Kicsit drágább lett a szegények kenyere Szerbiában

Szerbiában majdnem minden harmadik kenyérnek a legolcsóbb kategóriába kell tartoznia

A szerb kormány a következő hat hónapra meghosszabbította annak a rendeletnek az érvényét, amely kötelezővé teszi a T‑500 típusú lisztből készült Száva kenyér gyártását és forgalmazását. A rendelet értelmében a kenyér maximális kiskereskedelmi ára 62 dinár (kb. 200 forint), a maximális nagykereskedelmi ár pedig 53,17 dinár.

A rendelkezés, amely előírja, hogy a gyártott kenyerek legalább harmada a legolcsóbb kategóriába tartozzon, közvetett módon tükrözi a társadalmi valóságot, miszerint a lakosság jelentős része alacsony jövedelmű – ezt a megállapítást a hivatalos statisztikák is alátámasztják.

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázati mutatója (AROPE) alapján a Szerbiai Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint 2024-ben a lakosság 24,3%-a tartozott ebbe a csoportba. Ez kb. 1,6 millió embert jelent.

Szerbia szegénységi rátája tehát magasabb, mint az EU‑átlag. Az Eurostat‑adatok szerint 2024-ben az EU lakosságának 21,0%-a esett ebbe a csoportba, ez körülbelül 93,3 millió embert érintett.

Marad az olcsó kenyér

A „Száva kenyér” Szerbia legelterjedtebb, legnagyobb mennyiségben fogyasztott fehér kenyere, amelyet T‑500-as búzalisztből készítenek. Gyártását, összetételét és árát évek óta állami szabályozás alá vonják.

A rendelet 59 dinárban maximálta a T‑500-as lisztből készült kenyér árát, ezt emelték most 62 dinárra.

A hivatalos közlönyben megjelent rendelet előírja, hogy a pékek által gyártott kenyerek legalább 30 százalékának ebből a lisztből kell készülnie.

Az úgynevezett „népi kenyérnek” legalább fél kilós vekninek kell lennie, és pontosan 370 gramm T‑500-as lisztet, 7,4 gramm sót, 9,25 gramm élesztőt és 1,48 gramm adalékanyagot kell tartalmaznia.

A kiskereskedők naponta a beszerzett kenyér legfeljebb 5 százalékát küldhetik vissza a gyártónak, a leszállított áru ellenértékét pedig legkésőbb 20 napon belül ki kell fizetniük a pékeknek.

A rendelet megsértése 5 000-től akár 2 millió dinárig (kb. 6,5 millió forint) terjedő bírságot vonhat maga után, emellett a hatóság 6 hónaptól 1 évig terjedő tevékenységi tilalmat is kiszabhat.

Folyamatos áremelkedés

A jelenlegi rendszer 2022. augusztus 4‑én indult, amikor a szerb kormány elfogadta a „Rendelet a kenyér kötelező gyártásáról és kereskedelméről” elnevezésű szabályozást.

A Száva kenyér ára az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2022-ben még 49 dinárba került, majd augusztusban 53,5 dinárra növekedett, 2023-ban már 57 dinárba került, az idei évben pedig elérte a 62 dinárt.

Kapcsolódó cikk

Újabb horvát árstop: Plenković, a szegény ember őrangyala?

Bár ez elsőre nem tűnik jelentős összegnek, három év alatt 26,5 százalékos áremelkedést jelent, ami arányait tekintve nem elhanyagolható.

A szerbiai pékek szakszervezete már az év elején jelezte, hogy a búzaárak emelkedése miatt a „szegények kenyerének” is drágulnia kellene, 62–65 dinár közötti árat tartottak elfogadhatónak. A mostani kormánydöntés gyakorlatilag ehhez a követeléshez igazodott.

A „népi kenyér” ára Szerbiában így továbbra is a legalacsonyabb a térségben: Horvátországban 140–180 dinár, Bosznia-Hercegovinában 120 dinár körül alakul egy hasonló vekni ára. A szerb kormány árkorlátozása nélkül a szegények kenyerének ára elemzők szerint ma már 80–90 dinár között lenne.

Magyarországon nincs hatósági ár

Magyarországon nincs a szerb Száva kenyérhez hasonló, államilag szabályozott termék, és hatósági ár sincs egyik kenyértípusra sem.

Ugyanakkor az Árfigyelő szerint egyes üzletláncokban lehet találni olcsóbb, fél kilós fehér veknit.

Mivel Magyarországon piaci árképzés van, a kenyér ára az elmúlt években drasztikusan emelkedett: ma egy kiló kenyér ára 900–1 000 forint között mozog. A KSH szerint 2020-ban még 325–356 forintért is lehetett egy kilót vásárolni, tehát három év alatt közel háromszorosára nőtt az ár.

A két ország eltérő gazdaságpolitikát követ: Szerbiában a kenyér árát továbbra is szociális eszközként kezelik, míg Magyarországon a piaci mechanizmusok döntik el az árakat.

Az állami beavatkozásnak azonban lehetnek következményei: a pékek és malmok nyeresége csökkenhet, az ellátás stabilitása időnként meginoghat, a piac pedig mindenképpen torzul.

Az alacsony kenyérár hosszú távon nem feltétlenül tartható fenn, ám politikai értelemben annál inkább kifizetődő – különösen választások előtt.