Tényleg indul a kötelező sorkatonaság Szerbiában?

A sorkatonák háborús beosztást kapnak abban a helyőrségben, amely a legközelebb van a lakóhelyükhöz

Egyre komolyabban beszélnek Szerbiában a kötelező sorkatonaság visszaállításáról. Az államfő az év végi nyilatkozataiban is arról beszélt, hogy már csak hetek kérdése, és valóban behívják az első kiskatonákat, csaknem minden készen áll. Az elmúlt néhány évben több tíz milliárd dinárt fordítottak a régi kaszárnyák felújítására.

Politikai szakértők egyfajta bosszúállást is vélnek a háttérben, azt mondják, elsőként azokat az egyetemistákat sorozzák majd be, akik az első sorokban ott álltak a blokádok és tüntetések idején. Ha ez igaz, akkor a rendszert ismerve, a bánásmódot, amiben majd részesülnek, senkinek sem kívánjuk.

Tíz év szünet után

Több mint tíz év szünet után a 18 és 30 év közötti férfiakat ismét törvény kötelezi arra, hogy meghatározott időt töltsenek a hadseregben, míg a nők számára továbbra is adott lesz az önkéntes jelentkezés lehetősége.

Bratislav Gašić védelmi miniszter szerint az igényt a globális kihívások és a Szerb Hadsereg kapacitásainak erősítése teremtette meg. Már csak a parlamenti jóváhagyás hiányzik, és a korábbi bejelentések szerint elsőként a 19 év felettiek, illetve a tanuló vagy dolgozó fiatalok kapnának behívót.

A következő újoncok márciusban érkeznek a hadsereghez, a kérdés most az, hogy ezek mind önkéntesek lesznek-e vagy pedig megérkeznek az első besorozott fiatalok is. Ehhez tehát el kell fogadni a katonai szolgálat visszaállításáról szóló törvényt, mivel a jelenleg hatályos jogszabály nem tartalmaz rendelkezéseket a kötelező szolgálatra vonatkozóan.

Emellett meg kell határozni azt is, mi történik azokkal, akik lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják a fegyveres szolgálatot. A katonai szolgálat visszaállítása magában foglalja a felszerelések, egyenruhák, fegyverraktárak és élelmiszerkészletek modernizálását is.

Módosítani kellett az egészségbiztosítási törvényt is, hogy lebonyolíthassák a sorozást. Évente egyébként további gyakorlatokat terveznek mindazok számára, akik elvégezték az alapkiképzést.

Hetvenöt nap – elmélet és gyakorlat

A kötelező katonai szolgálat 75 napig tartana, ami a védelmi miniszter szerint elég az alapvető katonai készségek elsajátításához. Az első 60 napban a jelentkezők alapkiképzésen vesznek részt a laktanyákban, majd további mintegy 15 napot úgynevezett tábori körülmények között töltenek, ahol a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák.

A sorkatonák ezért fizetést is kapnak a szolgálat idejére, a programot pedig úgy alakították ki, hogy ösztönözze a fiatalokat a jelentkezésre. Elsőként a 2006-ban született fiatal férfiakat soroznák be.

Bratislav Gašić védelmi miniszter szerint a sorkatonaság újbóli bevezetésére a globális kihívások miatt van szükség (Forrás: Direktno)

A 19 és 27 év közötti újoncokat három csoportra osztanák: a legfiatalabb újoncok, akik fegyverrel kívánnak szolgálni, 75 napot töltenének a hadseregben, az idősebbek várhatóan rövidebb ideig teljesítenék a katonai szolgálatot, azok pedig, akik lelkiismereti kifogást emelnek, a „civil hadseregben” összesen 155 napot szolgálnának.

Akik halogatják a kötelező katonai szolgálat teljesítését, legkésőbb 30 éves korukig mindenképpen be kell vonulniuk – fegyverrel vagy anélkül. Egy év alatt akár 20 ezer újonccal számolnak, ez azt jelenti, hogy két és fél havonta 5 ezer fő alkotna egy-egy csoportot.

A katonai szolgálat első 30 napjában az újoncok különböző típusú lövészeti kiképzésen vesznek részt, megtanulják a személyi felszerelés használatát, továbbá egészségügyi és elsősegélynyújtási képzést is kapnak. A második hónapban következik a taktikai kiképzés: lövész, géppuskás szerepkörök, nappali és éjszakai kiegészítő gyalogsági lövészet. Az utolsó 15 napban pedig a tananyag megvalósítása tábori és terepi körülmények között történik.

Akik idősebbek 19 évnél, és már dolgoznak, kevesebb ideig szolgálnának, és ebben az esetben a munkaviszony szüneteltetését is biztosítani kell, ami szerinte a „közvállalatoknál megoldható”.

Idén lesz közös szerb-kínai közös kiképzés, ezt a szerb védelmi miniszter erősített meg december 25-én, amikor fogadata a kínai nagykövetet. A kínaiak előtt jegyzetfüzet, a szerbek mindent fejben tartanak (Forrás: X platform)

Az elképzelés az, hogy a katona a szolgálat letöltése után háborús beosztást kapna abban a helyőrségben, amely a legközelebb esik a lakóhelyéhez.

Az újoncok harmadik csoportját azok alkotják majd, akik lelkiismereti okokra hivatkozva nem akarnak fegyvert fogni, ami Szerbiában is alkotmányos jog. Ők fegyver nélküli szolgálatot teljesítenének 155 napig – de szintén laktanyában: a hadseregben vannak olyan foglalkozások és szakterületek, amelyekhez nem szükséges fegyverhasználat.

Laktanyák és infrastruktúra előkészítése

A katonai szolgálatot 17 helyőrségben végzik majd el a fiatalok, országszerte összesen 125 objektumban.

A laktanyák romos állapotban voltak, sokat lebombáztak, és még mindig vannak fel nem robbant robbanószerkezetek, amelyeket csak ezután hatástalanítanak majd.

A sorkatonai szolgálat visszaállításáról 2024 szeptemberében született döntés, 2025-ben pedig elkészültek mindazok a törvényi és rendeleti dokumentumok, amelyek lehetővé teszik a bevezetést.

Miért lett hirtelen ilyen sürgős?

Aleksandar Vučić államfő azt mondta, a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításával “erősítik Szerbia védelmét és elrettentő képességeit, de ennél is fontosabb, hogy hatással vannak ezeknek a fiataloknak a nevelésére, felelősségtudatára és komolyságára”.

Nikola Lunić geopolitikai és biztonságpolitikai tanácsadó szerint a 75 napos kötelező katonai szolgálat bevezetésével formálisan növekedne a fegyveresek száma, de ez önmagában nem garantálja a Szerb Hadsereg képességeinek javulását.

Szerb katonák. Ők már eleve fel vannak szerelve Maduro-típusú jövőbe látó szemüveggel?

„Egy ilyen rövid katonai szolgálat minimális taktikai tudással rendelkező tartalékosokat termel, ami komoly fenyegetések esetén korlátozott hatású” – figyelmeztet Lunić, aki úgy vélte, a hadsereg megerősítéséről szóló narratíva inkább belpolitikai válságból, semmint új külső fenyegetésből fakad.

Lunić szerint a kormányzó rezsim mély társadalmi megosztottsággal és megkérdőjelezhető politikai legitimitással küzd, ezért az általános sorkatonaság visszaállítása kísérlet lehet a hazafias érzelmek felkorbácsolására, a figyelem elterelésére a valós problémákról.

Mi lesz a kettős állampolgárokkal és mit mond a VMSZ

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tavaly két alkalommal is kijelentette: megérti a globális körülményeket, tudja, hogy több ország is újra bevezette a kötelező sorkatonai szolgálatot, de attól tart, hogy ha erre Szerbiában is sor kerül, a kettős állampolgárságú magyarok el fognak menni az országból.

Kapcsolódó cikk

A vajdasági magyar fiatalok elhagynák Szerbiát a sorkatonai szolgálat miatt?

Erről még két évvel ezelőtt beszélt a VMSZ elnöke, aki a Večernje novostinak akkor azt mondta, erről beszélt erről Gašić miniszterrel is, és “az elkövetkező hónapokban megnézik, van-e erre valami elfogadható megoldás” – mondta Pásztor, aki szerint az természetesen nem lehetséges, hogy a törvény bizonyos rendelkezései csak a magyarokra vonatkozzanak. A kérdés nem csak a szerb-magyar, de a szerb-horvát és más kettős állampolgárokra is vonatkozik.

Pásztor emlékeztetett arra, hogy a Szerb Haladó Párt képviselője, dr. Zoran Dragišić is beszélt arról, hogy a kettős állampolgárok megválaszthatják azt, hogy melyik országban teljesítenek katonai szolgálatot. Amennyiben a másik országban nincs kötelező sorkatonaság, az azt jelenti, hogy Szerbiában sem kell bevonulniuk – tette hozzá Pásztor.

Tavaly decemberben annyit mondott csak a VMSZ elnöke, hogy ellenzik a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását Szerbiában. Hozzátette: jelen pillanatban semmilyen, kormány által beterjesztett törvénymódosítási javaslat nincs, de ha mégis lenne, akkor erről tárgyalni kell a partnerekkel, de a VMSZ semmilyen olyan javaslatot nem szavaz meg a parlamentben, amely nem lenne összhangban a vajdasági magyar közösség álláspontjával.