Magyarország egy szinten Macedóniával a korrupció tekintetében

A világ rosszabb hely lett, mint volt, de nincs helyette másik, amelyik élhetőbb lenne

Észak-Macedónia stagnál a korrupció elleni harcban – állapította meg a Deutsche Welle macedón kiadása, amely szerint Észak-Macedónia 2024-ben is a 84. helyen végzett a Transparency International korrupcióérzékelési indexén, 40 ponttal — pontosan ugyanannyival, mint egy évvel korábban. A 0-tól (legkorruptabb) 100-ig (legtisztább) terjedő skálán ez gyakorlatilag stagnálást jelent, miközben a régió több országa is visszaesett.

A rendszerszintű problémák változatlanok

A macedónok a 84. helyet Bulgáriával, Burkina Fasóval, Kubával, Guyanával és Magyarországgal osztják meg, ami azt jelzi, hogy a Transparency szerint Magyarország balkáni, mégpedig nyugat-balkáni szinten van.

A Transparency International szerint Macedónia ezzel formálisan négy hellyel előrébb került a rangsorban — de nem ők lettek jobbak, hanem többen lettek rosszabbak, mint Észak-Macedónia, így ez nem valódi javulást tükröz.

A világ kevésbé korrupt fele (Forrás: Transparency International)

A fő gondok évek óta ugyanazok, ezek közé tartozik a befejezetlen és sikertelen igazságügyi reform, az ügyészségre nehezedő politikai nyomás és a gyenge intézményi elszámoltathatóság.

Különösen megrendítette a közbizalmat az Állami Korrupcióellenes Bizottság korábbi elnökével kapcsolatos botrány, amely súlyosan kikezdte az antikorrupciós intézmények hitelességét.

A Tatjana Dimitrovszka elleni vádak hatalommal való visszaélésre, a közpénzekkel való szabálytalan gazdálkodásra, az összeférhetetlenségi ügyek eltussolására, valamint saját maga és a hozzá közeli személyek előnyben részesítésére vonatkoztak.

A világ korruptabb fele

A nyugat-balkáni országban további aggodalomra ad okot a büntető törvénykönyv módosításainak átláthatatlan előkészítése és a korrupcióval kapcsolatos jogi keret gyengítése. Mindazonáltal sem az új bejelentővédelmi törvényt, sem a korrupció és összeférhetetlenség megelőzéséről szóló jogszabály módosításait nem fogadták el.

A Transparency szerint az üzenet világos: politikai akarat, átláthatóság és független intézmények nélkül az ország továbbra is egyhelyben toporog.

Észak-Macedónia jobban teljesít?

Miközben Észak-Macedónia egyhelyben toporog, mégis jobban teljesít, mint egy-két régiós ország, ami mondjuk nem nehéz ilyen vetélytársak mellett. A macedónok jobban szerepeltek a 91. helyezett Albániánál, a 109. helyen álló Bosznia-Hercegovinánál és a térség sereghajtójának számító, 116. helyen végzett Szerbiánál.

A macedónok azért túl büszkék nem lehetnek magukra, mert a környező uniós országok mind lehagyták őket: Szlovénia a 41., Görögország az 56., Horvátország pedig a 63. helyen áll, de jól teljesített Montenegró a maga 65. és Koszovó a maga 76. helyezésével.

Magyarország rosszabbul teljesít

A 2025-ös index 182 országot rangsorol. A globális átlag 42 pontra csökkent, és 122 ország 50 pont alatt teljesít — ami a közszférában uralkodó korrupció súlyos és széles körű jelenlétére utal.

A Transparency International indexe szerint Magyarország 40 pontot szerzett a 100-as skálán, amivel Bulgáriával holtversenyben kivívta magának a legkorruptabb uniós tagállam címét 2025-ben, miután még sosem volt ennyire alacsony a pontszáma, mint most.

Kapcsolódó cikk

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnél

A kapcsolódó cikkben össze lehet hasonlítani, hogy mi változott az utóbbi három évben: Magyarország akkor 42 pontot kapott, ami a 77. helyre volt elegendő, vagyis már akkor a Nyugat-Balkán szintjén volt. Szerbia pedig akkor csúszott be 40 pont alá, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta fergeteges „sikereket” ért el a demokrácia meghonosításában.

Máshol is romlott a helyzet, ugyanis most mindössze öt ország haladta meg a 80 pont feletti eredményt, három évvel ezelőtt hét, tíz éve viszont még tizenkettő — ez pedig azt jelzi, hogy még a stabil demokráciákban is romlás figyelhető meg, vagyis a világ rosszabb hely lett, de nincs helyette másik, amelyik élhetőbb lenne.

A tapasztalat egyértelmű: tartós javulás csak független intézményekkel, erős ellenőrzési mechanizmusokkal és valódi politikai akarattal érhető el.

A gyengén teljesítő országokban jellemző az igazságszolgáltatás átpolitizáltsága, a demokratikus kontrollok eróziója és a civil tér beszűkülése.

Autokratikus rendszerekben — mint amilyen Venezuela vagy Azerbajdzsán, vagy Európában Oroszország, a Balkánon pedig Szerbia — a korrupció rendszerszintű, és az élet minden területén jelen van.