Romániában egy kisbaba majdnem megakasztotta a reformot

Egyenlők között a különbek, rendszerszintű abszurditás a román bírói nyugdíj körül

Erre senki sem számított Romániában. Arra még igen, hogy február 11-én nem dől el, hogy alkotmányos-e az a törvény, amely a bírák szolgálati nyugdíját vágná vissza, és kitolná a magisztrátusok nyugdíjkorhatárát az általános nyugdíjkorhatárra, 65 évre. Igaz utóbbira még egy évtizedet kellene várni…

Egyenlők közt különbek: román bírói nyugdíj

A kormány által felelősségvállalással elfogadott jogszabály ügyében eddig már négy alkalommal halasztotta el a határozathozatalt az Alkotmánybíróság. A lakossági felháborodás pedig egyre nő.

Miközben a 600 eurónál nagyobb nyugdíjakra adót vetett ki a kormány és társadalombiztosítási illeték fizetésére is kötelezte a szerinte „nagy nyugdíjakat” inkasszáló kisnyugdíjasokat, a bírák „speciális” nyugdíját nem sikerült visszavágni.

Jelenleg a bírák átlagos szolgálati nyugdíja meghaladja az 5000 eurót, amiből több mint 3400 euró állami költségvetésből fedezett, nem a bírák befizetett járulékából. Egy lej befizetett nyugdíjjárulékot az állam 3 lejjel pótolja ki.

2025-ben „speciális” nyugdíj címén az állam 2,3 milliárd eurót fizetett ki a bíráknak, akik 20 év szolgálat után kérvényezhették nyugdíjazásukat.

A társadalmi elégedetlenség láttán, de főként azért, mert a nyugdíjreform elmaradása esetén az állam mintegy 231 millió eurós európai támogatástól eshet el, a kormány felelősségvállalással elfogadta azt a törvényt, amely csökkentené a bírák nyugdíját.

Ez ellen viszont alkotmányossági vizsgálatot kértek a kedvezményezettek. Az Alkotmánybíróság, amely a kérdésben dönt viszont szintén érintett, így, ha a kormány javára dönt, magát károsítja meg.

Négy alkalommal halasztották el a döntést, arra hivatkozva, hogy alaposan meg kell fontolniuk annak következményeit. Február 11-e volt az ötödik alkotmánybírósági ülés, amelyen végre határozniuk kellett volna, február 13-e az Unió által kiszabott határidő.

És közbesírt egy kisbaba

Egy nappal az alkotmánybírósági döntés előtt derült ki, hogy Gheorghe Stan alkotmánybíró apasági szabadságra vonult, így kérdéses a részvétele a szerdai tanácskozáson, amelyen mind a kilenc alkotmánybíró jelenléte szükséges.

Hatalmas társadalmi felháborodást váltott ki a hír. Végül fél órás késéssel a ujdonsült apuka megérkezett az Alkotmánybíróság ülésére. A testület úgy határozott, hogy a döntést egy héttel, immár ötödször is elnapolják.

Elnökök harca

Az Alkotmánybíróság döntésének motivációja még nem ismert, de valószínű köze van ahhoz, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék kedden arra kérte a testületet, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, mivel álláspontja szerint az erősen vitatott törvény hátrányosan megkülönbözteti a bírákat más szolgálati nyugdíjban részesülő csoportokkal szemben, és nem szavatolja a bírák pénzügyi biztonságát.

Álláspontjuk szerint a jogszabály sérti az uniós jog alapelveit, köztük az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének elvét.

A döntés körüli feszültséget tovább növelte Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyet az Alkotmánybíróság elnökének küldött. Ebben arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság szerint Románia nem teljesítette a 215-ös mérföldkövet, ami 231 millió eurós támogatás elvesztésével járhat.

Régebben írtuk

Elvágta a gordiuszi csomót a román alkotmánybíróság, új választások lesznek

A miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság február 11-e előtt nem közli a hivatalos álláspontját, és csak ezt követően hoz végleges döntést az uniós forrásokról.

Erre reagálva Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke kijelentette: a miniszterelnöknek az európai pénzek elvesztésére való figyelmeztetése, valamint az Alkotmánybíróság munkájának az ország költségvetésére kiható következményekre történő burkolt rágalmazása összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elvével, és elfogadhatatlan beavatkozás az igazságszolgáltatás folyamatába.

Ilie Bolojan miniszterelnök válaszában azt írta: levele nem nyomásgyakorlás volt, nem kérte a bírákat egy adott döntés meghozatalára, csupán a „józan ész” elvének megfelelően fontosnak tartotta, hogy ezek az információk ismertek legyenek, hiszen az esetleges pénzügyi veszteségekért később felelősöket fognak keresni.

Végtelen halogatás

A News.ro és a Hotnews portálok közölték, hogy az Alkotmánybíróság február 18-ára napolta el a döntést. Egy magát megnevezni nem akaró alkotmánybíró a portáloknak azt nyilatkozta: „Akkor vagy döntünk, hogy az Európai Unió Bíróságára küldjük, vagy elutasítjuk a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék keresetét.”

Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint abban a nagyon is valószínű esetben, ha az ügy az Európai Unió Bíróságára kerül, felfüggesztik a törvény alkalmazását legkevesebb két évig, amíg az eljárás tart.

A bírák és alkotmánybírák továbbra is örvendhetnek „speciális” nyugdíjaiknak, amelyek kifizetéséért a kormánynak újabb lakossági megszorításokat kell elrendelnie.