Magyarország
Csata a magyar-szerb határon, Röszke elesettKönnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint egy földi halandónak Röszkénél átjutni a magyar-szerb határon
A lehető legrosszabb pillanatban vezették be az Európai Unió új beléptető és regisztrációs rendszerét, az EES-t a magyar-szerb határon: november 11-én, amikor Szerbiában állami ünnep és hosszú hétvége zárult, ezrek torlódtak fel az átkelőkön. A rendszer lassúsága, a személyes adatok rögzítésének időigényes folyamata, valamint a közlekedési infrastruktúra korlátai káoszt és többórás várakozást eredményeztek – különösen a busszal utazók számára
A lehető legrosszabb dátumot választotta a magyar oldal az új Európai Uniós beléptető és regisztrációs rendszer teljeskörű bevezetésére, november 11-e ugyanis Szerbiában állami ünnep volt, s a hosszúhétvégéről hazatérők ezen a napon a délutáni órákban érkeztek meg a magyar-szerb határok valamelyikére.
Katasztrófa már a hétvégén is volt, busszal utazó diákok tíz órát vártak Röszkénél, 20 órán át utaztak a szerb és a magyar főváros között. Az utazók kiakadtak, rendőrök irányították a forgalmat, a határőrök és vámosok sem unatkoztak.
Hogyan működik az EES-rendszer, ami ennyire lassítja az átkelést?
Az EES-rendszert (Entry/Exit System) az EU-ba való belépéskor és kilépéskor is alkalmazzák.
Az alkalmazása október 12-én kezdődött, fokozatosan. Egyes országok – például Horvátország – azonnal elkezdték az alkalmazást.
A magyar határon a rendszer október 28-án indult a Tompa–Kelebia átkelőn, míg a Röszke–Horgos határátkelőn november 4-én vezették be. November 11-től a rendszer életbe lépett a többi közúti, vasúti és folyami határátkelőn is Magyarország és Szerbia között – vagyis éppen azon a napon, amikor a legtöbb szerbiai utazó hazafelé indul a hosszúhétvégéről.
A rendszer lényege, hogy akár belépésről, akár kilépésről van szó, minden utasnak, akinek még nincs EES-regisztrációja, regisztrálnia kell a határon, vagyis át kell adnia az útlevelét, fényképet készítenek róla, a jobb kéz négy ujjlenyomatát rögzítik és ellenőrzik a személyes adatokat, a határőr ezen felül kérdéseket is tehet fel: hová utazik, meddig marad, majd ezután engedik tovább.

A nem uniós delikvensektől ujjlenyomatot vesznek, egyszerre négy ujjáról (Forrás: Screenshot)
Ezekhez a lépésekhez minden utasnak, aki nem rendelkezik egy EU-s ország okmányával, ki kell szállnia a járműből, egyesével.
Minden további határátlépéskor az utas ellenőrzésen (verifikáción) megy keresztül, vagyis minden alkalommal ki kell szállni a járműből, minden alkalommal át kell adni az útlevelet, és a határőr minden alkalommal vagy arcot szkennel, vagy ujjlenyomatot vesz, néha mindkettőt.
Ha valaki az EES bevezetése előtt lépett be az EU-ba, de még nem regisztrált, a visszaút során fogják rögzíteni az adatait – és ezután minden belépésnél vagy kilépésnél csak ellenőrzés (verifikáció) lesz.
A rendszer jelenleg műszakonként két órán át van használatban, mert fokozatosan vezetik be, hogy megfigyeljék a hibákat és javítsák azokat. A tervek szerint havonta két órával növelik a rendszer használati idejét. Ha a torlódások elérnek egy bizonyos szintet, visszatérnek az útlevelek bélyegzéséhez.
Kedden a nagyobb, de a kisebb átkelők is elestek
Tompa elesett, Röszke elesett, aki teheti kerülje, vagy aludjon panzióban – ilyen bejegyzések sorjáztak a közösségi oldalakon azokban a csoportokban, ahol az emberek egymást segítik információkkal.
Tompánál a körforgalomig és az erdőig ért a sor, s hiába engedték két sávban az utasokat, volt aki így is inkább úgy döntött, otthagyja az autót az út mellett és hazagyalogol Kelebiára vagy Szabadkára, csak jusson át a határon, mert a sorok elborzasztóak és végeláthatatlanok voltak.

Aki idáig eljut, annak már nem kell sokat várnia (Screenshot)
Úgy tűnik, hogy az első napon, amikor nagyobb terhelés érte a határátkelőket, a rendszer két órás használata nem volt elegendő ahhoz, hogy az utazás ne keserű szájízzel érjen véget.
Kedden este a várakozás Tompánál meghaladta a két órát, Röszkénél 300 percet, osszuk el hatvannal, az magyar és szerb testvérek között is öt óra, de volt, akinek annál is többet kellett várnia.
Nem feltétlenül csak az EES-rendszer bevezetésének következménye ez. Sokan utaznak, minden hosszabb hétvégén hasonló a helyzet, a rendszer most csak hozzájárult ahhoz, hogy az egyébként is katasztrofális helyzet még rosszabb legyen.
Ásotthalomnál, ami kisebb átkelőnek számít, a délutáni órákban már nem engedtek a rendőrök több járművet a határra, s az esti órákban Röszke közúti átkelőről is elterelték a forgalmat.
Ezek az átkelők hétkor, illetve este tizenegykor zárnak, így, aki nem jutott át addig, beállhatott egy következő sorba Horgosnál vygy Röszkénél, és kezdődhetetett a várakozás előről. Azok, akik nem akartak órákat vesztegelni, Románia vagy Horvátország felé kerültek.
A busszal utazók még rosszabbul járnak
A hétvégén több tapasztalat is arról tanúskodbak, hogy a buszokon még nehézkesebb a rendszer alkalmazása, legalábbis a várakozás nőtt. Ezért több mint 20 órát utaztak Újbelgrádtól Budapestig a Milan Rakić Általános Iskola 3-8. osztályos tanulói, akik egy kórusfesztiválra tartottak a magyar fővárosba, mert az EES-rendszer alkalmazása megbénította a határátlépést.

Nincs étek, nincs víz, és csak egy WC van! Ez vár Horgosnál azokra a szerbekre, akik Magyarországra indulnak. Tíz óra nagy idő, ennyi idő alatt a természet utolérheti az embert, éhes vagy szomjas lesz, pisilni kell. – Rosszabb, mint a börtön – írta az igencsak közkedvelt Blic hírportál
A gyerekeket szállító autóbusz több mint 10 órán át rostokolt a horgosi átkelőhelyen. Hasonló tortúrát szenvedtek el pénteken este az újvidéki Isidor Bajić Zenei Középiskola érettségiző diákjai is, akik Prágába indultak osztálykirándulásra. Tele is volt vele a szerb média.
Mi lesz itt karácsonykor?
A határokon veszteglők kedden éjjel legalább 4-5 órás várakozással számolnak Tompánál és Röszkén is. Azt mondják, az ünnepek idején az ember majd el sem mer indulni a határon túlra, pedig sokuknak a család egyik fele itt a másik fele ott.
Ráadásul sokan ingáznak is, Röszke közúti átkelőn éppen ezért bevezettek egy külön sávot az ingázóknak, de ahhoz, hogy ott át lehessen kelni, előbb regisztrálni kell.
Hiába van nagyon sok vajdasági magyarnak kettős állampolgársága, amikor ekkora a torlódás, el sem lehet jutni a határ közelébe, nemhogy külön sávot nyissanak, vagy soron kívül engedjék az EU-s dokumentumokkal rendelkezőket.
Nem marad más, mint a rendszer átkozása: ki a határőröket hibáztatja, mert dolgozhatnának gyorsabban is, mások Brüsszelt, mert megint bevezettek olyasmit, aminek nem látják értelmét, miközben a migránsok továbbra is ellenőrizetlenül mégiscsak átjutnak időről időre a kerítésen is.
Az biztos, hogy aki nem akar várakozni a határon, vagy nem indul útnak, vagy nem Magyarország felé indul, esetleg többszáz kilométeres kerülővel jut majd el Szegedig a karácsonyi bejglivel a csomagtartóban.

