Románia
A Big Mac-indextől a román gazdasági válság igazi mélységéigNagy baj van ott, ahol bezárnak a kocsmák!
A Big Mac-index a közgazdaságtan egyik legismertebb „játéka”: egy hamburger árán keresztül próbálja megmutatni, mennyit ér valójában egy ország pénze. Egy kolozsvári vállalkozó azonban most egy még beszédesebb mutatót talált: azt nézi, mennyit költenek az emberek az éttermekben. Ha ugyanis a vendéglők kiürülnek, az gyakran többet mond egy gazdaság állapotáról, mint bármely hivatalos statisztika. Sandu Băbășan szerint pedig Kolozsváron már látszik a fordulat: a „Bezzeg Románia” gazdasági mítosza kezd kifulladni
A jól ismert Big Mac-index nem a hamburgerről szól, hanem valójában egy mókás útmutató arra vonatkozóan, hogy az egyes devizák mennyire vannak a normális szintjüknél, mennyire alul- vagy túlértékeltek.
A Big Mac‑index egy közgazdasági mutató, amely a Big Mac hamburgerek árát használja arra, hogy összehasonlítsa az egyes országok vásárlóerejét és valutáinak relatív értékét. Lényege, hogy egy azonos termék (a Big Mac) ára mennyire tér el különböző országokban, és ebből következtetni lehet arra, hogy egy valuta alul‑ vagy túlértékelt‑e.
Ennek elméleti alapja a vásárlóerő-paritás (PPP), vagyis az a gondolat, hogy hosszú távon az árfolyamoknak afelé az arány felé kellene haladniuk, ami kiegyenlítené a vásárlói kosárban lévő árucikkek és szolgáltatások árát szerte a világon.
Ez volt a kiinduló pontja Sandu Băbășan kolozsvári vállalkozónak, amikor a vendéglátóipari egységek látogatottságának alakulásán próbálta modellezni Románia gazdaságának várható alakulását.
Kicsoda Sandu Băbășan?
Sandu Băbășan high-tech vállalkozó és befektető, több mint 20 éves tapasztalattal a technológia, az e-kereskedelem és a startupok területén. Karrierje során több vállalatot alapított és fejlesztett.
Jelenleg egy román mesterséges intelligencián alapuló platform, az Indicathor ESG vezérigazgatója, amely a fenntarthatósági jelentések (ESG) automatizálására irányul, és különböző iparágakban működő vállalatokat céloz meg.

Sandu Băbășan high-tech vállalkozó több mint 20 éves tapasztalattal a technológia, az e-kereskedelem és a startupok területén (Forrás: YouTube)
Vállalkozói tevékenysége mellett a Sandu Băbășan Podcast műsorvezetője, ahol üzleti környezetben tevékenykedő vezetőkkel, vállalkozókkal és befektetőkkel folytat párbeszédet.
Sandu Băbășan nemrég meglepő kijelentést tett: a kolozsvári vendéglátóipar egyre nagyobb pénzügyi nyomásnak van kitéve, miután az év elején jelentősen visszaestek az eladások és a fogyasztói magatartás is észrevehetően megváltozott, a város elérte a „pszichológiai árplafont”.
Elmélete Románia egész területére alkalmazható, azzal a megjegyzéssel, hogy valójában annyi történt csak, hogy kipukkadt a Bezzeg Románia lufi.
A kormány által foganatosított „reform intézkedések” – az adók és illetékek mértéktelen növelése, a befagyasztott és megcsonkított bérek, a befagyasztott és megadózott nyugdíjak – még jobban elmélyítették a gazdasági válságot.
A válság jelei egy gazdag városban
Kolozsvár Románia egyik leggazdagabb városa. Itt található Románia legértékesebb felsőoktatási intézménye, A Babeș–Bolyai tudományegyetem, így sok ezer diák él Kolozsvárt, az a réteg, aki ugyancsak gyakran látogatja a vendéglátóipari egységeket.
Ráadásul itt van Románia informatikai Mekkája, számos átlagnál sokkal jobban kereső fiatal lakóhelye.
A krach januárban ütött be, amikor a kolozsvári éttermekben, különösen a 100 férőhelynél nagyobb vendéglőkben, átlagosan körülbelül 27%-os bevételcsökkenés volt tapasztalható, ami nemcsak az alacsonyabb forgalommal, hanem főként az átlagos számlaérték csökkenésével magyarázható.
„A bérleti díjak olyan szintet értek el, amely már nem tükrözi a gazdasági valóságot, és a közüzemi szolgáltatások folyamatosan terhelik a költségeket. Az állam egyre többet követel egy olyan időszakban, amikor a haszonkulcsok szűkülnek.
Az emberek számolnak, és egyre inkább az otthoni étkezést választják. A kertben vagy az erkélyen való grillezés valódi alternatívává válik a családi költségvetés számára” – magyarázza az elemző.

Milyen bírságok várnak a románokra, ha az erkélyükön vagy a lakóházuk előtt grilleznek: könnyen előfordulhat, hogy 5000 lej bírságot kell fizetniük (Forrás: Unirea)
Az étlapárak olyan szintet értek el, amelyet a fogyasztók már nem hajlandók elfogadni, és egyre inkább olcsóbb alternatívákat választanak.
„Nem csak kevesebb a vendég, hanem az emberek kevesebbet is költöttek” – mondja Băbășan.
Băbășan elemzése a fogyasztói magatartás változására mutat rá: még azokban a vendéglőkben is, ahol a látogatók száma csak kismértékben csökkent, a bevételek sokkal alacsonyabbak voltak, mert a vendégek kevesebbet és gyengébb minőségű, így olcsóbb terméket rendeltek.
„Ha egy étterem korábban 1000 vendéget fogadott és 100 000 lej (20 000 euró) bevételt ért el, akkor most talán 900 vendéget fogad és 73 000 (14 600 euró) lej bevételt realizál” – mondta a vállalkozó.
Állandósuló pénzügyi nyomás
A csökkenő bevételek mellett az üzemeltetők magasabb adókkal, emelkedő nyersanyagárakkal és magas közüzemi költségekkel is szembesülnek. A nagy éttermek esetében, ahol a fix költségek magasak, a bevételek bármilyen csökkenése gyorsan tükröződik a cash flow-ban.
„Az adók emelkedtek, a nyersanyagok drágultak, és a pénzügyi nyomás állandósult. A nagy éttermeknél a költségszerkezet merev, és a bevételek bármilyen csökkenése azonnal tükröződik a cash flow-ban” – mondja Sandu Băbășan.
Ezzel szemben a körülbelül 20-25 férőhelyes kis éttermek rugalmasságuknak és alacsonyabb költségszerkezetüknek köszönhetően jobban teljesítettek.
Băbășan szerint ez a hatás a beszállítókra is kiterjed, ami fizetési késedelmeket és adósságok felhalmozódását okozza, ez pedig pénzügyi „ördögi körbe” kényszeríti az iparágat.
„Ha korábban 1000 lej bevételt értek el, és pontosan tudták, hogy 300-at kell fizetniük a sörért, 400-at a húsért és 100-at a kávéért, most már a bevételeik nem fedezik teljes mértékben ezeket a kifizetéseket. Itt kezdődik a késedelmek és adósságok ördögi köre, amelyet aztán egyik hónapról a másikra kénytelenek görgetni” – mondja Sandu Băbășan.
„Február 14., Valentin-nap várhatóan egy kis lélegzetvételhez vezethetett volna, de szinte semmilyen hatása nem volt a bevételekre. Most a március 8-ában helyezik a vendéglátósok a reményeiket, de fennáll a kockázata, hogy ezek a várakozások csak az üzemeltetők kincstári optimizmusát jelentik” – magyarázza Băbășan.
A vállalkozások jelentős része, több mint 60% januárban és februárban is veszteséggel zárta a hónapot.
Nem kizárólag a kormány a hibás
Noha a kolozsvári vendéglátóipar helyzete jól leírja Románia gazdaságának negatív alakulást, vannak azért specifikus okai is a válságnak.
A 16 és 29 év közötti fiatalok ma kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint az előző generációk, mivel jobban törődnek az egészségükkel, ami közvetetten hatással van a sörgyártásra és az éttermek forgalmára is.
„A fiatalok szerint az alkohol egészségtelen termék, és a globális trend arra utal, hogy a fogyasztás az elkövetkező években tovább csökkenhet” – mondja Băbășan.
A tendencia összhangban van a szélesebb piaci megfigyelésekkel, amelyek szerint az életmódbeli változások és prioritások befolyásolják a HoReCa-szektorban (Hotels, Restaurants, Cafés) a fogyasztást.
Az iparág már most is alacsony, becslések szerint csak 3–5%-os haszonkulccsal működik, és bármilyen adóemelés vagy a kereslet csökkenése felgyorsíthatja az éttermek bezárását:
„Ha nem értjük meg, hogy a jelenlegi modell a határait feszegeti, egyre több üres vendéglátóhelyet fogunk látni a városban” – véli Băbășan.
A bérbeadók elvárásainak újragondolása és a helyi vállalkozások támogatására irányuló stratégia nélkül Kolozsvár kulináris sokszínűsége elveszhet!
Székely író a Big Mac-index felfedezője
A vendéglátóipar állapota és az ország gazdasági élete közti összefüggéseket nem a The Economist tárta fel először. A nagy gazdasági világválság idején a Brassói Lapok munkatársa Tamási Áron szülőfalujáról készített riportsorozatot.
A sorozat egyik részében elmeséli, hogy nagybátyja meginvitálta egy pohár borra. Végigjárták Farkaslakát, és szomorúan tapasztalták, hogy egyetlen kocsma sincs nyitva. Tamási szomorúságát tetézte rémülete, amit meg is fogalmazott: „Nagy baj van ott, ahol bezárnak a vendéglátók!”
