Szlovénia betiltotta az izraeli fegyverexportot, importot és tranzitot

A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyott egy határozatot, amely megtiltja fegyverek és katonai felszerelések exportját, valamint tranzitját Szlovéniából Izraelbe vagy Izraelen át, ez vonatkozik az Izraelből Szlovéniába irányuló importra is – közölte Robert Golob szlovén miniszterelnök kabinetje. Golob korábban jelezte, hogy ha az Európai Unió július közepéig nem tud konkrét intézkedéseket hozni, Szlovénia egyedül jár el, és mint első európai ország, bevezeti az embargót.

Szlovénia egyedül cselekedett

– Az Európai Unió jelenleg képtelen ellátni ezt a feladatot a belső megosztottság és széthúzás miatt – mondta Golob, és ezt szégyenletesnek nevezte.

– Gázában emberek halnak meg, mert a humanitárius segélyt szisztematikusan megtagadják tőlük. A romok alatt halnak meg, ivóvízhez, élelmiszerhez és alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nélkül – mondta a szlovén miniszterelnök.

Golob arról is beszélt, hogy ez a humanitárius segítségnyújtás teljes megtagadását és az alapvető túlélési feltételek szándékos megakadályozását jelenti.

– Egy ilyen helyzetben minden felelős államnak kötelessége cselekedni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy egy lépéssel mások előtt kell járnia – mondta a szlovén miniszterelnök.

A fegyverkereskedelem felügyeletét a védelmi minisztérium fogja ellátni, amely 2023 októbere óta nem ad ki engedélyt katonai fegyverek Izraelbe történő exportjára. Golob bejelentette, hogy a szlovén kormány a következő hetekben további nemzeti intézkedéseket készít elő a jelenlegi izraeli kormány ellen, „amelynek cselekedetei súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot”.

Kapcsolódó cikk

Szerbia fejlett tüzérséget és drónokat vásárol az izraeli Elbit Systemstől

A ljubljanai Delo tudósítása szerint a szlovén kül- és európai uniós ügyek minisztérium csütörtökön meghallgatásra beidézte be Ruth Koen Dar izraeli nagykövetet, és tiltakozó levelet adott át neki „az elviselhetetlen gázai humanitárius katasztrófa miatt, amely a sürgősségi humanitárius segélyhez való hozzáférés korlátozása miatt következett be”.

A levél szerint Szlovénia felszólította Izraelt, hogy „haladéktalanul vessen véget a civilek legyilkolásának és kiéheztetésének”.

Bár Szlovénia az EU-szankciók bevezetéséért is lobbizik, a héten kiderült, hogy még a szimbolikus jellegű büntetések sem élveznek széleskörű tagállami támogatást.

Nincsenek európai szankciók a láthatáron sem

Az Európai Bizottság a hét elején javasolta az Izraellel szembeni első szankció elfogadását, amely Izrael részleges felfüggesztésére vonatkozik a Horizont Európa program keretében, miután Izrael megsértette az emberi jogokat, és nem hajtotta végre a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítmányok fokozásáról szóló megállapodást.

Ez megakadályozná, hogy az izraeli vállalatok az Európai Innovációs Tanács (EIC) gyorsító programja keretében új finanszírozáshoz jussanak – áll a javaslatban, amely az izraeli startupokat és kisvállalkozásokat célozza meg, amelyek potenciális katonai technológiákat is fejlesztenek, például a repülőgépek, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területén.

Az izraeli vállalatok 2021 óta mintegy 200 millió eurót kaptak az EIC gyorsító programján keresztül, míg a teljes Horizont Európa programon keresztül ez idő alatt több mint 900 millió euró áramlott Izraelbe – jelentette a szlovén hírügynökség (STA). A már megkötött megállapodásokat nem érintené a felfüggesztés.

Magyarország nem támogatja

A javaslat elfogadásához a 27 tagállamból 15 tagállam támogatására lenne szükség, amelyeknek az EU teljes lakosságának legalább 65%-át kell képviselnie. A tagállamok állandó uniós képviselői közötti előzetes megbeszélések azt mutatták, hogy a javaslat nem kap elegendő támogatást.

Az Euronews jelentése szerint Szlovénián kívül Hollandia, Írország, Franciaország, Luxemburg, Portugália, Málta és Spanyolország támogatja a javaslatot, néhányan közülük a szigorúbb szankciókat is, míg Magyarország, Bulgária és Csehország ellenez bármilyen intézkedést.

Németországnak, amely következetesen ellenezte az Izrael elleni szankciókat, és Olaszországnak állítólag „több időre van szüksége” a javaslat megfontolásához. Az Állandó Képviselők Bizottságának következő ülésére csak szeptember elején kerül sor.

A ljubljanai egyetem állásfoglalásra készül/kényszerül

A szlovén egyetemek a Horizont Európa programon belül és kívül is együttműködnek izraeli egyetemekkel és intézetekkel, köztük olyanokkal is, amelyek szoros kapcsolatban vannak a hadsereggel és a hadiiparral, és az illegálisan megszállt palesztin területen működnek. Különösen a Ljubljanai Egyetem került nyomás alá, a Társadalomtudományi Kar hallgatói ugyanis már tavaly azt követelték, hogy szüntessen be minden együttműködést Izraellel.

Kapcsolódó cikk

Cinkos-e Szerbia százezer palesztin legyilkolásában? – a BIRN és a Haaretz közös vizsgálata

Az egyetem szenátusa akkor elutasította a diákok követelését, mondván, hogy a tudományos együttműködés „elengedhetetlen egy békésebb és összetartóbb világhoz”, ám miután Francesca Albanese, az ENSZ különmegbízottja júliusi szlovéniai látogatása során megemlítette az egyetem Izraellel történő együttműködését, az egyetemre ismét nyomás nehezedett az oktatók, kutatók, diákok, a nem kormányzati szervezetek és a nyilvánosság részéről.

Ennek során mintegy 400 ember, többségükben az egyetem munkatársai, aláírtak egy petíciót, amelyben követelik, hogy az egyetem „etikusabb álláspontot képviseljen”, és kérik „Izrael státuszának befagyasztását a Horizont Európa programban”.

A petíció eljutott Dr. Gregor Majdič rektorhoz, aki elmondta, hogy az egyetem „elismeri a tudományos közösség fontos szerepét és felelősségét a társadalomban”, a petíciót pedig „átfogóan, átgondoltan és felelősségteljesen” megvizsgálják az augusztus 19-i dékáni kollégiumon, amelyen az egyetem hivatalos álláspontot alakít ki.

Az első aláíró, Dr. Ana Kučan, a Biotechnológiai Kar professzora, Milan Kučan volt szlovén elnök lánya úgy vélte, hogy „a gázai helyzetet tekintve augusztus 19-e nagyon késői időpont, mert minden nap számít”, miközben a kérésnek nagy a támogatottsága az egyetem dékánjai és szenátorai körében.

A büntetlenség kérdése

A jelentés szerint, amely megállapítja, hogy Izrael megsérti az emberi jogokat a megszállt palesztin területeken, és így a Társulási Megállapodás 2. cikkét, ezért az Izraellel tartott uniós csúcstalálkozón megállapodás született arról, hogy „jelentősen” javítják a civil lakosság gyógyszerhez és élelmiszerhez való hozzáférését Gázában.

Az EU szerint azonban nem várható jelentős javulás, mert az unió nem tudja függetlenül ellenőrizni Izrael állításait, miszerint állítólag megkönnyítették a segélyszállításokat, mivel Izrael nem engedi be az uniós tisztségviselőket Gázába.

2023 októbere óta Izrael csak a Gázai övezetben több mint 60 ezer embert ölt meg az egészségügyi minisztérium adatai szerint, és több mint 150-en, főként gyerekek haltak meg a palesztin enklávéban szándékosan előidézett éhínségben.

(A cikk a szlovén Delo beszámolója alapján készült)