem volt képes elnököt adni az országnak, kivéve a győztes pártot. Az Önrendelkezés Mozgalom bármelyik politikai párttal állt volna össze, adhatott volna elnököt az országnak” – jelentette ki Hamza.

Lumir Abdixhiku, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) elnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy készen áll a választásokra, bármelyik napra is tűzi ki azokat az elnök.

Ramush Haradinaj, a Koszovó Jövőjéért Szövetség (AAK) vezetője bírálta Kurti távollétét a találkozóról, mondván, hogy eddig az ellenzék pozitívan reagált a meghívásaira. Szerinte Kurti pártja gúnyolódik az alkotmányos folyamatokkal.

„Senki sem hibáztatja az Önrendelkezést a magatartásáért, vagy azért, amit az országnak okozott. Pedig a kialakult helyzet az ő viselkedésüknek az eredménye, és el kellett volna jönniük erre a találkozóra, hogy kifejezzék véleményüket, még akkor is, ha az ellentétes a miénkkel”.

Haradinaj a dátummal kapcsolatban kijelentette, hogy jelenleg április 5-e, 12-e és 19-e merült fel, de a fejlemények függvényében lehetnek más dátumok is.

A találkozón az Önrendelkezés mellett sem a Szerb Lista, sem más kisebbségi szervezet képviselője nem vett részt.

Miért nincs közvetlen elnökválasztás?

Az LVV 57 képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben, miközben egy jelölt hivatalos állításához 30 képviselő aláírására van szükség.

A párt március 4-én késő este közölte, hogy 30 aláírást ajánlott fel Osmani elnöknek, ám ő elutasította az ajánlatot.

Kapcsolódó cikk

FAZ: Osmani „Trump jelöltjét” játssza, bármire kész a karrierjéért

A növekvő bizonytalanság közepette Osmani március 5-én délután több alkotmánymódosítást terjesztett a parlament elé. Ezek egyik célja az volt, hogy Koszovó elnökét a jövőben ne a parlament, hanem népszavazás válassza meg.

A március 6-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ezek a módosítások nem érintik a mostani elnökválasztást, amelyet csütörtök este kellett volna megtartani.

„A benyújtott módosítások előírják, hogy az elnök közvetlen, népszavazással történő megválasztásának eljárását legkésőbb az aktuális elnök mandátumának lejárta előtt hat hónappal meg kell kezdeni.”

Ezeket a módosításokat több mint tíz évvel ezelőtt fogalmazták meg, és az Alkotmánybíróság is jóváhagyta őket, ám soha nem hajtották végre. Március 5-én sem volt elegendő szavazat a jóváhagyásukhoz.

Akkor most mi a tosz van?

Osmani bejelentését az is befolyásolhatta, hogy szerette volna folytatni elnöki mandátumát, ám a parlamentben végül senki sem javasolta a nevét. Még az Önrendelkezés Mozgalom sem nyújtott be hivatalos jelölést, jóllehet a párt felajánlotta neki a szükséges 30 aláírást, amit Osmani elutasított.

A helyzet itt csap át az általunk olyannyira szeretett balkáni abszurdba, amikor a politikai logika ép ésszel nehezen követhető, ezért az ember csak áll, vakarja a fejét, és teszi fel az alcímben szereplő kérdést.

Osmani nem tagja az Önrendelkezésnek, és nem is akar az lenni, ezért nem indult az LVV jelöltjeként: ez a leggyakrabban említett magyarázat. Több elemző szerint a látszatát is igyekszik kerülni annak, hogy az LVV „tartozéka” lenne.

Vjosa Osmani jelenlegi politikai szervezete a Guxo nevű mozgalom, amelyet 2021-ben alapított, miután szakított a Koszovói Demokratikus Ligával. A Guxo az Önrendelkezéssel szövetségben indult a választásokon, de formálisan külön szervezet, nem az LVV része.

2021-ben Osmani a Guxo és az Önrendelkezés közös jelöltje volt, de azóta a viszonyuk megromlott, viszont ha most elfogadja a 30 aláírást, azzal azt üzeni: az LVV jelöltje, ezt viszont kerülni akarta.

A másik ok az lehet, hogy Osmani saját politikai bázist akar építeni. Az elmúlt években többször is jelezte, hogy független elnökként tekint magára, és nem akar egyetlen párthoz sem kötődni. Ha az LVV jelöli, akkor elveszíti ezt a pozíciót, és kárba vész az eddig befektetett munka.

A történet kulcspontja, hogy Osmani a közvetlen elnökválasztás bevezetésében látja a saját esélyét, miután személyes támogatottsága magasabb, mint a parlamenti pártoké.

Ha Koszovóban közvetlenül választanának elnököt, akkor nagyobb eséllyel nyerne, mint a parlamenti szavazáson, amelyen az Önrendelkezés valószínűleg nem képes biztosítani számára elegendő szavazatot. Ezért terjesztette be a módosításokat. Ez a narratíva összhangban van azzal, hogy ő közvetlen választást szeretne.

Ugyanakkor ez taktikai lépés is volt az Önrendelkezéssel szemben, miután a koszovói politikában gyakori a „ki mozog előbb” típusú stratégia. Ha Osmani elfogadja az LVV által felajánlott 30 aláírást, akkor az Önrendelkezés diktálja a feltételeket, ha viszont elutasítja, akkor ő irányítja a napirendet (pl. alkotmánymódosítások). Ez egyfajta politikai erődemonstráció is lehet a részéről.

A sajtóban felmerült a sértettség is. Több koszovói kommentátor szerint Osmani személyesen is csalódott amiatt, hogy az LVV nem jelölte automatikusan, és hogy a párt nem állt ki mellette korábban bizonyos ügyekben. Ez nem bizonyítható, de széles körben emlegetett értelmezés.

Most úgy tűnik, hogy Osmani vesztésre áll, de miután Koszovó a Balkánon van, és lakói balkáni levegőt lélegeznek be, sok minden attól függ, hogy milyen a széljárás, így jósolni nem fogunk, mert csak az biztos, hogy ezúttal is „lábra kapott a balkáni fejetlenség”.